Lattmann Tamás: Orbán könnyen ígér, ez csak politikai kommunikációs trükk

– A magyar miniszterelnök szerint mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is. Hozzátette: a mostani uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot képviseli. Ön szerint változhat-e a még Orbán álláspontja?

– Ez a semmitmondás tipikus esete. Ukrajna uniós taggá válásának ugyanis nem „brüsszeli bürokratikus akadályai” vannak. Nem Brüsszel dönti el, hogy kiből lesz EU-tag, kiből nem, ez az EU tagállamainak a döntése. Orbán Viktor azt ígér, amit akar, de addig, amíg a tagállamok mindegyike egyértelműen nem mondja azt, hogy márpedig most Ukrajna EU-tag lesz, nem lesz az. A tagjelölti státusz ebből a szempontból egy lépés, de nem garantál semmit. Törökország 20 éve tagjelölt. Ez megint egy tipikusan olyan mondás Orbántól, hogy úgy csinál, mintha, miközben az egész médiája kommunikációjában egyébként ott mocskolja Zelenszkijt meg Ukrajnát, ahol éri. Ő pedig még „brüsszelezik” is egyet, mert az számára mindig jó. Úgyhogy igazából ez az egész mondás csak „meleg levegő”.

– Annál is inkább, mert előzőleg Facebook posztjában még azt írta erről a kérdésről: „Csütörtökön újra EU-csúcs Brüsszelben. Az álláspontunk világos: a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke, ezért mi az azonnali tűzszünet és a gyors béketárgyalások mellett állunk. Ez Magyarország, a magyar családok és egész Európa érdeke! Nekünk a magyar érdek az első!” 

– Ez is azt tükrözi, hogy folyamatos „hazabeszélés” van, ennek fényében kell értelmezni az Ukrajna irányába tett kijelentéseket. A lényege mindennek, hogy Orbán Viktor kétségbeesetten próbál lejönni a „Putyin csatlósa” szerepkörről. Ennek érdekében kell mondania egy-két ilyen „nagyot”, és reménykedni, hátha Zelenszkij elhiszi. Szerintem nem. De ezek csak kommunikációs fogások. 

 – Ráadásul a „nekünk a magyar érdek az első” mintha egy kicsit ellentmondana az európai érdeknek…

– Igen. Kérdés, hol látjuk a magyar érdeket Ukrajna EU csatlakozásában. Ha egy nagy stratégiai sémát nézünk, akkor Ukrajna uniós csatlakozása alapvetően nem lehet magyar érdek – ahogy nagyon sok másik uniós tagállamnak sem érdeke –, hiszen senkinek nem hiányzik újból egy nagy, és ráadásul szegény állam csatlakozása. Mert ha azt nézzük, hogy milyen uniós csatlakozásnak is örülnek a tagállamok, akkor jellemzően a kisebb, gazdag államokénak. Mert azokkal nincs baj, előbb-utóbb nettó befizetők lesznek. Ha így nézzük az érdeket, akkor ez nem magyar érdek. Ugyanakkor, már bőven 2010 előtt tradicionálisan is jól megfogalmazott külpolitikai cél volt, hogy minden olyan országot, ahol határon túli magyarok élnek, segítsünk be az Európai Unióba. Ebből a szempontból magyar érdek lenne Ukrajna csatlakozása, tekintettel Kárpátaljára. Politikai kommunikációs üzenetek szintjén megfogalmazni, hogy mi az érdek, az nagyon jó, de általában soha nem lesz teljes értékű. Hiszen az érdek, mint olyan, nagyon komplex dolog. Orbán Viktor pedig jellemzően mindig úgy egyszerűsíti le az üzenetet, ahogy azt a kalkuláltan őt hallgató közönség hallani akarja. Vagyis világos, hogy az orbáni kijelentés úgy, ahogy van, politikai kommunikációs trükk. Én úgy gondolom, hogy a sajátos magyar érdekekkel összefüggésben áll az, hogy Ukrajna EU-tag legyen, de gazdasági és egyéb érdekek tekintetében nem feltétlenül. Más tagállam is van, amelyik ugyanígy gondolkodik. Az pedig, hogy „legyen béke”, természetes alapállapot, ami még csak nem is feltétlenül érdek, hanem alapérték. Ha belegondolunk, ezt érdekként transzformálni, egyfajta degradálást jelent. Ha ezt az alapértéket most hirtelen nemzeti érdekké transzformáljuk, az azt jelenti, hogy kicsit lejjebb tesszük a prioritás listán, miközben ennek legfelül kéne állnia. De kommunikációs trükk a „háborús infláció” kifejezés is, hiszen Magyarországon már a háború előtt is akkora infláció volt, mint a veszedelem. Amihez persze a háború is hozzátett, de épp az benne a kommunikációs trükk, hogy megpróbálnak hirtelen minden gazdasági és egyéb nehézséget rálőcsölni a háborúra.

– Ön szerint Orbán használhatja Ukrajna EU-csatlakozását arra, hogy további engedményeket kérjen cserébe az uniótól az igenért? 

– Abszolút. Hiszen, mint mondtam, egy új uniós tagállam csatlakozása az EU-hoz, az minden tagállam részéről hozzájárulást igényel. De ha lenne – ami jelenleg nincs – egy mindent elsöprő, nagy politikai akarat az uniós tagállamok részéről, hogy márpedig Ukrajna legyen azonnal EU-tag, akkor lehetne megint a vétóval „izmozni”. Mivel azonban ilyen mindent elsöprő általános politikai akarat nincsen, ezért ebben a témában valószínűleg el sem jut odáig Orbán, hogy ezt az eszközt elő lehessen venni. Éppen ezért engedheti meg magának, hogy látszólag a pártoló pozícióra álljon, mert tudja, hogy igazából nincs súlya. Ha pedig így áll a dolog, akkor gond nélkül tűnhet akár támogatónak is a kérdésben.