Lattmann Tamás: az Erasmus-ügyet perre vinni gyakorlatilag haszontalan

Az uniós döntések, akár egy végrehajtási rendelet, bíróság elé vihetők. Ezek az úgynevezett semmisségi vagy megsemmisítési eljárások – így hívja a magyar szakirodalom –, amelyek az Európai Unió Bírósága előtt a különleges eljárási lehetőségek közé tartoznak. Jellegénél fogva leginkább az Alkotmánybíróság (AB) munkájára hasonlít, ami azt jelenti, ha az AB alaptörvény-ellenesnek ítél meg egy jogszabályt, akkor azt hatályon kívül helyezi – magyarázta Lattmann Tamás. 

A nemzetközi jogász azzal folytatta, hogy lényegében ezek a megsemmisítési eljárások is pont erről szólnak. Valaki azt állítja, hogy az uniós jogi aktus ellentétben áll az alapító szerződésekkel, amelyek viszont magasabb szintű jogszabálynak minősülnek. Úgy tűnik, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban a kormánynak ez az álláspontja, úgy gondolják, hogy az megtámadható és hatályon kívül helyezhető.

Lattmann Tamás szerint az mindenképpen fontos jel, hogy a magyar kormányzati kommunikáció finoman szólva is széttartó. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki a „terepen” tárgyal, folyamatosan arról beszél, hogy nagyon jól tudunk alkalmazkodni, „nincs itt semmi látnivaló”. Ehhez képest Budapesten azt halljuk, hogy súlyos témává teszik az egyetemi intézkedéseket. „Azt látjuk megint, hogy Budapesten más hangzik el, mint Brüsszelben.”

Szerinte ez önmagában nem meglepő, hiszen magának egy ilyen perindításnak is – érzése szerint – sokkal inkább politikai kommunikációs célja lenne, sem mint ténylegesen az az ambíció állna mögötte, hogy valamilyen módon pert lehessen nyerni. Emellett maga az is nagyon kétséges, hogy egy ilyen eljárásnak mi lenne a kimenetele. „De ahhoz, hogy állást lehessen foglalni, azt is látni kéne, hogy a kormány milyen érveket sorakoztat fel.”

Van értelme kötözködni az EU-val miközben azt kellene elérnie a kormánynak, hogy hozzáférhessünk az uniós forrásokhoz? – kérdeztük. A jogász szerint politikai szempontból nagyon hasznos a kormány számára ez a kötözködés, hiszen fent lehet tartani azt a folyamatos háborús narratívát, hogy „bánt, támad minket” Brüsszel, de mi majd visszatámadunk, azután nem vagyunk mi olyanok, inkább megállapodunk. Tehát belpolitikai szempontból ennek akár lehetne haszna is. Valós, gyakorlati, érdemi haszna azonban nem lenne – emlékeztetett a nemzetközi jogász. 

Mint mondta, arról is érdemes beszélni, ha a kormány az Erasmus-ügyet per tárgyává tenné, akkor azzal azt érné el, hogy az uniós pénzek garantáltan befagynak, az Európai Unióban nem fog visszakozni senki, sem a Bizottság, sem pedig a többi tagállamot képviselők Tanácsa. „Mert azt fogják mondani, hogy akkor nézzük át részletesen ezt a kérdést”, és biztosan nem lehet majd gyorsan lezárni ezt a történetet.” Miközben Lattmann Tamás úgy látja, hogy ezt a vitát a kormány sokkal inkább gyorsan szeretné lezárni.