Leállhatnak a külföldi beruházások Magyarországon – Orbán vétójára reagált a német tőke

– Mostanában szokatlanul sokat nyilatkozik a halk szavú Varga Mihály, aki nyugalomra inti az ország lakóit, mert a jövő évi kiadásokra szerinte megvan a fedezet. Akkor is nyugi van, ha Orbán Viktor megvétózza a költségvetést?

– Aki ismeri Rejtő Jenő örökbecsű művét, amelynek címe Vesztegzár a Grand Hotelban, az tudja, hogy amikor a regényben elhangzik a felszólítás, miszerint „mindenki őrizze meg a nyugalmát, a rendőrség fenntartja a rendet” akkor azonnal kitör a pánik.

– Persze, mert kitört egy járvány abban a bizonyos Grand Hotelben. Gondolja, hogy Varga miniszter is a piacot nyugtatja?

– Igen, mert az ország gazdasága, benne a költségvetés nem csupán objektív számoktól, vagy absztrakt számsoroktól, hanem a politika iránti bizalomtól is függ. Ez pedig részben a betétesek, részben pedig a hitelezők bizalmán alapszik.

– Akkor az a kérdés, hogy miután a vétó miatt a jövő évi költségvetés 1500-2000 milliárd mínusszal számol, bíznak-e majd a kormány politikájában?

– Az Orbán-rendszer két gazdasági oszlopa: Varga Mihály, és Matolcsy György. Az előbbi, tehát a pénzügyminiszter a konzervatív, kiszámítható, megbízható, ezért ő a jó rendőr. A rossz rendőr a kevéssé megbízható, jóslásaiban gyakran tévedő jegybankelnök, Matolcsy, aki viszont érdekeseket mond, igaz, az elemzők, vagy a piaci szereplők ezt kevéssé respektálják. Miután Varga Mihály elismeri, hogy a magyar gazdaság teljesítménye öt-hat százalékkal romlik, ebből következően csökken az állam bevétele. Hiszen ma az országban megtermelt 100 forint fele bekerül az államháztartásba.

– Feltételezem, amikor Varga Mihály nyugalomra intette az országot, akkor tisztában volt az adóbevételek csökkenésének tényével, illetve azzal, hogy a vétó miatt, az uniós pénzek elmaradnak. Ezért, ha más nem, de ő biztosan ideges volt?

– Valószínű, hiszen még azt is beismeri, hogy az idei költségvetési hiány hét-nyolc százalék lehet. Továbbá számba kell venni azokat a plusz kiadásokat, amelyeket – higgyük el – a járvány miatti egészségügyi intézkedésekre és a jövedelmüket vesztők megsegítésére elköltöttek. A tervezett három százalék hiányt meghaladó többlethiány, illetve három százalékos bevételkiesésből és a hasonló mértékű többlet- kiadásokból jön össze. A jövő esztendőre nézve, Varga Mihály azért optimista, mert azzal számol, hogy az év első negyedére elkészül a koronavírus vakcina, amit a gazdaság minden szereplője megkaphat. Tehát amikor hirtelen az egész világon megszűnik a gazdasági visszaesés, akkor majd ennek következményeként a mélypontról „felpattan” a termelés, vagyis visszaugorhatunk oda, ahol korábban már jártunk. A pénzügyminiszter abban reménykedik, hogy jövőre már nem kell többletkiadásokat és bevételkiesést tervezni. Azzal viszont nem számol, hogy a vakcina beadását követő három hónapra alakul ki az immunitás, tehát a fellendülés legjobb esetben is az év második felétől várható. Egyébként pedig – a járvány ellenére – igen nagy tartalékokat halmozott fel a kormány, számolva azzal, hogy elhúzódik a válság. Illetve bekalkulálhatták azt is, hogy az unióellenes akciózás eredménye az lesz, hogy akadozni fognak, vagy teljesen elmaradnak a brüsszeli kifizetések.

– Kibírja Magyarország az unióból érkező euró-milliárdok elmaradását? Illetve meddig bírja?

– Ugye most egy új, hétéves költségvetési szakasz kezdődik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új ciklus első két évében a pénzek soha nem érkeztek meg időben. Ez nem a vétó, hanem a bürokrácia miatt van.

– Mire gondol pontosan?

– Pénz akkor jönne, ha nálunk már meghirdették volna az új költségvetésnek megfelelő pályázatokat, s annak már kiválasztott győztesei, s velük aláírt szerződések is lennének. Esetleg még a projektek kivitelezőit is kiválasztották volna.

– Vagyis az ország nem is készült a pénzek fogadására?

– Sajnos, ez a helyzet. Egy egész éves felkészülésre van tehát szükség. Tehát ha van vétó, ha nincs vétó, az új költségvetés új pénzéből jövőre az ország semmit sem fog tudni lehívni.

– A pénzügyminiszter a kormány mulasztásáról sajnos egy szót sem szólt, de mi lehet az oka, hogy nem készültünk a pénzek fogadására?

