Lattmann Tamás: a veszélyhelyzetekkel az EU ellenőrzése alól akar kibújni a Fidesz

Millei Ilona 2022. szeptember 9. 07:30 2022. szept. 9. 07:30

A migráció miatt veszélyhelyzet meghosszabbítása semmilyen körülmények között nem indokolt – mondta a Hírklikknek Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon egymásra épülő, több dimenziós veszélyhelyzetben létezünk. A veszélyhelyzetek, a rendkívüli jogrendi állapotok azért kellettek, és kellenek a kormánynak a mai napig, mert azt gondolják, ezek alapján, nagyjából azt csinálnak, amit akarnak. Arra használják ezeket, hogy az adott helyzettel összefüggésben nem álló célokra is valamiféle alapvető jogi felhatalmazást, vagy vélt felhatalmazást barkácsoljanak maguknak.

– Magyarországon a legrégebbi veszélyhelyzet 2016 óta van érvényben. Azóta újra és újra, folyamatosan meghosszabbították. Legutóbb ezen a héten, újabb fél évvel. Arra hivatkoznak, hogy egy év alatt majdnem 100 ezerrel több bevándorló próbált illegálisan Magyarország területére lépni, és az embercsempészek száma is megduplázódott az előző év azonos időszakához képest. Ön szerint indokolt a migráció miatti válsághelyzet meghosszabbítása?

– Szerintem semmilyen körülmények között nem indokolt. Egyetlen más európai, vagy bármilyen más tagállam nem talált ki, nem vezetett be, nem alkalmazott azóta sem ilyen veszélyhelyzetet, rendkívüli jogrendi állapotot. Nálunk a bevezetésekor ennek mindenféle mérhető, számbéli feltételeit teremtette meg a jogszabály, de ezek a kritériumok már az első két meghosszabbításakor abszolút nem teljesültek. Tehát teljesen szabálytalanul, Alaptörvény-ellenesen hosszabbította meg ezt a rendkívüli állapotot a kormány. Nyilván most is ez történt. Itt egész egyszerűen arról van szó, hogy a kormányzati kommunikációk – hány migráns volt, hányat fogtak el – az elmúlt években amúgy is gyökeresen ellentmondó képet mutattak, mint ami a hivatalos statisztikákból kiolvasható volt. Innentől kezdve, nem tudom, hogy az újabb bejelentés mennyire megalapozott, az adatbázisokból majd kiderül. Szerintem nem indokolt, és sehol másutt nincs ilyen.

– A Covid-járvány miatt 2020. novemberétől veszélyhelyzetet hirdettek, ezt 2021 decemberében meghosszabbították 2022. június 1-jéig. 2022. június 1-jétől megszűnt a Covid19-járvány miatti egészségügyi veszélyhelyzet… 

– Először egy normál alap-veszélyhelyzetet hirdettek ki, durván Alaptörvény-ellenesen azt is, mert elemi csapásnak minősítették a pandémiás helyzetet. Ami – sem az Alaptörvény szövegéből, sem a jogszabály-értelmezésből, semmilyen más jogszabály értelmezéséből – soha korábban nem minősült elemi csapásnak. Tehát, már ez is teljesen Alaptörvény-ellenes volt. Rájöttek, hogy ez így gáz, gyorsan elő is terjesztettek egy Alaptörvény-módosítást, amivel utólag módosították a veszélyhelyzet definícióját. Ez volt a kilencedik Alaptörvény-módosítás. Ebben írták át a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat, utólag legitimálva az egészet. Az alap-veszélyhelyzet lejárt, néhány hónap után kitalálták az új egészségügyi veszélyhelyzetet, és ezt léptették hatályba. Még csak meg sem próbáltak a létező szabályok alapján eljárni, hanem folyamatosan újabb és újabb szabályokat alakítottak ki. Azóta is az egymásra épülő, több dimenziós veszélyhelyzetben létezünk.

– Igen, hisz' alighogy megszüntette a kormány az egészségügyi vészhelyzetet, 2022. május 25-től az ukrajnai háború miatt háborús veszélyhelyzetet hirdetett…

– Hivatalosan a háborús veszélyhelyzet miatti gazdasági helyzet. Ez megint egy vadonatúj jogrendi állapot, megint egy olyan, amit a világban sehol másutt nem látunk. Sehol ilyet nem vezettek be, pedig a háborús hatások másutt is érvényesülnek. 

