Legalább 500 milliárdot oszthatott szét nem nyilvános határozatokban az Orbán-kormány
Legkevesebb 500 milliárd forint sorsáról dönthetett nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokban az Orbán-kormány az áprilisi választás előtti hónapokban. A 24.hu közérdekű adatigényléssel megszerzett iratok alapján írt az ügy részleteiről.
A Miniszterelnökség azokat a dokumentumokat adta ki, amelyek nyilvánosságra hozatala a kancellária megítélése szerint nem sért nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy bűnüldözési érdeket. A portál 55, Orbán Viktor aláírását viselő határozathoz jutott hozzá.
A számozás alapján a 24.hu arra jutott, hogy további 28 irat a felülvizsgálat után is titkos maradhat. A nyilvánosságra került döntések többsége költségvetési átcsoportosításokról és pénzjuttatásokról szólt.
A dokumentumok szerint cégek, alapítványok, egyesületek, kulturális szervezetek, egyházmegyék és költségvetési területek kaptak pénzt. A határozatok között sportesemények, programok és ingatlanvásárlások finanszírozása is szerepelt.
A megszerzett iratokban 16 vállalkozás számára összesen 47 milliárd forintos támogatásról rendelkeztek. Az egyes támogatási összegek 190 millió és 14 milliárd forint között mozogtak. A Vajda-Papír Kft. dunaföldvári beruházására több mint 11,5 milliárd forint jutott.
Két Rosenberger-cég három vidéki gyártókapacitás-bővítésére 14 milliárd forintos feltételes támogatási ajánlatot kapott. A forrás szerint három, eredetileg nem nyilvános tételt Szijjártó Péter később a minisztériuma honlapján is bejelentett.
Februárban 6,2 milliárd forint alapítói adományt kapott a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány. A határozat indoklása szerint az alapítványt a „céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” támogatták.
A dokumentumokban két NER-es cég kötvénykibocsátásához kapcsolódó intézkedések is szerepeltek. Ezek összesen 500 millió eurónyi, akkori árfolyamon közel 200 milliárd forint értékű kötvényről szóltak; az ügyletbe bevonták az állami Eximbankot, a kormány pedig készfizető kezességet vállalt.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a 2000-es határozatok ilyen használata jogszerűtlen. Azt mondta, költségvetési forrásokról és pénzjuttatásokról nem lehet ilyen módon dönteni, mert ezeknek közlöny-nyilvánosságot kell kapniuk; álláspontja szerint a megszerzett határozatok formai értelemben törvénysértők.