– Bizonytalan volt a nekünk járó pénz összege. Ugyanis a főszereplők között folyamatos kardvívás zajlott annak érdekében, hogy az uniós pénzek mindenkit érintő visszafogása bennünket ne érintsen. De némi zavart okozott az is, hogy néhány országnak elege lett abból, hogy Magyarország vezeti az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Olaf vizsgálatainak élmezőnyét.

– Hiszen ezt tudjuk, nálunk volt a legtöbb csalás az unióban.

– Úgy van, és ez már óvatosságra intette az államokat, hogy jobban kell felügyelni a kifizetett pénzeket. Hiszen a magyar kormány elhappolja a pénzt, de a közös európai cselekvésben már nem akar részt venni. Gondolok a menekültkérdésre, a közös védelem megszervezésére, de a bírói, illetve a média függetlenségének tiszteletben tartása sem szerepelt a kormány értékrendjében. Lényegében ennek felismerésekor kezdődtek a magyar kormány „megrendszabályozására” irányuló törekvések, de csak az új költségvetés elfogadásakor adódott erre komoly lehetőség. Ennek az eredménye lett a jogállamisági mechanizmus. Illetve az is következmény, hogy árgus szemekkel fogják figyelni az idén lejáró költségvetés kifizetéseit is.

– Meglepő azért, hogy Varga Mihály már nem is számol az uniós a pénzzel. Ez nem azt jelenti, hogy előre tudta, hogy itt vétó lesz? Esetleg a pénzügyminiszter nem figyelmeztetni akarja a főnökét, hogy vétó esetén nagy baj lesz?

– Nem hinném, hogy ilyen bátorságra hajlamos lenne Varga Mihály, de azt sem hiszem, hogy az ilyen figyelmeztetéseket meghallaná Orbán Viktor. Inkább azt gondolom, hogy a „megnyugtató szavak” az ország hitelezőinek szólnak. Leginkább a pénzpiacokat igyekszik győzködni a pénzügyminiszter, hogy uraim, semmi ok a pánikra. Magyarországon van elégséges tartalék, hogy egy évet ki tudjon húzni az uniós pénzek nélkül is.

– Viszont, ha vétózunk, akkor nem egy évről van szó. Ráadásul elmarad az újjáépítésre szánt milliárdos összeg is.

– Azt nem tudjuk még, hogyan végződik a vétós-kardozós kaland. Varga egyelőre csak arról beszél, hogy van elégséges betét a Magyar Nemzeti Bank trezorjában, tehát a jegybank tudja finanszírozni a költségvetés kiadásait. Vagyis át lehet vészelni a jövő évet, aztán majd meglátjuk. Végül is az Orbán-féle gazdaságpolitika folyamatosan vabankot játszik.

– Értsd: hazárdjátékot játszik az ország pénzével? Mindent, vagy semmit?

– Orbán Viktor évek óta kockázatos lépések sorát lépi meg. Bízva a szerencséjében. Lássuk be, eddig be is jött, elég volt gesztusokat tenni a németeknek.

– Viszont most a német nagyvállalatok képviselete, az úgynevezett Keleti Bizottság szólt oda, hogy a két vétózó ország elsősorban magának okoz gazdasági károkat.

– Igen, megszólalt a német „tőke központi bizottsága”, s ez már komoly figyelmeztetés.

– Ez komolyabb figyelmeztetés, mintha Merkel mondaná?

– Igen, sokkal komolyabb. Igaz, hogy nem a Néppárt vezetői szóltak ide, nem is az uniós kollégák, hanem a pénz képviselői. És azt mondták, hogy „aranyapám, ebben az országban addig van jó világ, amíg a német tőke elégedett” Abban a pillanatban, amikor ezt megüzenik, akkor baj van. Ez egy nyers, kendőzetlen és világos üzenet. A következő az lehet, ha leállítják a fejlesztéseket, ami durvább üzenet, mint a 7-es cikkely szerinti eljárás. Ha a tőke kivonul, akkor nagy baj lesz.

– Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

– Varga Mihály megüzente a világnak, hogy egyelőre ne vigyétek el a pénzeteket Párkányba, Düsseldorfba, vagy uram bocsá’, Marosvásárhelyre. Hagyjátok itt a betéteiteket! Különben mi fogja megtámasztani a romló gazdasági adatokat? Vagy a gyengülő gazdasági teljesítményt, a munkanélküliséget, az államháztartás folyó hiányának a vártnál nagyobb mértékű növekedését, az államadósság újra 80 százalék felé száguldását? Egyelőre tényleg nem látszik, hogy mi tartja majd meg a forint árfolyamgyengülését. Gondoljon csak Argentína, vagy Görögország esetére.

– Mindkét országban államcsőd volt, erre gondol?

– Igen, de itt még ilyen veszély nincs. Viszont ha a bankfiókokból párnacihába kerülnek a megtakarítások, vagy devizában külföldre menekülnek, akkor azért komoly baj lehet. Tudja, Micimackó is azt mondta: addig nem volt baj, amíg nem volt baj!