MSZP: titokban több ezer magyar dolgozót küldtek el a nagyvállalatok, a kormány hallgat
Több ezer magyar dolgozót küldtek el az elmúlt egy évben – csendben, feltűnés nélkül. A kormány közben milliárdokat szór el akkumulátorgyárakra. Az MSZP szerint ideje kilépni a fideszes mátrixból, különben nemcsak a munka, de a jövő is elvész.
A magyar ipar a felszínen erősnek tűnik – új gyárak, szalagátvágások, propagandafilmbe illő ígéretek. A valóság azonban egészen más: lopakodó leépítések zajlanak országszerte. Sajtóértesülések szerint 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között 4 655 fővel csökkent a 15 legnagyobb hazai gyár alkalmazotti létszáma. Ez 7,8 százalékos visszaesést jelent. A dolgozókat sok esetben nem pótolják, az új állások száma visszaesett. A statisztikák ezt egyelőre elfedik – de a trend egyértelmű – olvasható az MSZP honlapján.
A párt szerint mindez különösen éles ellentétben áll azzal, hogy a kormány eközben több mint 1500 milliárd forintnyi közpénzt fordított akkumulátorgyártó beruházások támogatására, közvetlenül és infrastruktúra-fejlesztés formájában. Egyedül a Samsung SDI gödi gyárához kapcsolódó víz- és közműfejlesztésre 34,5 milliárd forintot különítettek el – állami megrendelésként.
Miközben a munkahelyek száma csökken, a támogatások nőnek. A kormány nem hozta nyilvánosságra, milyen foglalkoztatási garanciákat kötöttek a külföldi gyártókkal – a pénz elment, és most az emberek egy jó része is.
A legfrissebb iparági adatok szerint:
Audi Győr: 653 főt bocsátottak el,
Samsung SDI Göd: 18 százalékos létszámcsökkenés, azaz 631 ember,
SK Komárom és Iváncsa: 34 százalékkal kevesebb dolgozó,
CATL Debrecen: belső átszervezések, határozott idejű szerződések nem kerülnek meghosszabbításra.
Az MSZP szerint ezek a számok nem a távoli jövő, hanem a már megtörtént közelmúlt eseményei.
A dunaújvárosi Dunaferr csődjét nem egyszerű gazdasági bukásként értékeli a közvélemény, hanem az iparpolitika teljes kudarca példájaként említik. Több média beszámolója szerint június 23-án egyetlen nap alatt 1 700 dolgozónak mondtak fel, akiket ábécés sorrendben, turnusokra osztva hívtak be, hogy kézhez kapják a felmondásukat. Tömött sorokban várták a saját nevüket – a jelenet önmagában megmutatta, hová jutott a valaha kulcsszereplőnek számító iparvállalat.
A gyárat jelenleg a Liberty Steel Central Europe Kft. üzemelteti, amely a Liberty Steel Group, illetve a GFG Alliance része. Az új tulajdonos további átszervezéseket hajt végre. A magyar állam több mint 80 milliárd forintot fordított a vasmű megmentésére, viszont a kollektív szerződéseket megszüntették, a munkavállalói jogok jelentősen meggyengültek, és mintegy 12 milliárd forint elmaradt bér halmozódott fel. Az MSZP szerint ez az eseménysorozat „a kormány bűne, az ország szégyene”.
Sajtóértesülések szerint a vállalatok elsősorban a munkaerő-kölcsönzési szerződéseket szüntették meg – csendben, dráma nélkül. A következő lépés a saját állomány csökkentése, amit már sok helyen elkezdtek. A visszafogott kommunikáció célja világos: elkerülni a botrányt. De ez nem ment fel a következmények alól.
Az autó- és akkumulátoriparban 2024 végére mintegy 2 500 fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Különösen a kisebb magyar tulajdonú beszállítók sínylették meg a megrendelések visszaesését.
A Magyar Szocialista Párt szerint a kormány súlyosan mulasztott az ipari munkahelyek védelmében: a gazdaságpolitika nem alkalmazkodott a nemzetközi változásokhoz, és a munkahelyeket nem tekinti valódi értéknek. A párt szerint nem egyszerű piaci ingadozásról, hanem kormányzati felelőtlenségről és „elvarázsoltságról”, vagy inkább képzelgésről van szó – egy olyan ipari álomról, ami már nem találkozik a valósággal.
Az MSZP munkahelyvédelmi kampányt indított, és új törvényjavaslaton dolgozik, amely kötelező foglalkoztatási minimumokat írna elő az állami támogatást kapó nagyvállalatoknak. A párt szerint a jelenlegi iparpolitika átláthatatlan, veszélyes, és végső soron a magyar dolgozók kiszolgáltatottságát növeli.
