A rezsicsökkentéshez nem nyúl a kormány, pedig a szakértő szerint ez az egyik legnagyobb probléma
A Telexen megjelent G7-es véleménycikkben Jolsvai Zoltán energetikai szakértő Kapitány István energetikai miniszter hétfői rádióinterjúját értékelte. A szerző szerint a kormány több energetikai lépése önmagában védhető, de ezekből nem áll össze átfogó stratégia.
Jolsvai Zoltán írása azzal indul, hogy a miniszteri interjú után nemcsak azt érdemes vizsgálni, amit Kapitány István kimondott, hanem azt is, ami homályban maradt. A szerző elismeri, hogy rövid idő alatt több területen is történt előrelépés: halad az uniós források elérésének és lehívásának folyamata, elindult az okosmérős és vezérelt hálózati program, valamint megépült a fenékküszöb.
A G7 véleményrovatában megjelent cikk szerint ezek a lépések külön-külön indokolhatók, de Jolsvai úgy látja, inkább ad hoc jellegűek, és jelentős részben korábban előkészített projektekre épülnek. A szerző szerint az energetikai intézkedések mögül hiányzik az a koherens elképzelés, amely a részterületeket egységes stratégiává rendezné.
A cikk egyik központi állítása, hogy a kormány meg akarja őrizni a rezsicsökkentés örökölt rendszerét. Jolsvai felidézi: Kapitány István a májusi bizottsági meghallgatásán is arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés megmarad, hétfőn pedig azt is cáfolta, hogy a célzottá tételén dolgoztak volna.
A szerző értékelése szerint a rezsicsökkentés rendszere torzítja az energetikai piacot, gyengíti a tiszta versenyt és az innovációt. Azt írja, a fogyasztói oldalon túlfogyasztásra ösztönözhet, a fejlődni és beruházni akaró vállalkozásokra pedig magas energiaköltséget rak. Példaként említi, hogy a magas összköltség miatt a cégek a hazai és a külföldi piacon is hátrányba kerülhetnek.
Jolsvai kitér arra is, hogy Kapitány István szerint a szakmai stáb fókusza nem a rezsicsökkentés átalakítása, hanem az, hogy Magyarország olcsóbban és több forrásból tudjon energiát beszerezni. A szerző ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: ez azt a benyomást keltheti, mintha az MVM és a független energiakereskedők munkatársai eddig nem dolgoztak volna kellő szakmai színvonalon, szerinte azonban ezt a benyomást el kell oszlatni.
Az írás szerint az MVM-csoport érintett cégei és a tisztességes piaci kereskedők eddig is piaci áron, nemzetközi partnerekkel együttműködve dolgoztak. Jolsvai példaként az MVM CEEnergy gáz-nagykereskedelmi számaira hivatkozik, amelyek szerinte azt mutatják, hogy a nagykereskedés a legnehezebb években sem veszteséget termelt, hanem nyereséget, majd a piac rendeződésével az eredmény fokozatosan normalizálódott.
A szerző végül azt a kérdést veti fel, hogy ha valóban létezik a piacnál olcsóbb energiaforrás, akkor nyilvánosan ki kellene mondani, mit ad Magyarország cserébe. Jolsvai szerint nem „csodafegyverre”, hanem koncepcióra, a szakmára rakódott politikai elemek lebontására, valamint a valóban rászorulóknak szóló szociális hálóra lenne szükség.