– Majd a háborús veszélyhelyzet okozta drasztikus energiaár-emelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett 2022. július 15-én.  Mi célt szolgál ennyi veszélyhelyzet, mi a jó ebben a kormánynak?

– Alapvetően már akkor, amikor a pandémia miatt Alaptörvény-ellenesen kihirdették a veszélyhelyzetet, mindent, ami járványkezelés: a járványkezelés tekintetében szükséges jogkorlátozást, vagy bármi egyebet, a hatályban lévő egészségügyi törvény által rendelkezésre bocsátott lehetőségek alapján, önmagában meg lehetett volna csinálni. Ráadásul a magyar történelemben – amire, ahogy a magyar hagyományokra is a Fidesz egyébként rendkívül kényes – Mária Terézia óta minden járványkezelési helyzet az országos tiszti főorvos kezében volt, és semmilyen rendkívüli jogrendi állapot meg sem jelent a magyar közjogi rendszerben soha. Minden olyan intézkedést, amit bevezettek, azt bevezethették volna az egészségügyi törvény alapján is. Ez szakmai értelemben teljesen indokolatlan dolog volt. Ha pedig szakmai értelemben valami ennyire indokolatlan a célok elérése érdekében, akkor itt nyilván más célok vannak, amiket nem hoznak nyilvánosságra. Nekem az volt az érzésem, hogy ezek a célok a különböző közbeszerzési, és különösen az uniós közbeszerzési szabályoktól való eltérést próbálták indokolni. Ez nagyon szépen látszott például a kínai vakcinabeszerzésnél. Nem véletlenül zúdították a magyar társadalomra irgalmatlan mennyiségben a kínai vakcinát. Akkorát tudtak lopni belőle, amekkorát nem szégyelltek. Amikor csinálnak egy részvénytársaságot, ami „X” pénzért megveszi Kínából a vakcinát, majd „3X-ért” adja tovább a kormánynak, akkor ott teljesen nyilvánvaló, hogy miről szól a történet. És ezt azért lehetett így megcsinálni, mert a különböző veszélyhelyzetekkel, rendkívüli jogrendi állapotokkal szépen ki tudták vonni az Európai Unió ellenőrzése alól. Ha az EU komolyan akart volna ellenőrizni ebben a témában, akkor ez nyilván nem jelenthetett volna akadályt, és a politikai kommunikációra még így is jó lett volna, de az uniónak kisebb gondja is nagyobb volt akkor annál, hogy a magyar beszerzéseket ellenőrizze. Ráadásul, akkor mindenki úgy szerzett be, ahogy tudott és akart, csak máshol talán nem loptak belőle annyit. Azért sem derült ki a történet, mert az egészségügyi kérdések nem tartoznak az uniós hatáskör alá, nem is lehetett volna hatásköri vitákat lefolytatni. A külkereskedelem viszont uniós hatáskör, de úgy okoskodtak, hogyha beraknak egy ilyen veszélyhelyzeti rendkívüli jogrendi dolgot, akkor ott is meg lehet úszni az uniós ellenőrzéseket. Ha visszaemlékszünk, és belegondolunk, akkor ezt a veszélyhelyzeti lehetőséget, a rendkívüli jogrend állapot lehetőségét elképesztően sok olyan témára is ráhúzták, alkalmazták, aminek semmi köze nem volt a pandémiához. Például a transzneműek okiratainak dolgaira, az önkormányzatoktól a vagyonelkobzásra, a pandémiára hivatkozással az önkormányzati bevételeket átirányították központi állami bevételnek, elvették tőlük ideiglenesen a parkolási bevételeket, stb. Ezek mind a járványkezeléssel össze nem függő, ellenben a hatalom birtokosainak a konkrét hatalmi céljait kiválóan szolgáló intézkedések. Ezeket például nem lehetett volna az egészségügyi törvény alapján bevezetni. Ezek a veszélyhelyzetek, a rendkívüli jogrendi állapotok azért kellettek, és kellenek a kormánynak a mai napig, mert úgy látják, azt gondolják, ezek alapján, nagyjából azt csinálnak, amit akarnak. Vagyis ezek a veszélyhelyzetek, rendkívüli jogrendi állapotok mind olyanok, hogy az adott helyzettel összefüggésben nem álló célokra is valamiféle alapvető jogi felhatalmazást, vagy vélt felhatalmazást barkácsoljanak maguknak.