Lehet-e zárkából vezetni egy önkormányzatot?

„Budapest kormányhivatala úgy döntött, hogy törvényességi felhívással fog élni a képviselő-testület, mint munkáltató felé, és követelni fogja, hogy a jogalap nélkül kifizetett pénzeket Kiss László fizesse vissza”– jelentette be Sára Botond a Facebook-oldalán. A Fideszhez kötődő főispán szerint a polgármester a fogva tartása miatt mentesül a munkavégzés alól, hiszen nem tud dolgozni, de így fizetés sem jár neki. „Amennyiben a képviselő-testület a felhívásunkkal nem ért egyet, illetve támogatja azt, hogy a polgármester továbbra is fizetést kapjon azért, mert börtönben ül, akkor bírósághoz fogunk fordulni” – szögezte le.

Gyorsan reagált az ellenzéki többségű képviselő-testület. „Kiss László annak ellenére, hogy előzetes letartóztatásban van, munkát végez. Előterjesztéseket ír, összehívja a testületi ülést, polgármesteri utasítást ad ki – mindezt jogszerűen, hivatalos úton; az önkormányzat döntéseiért pedig jelenleg is felelősséggel tartozik. Munkavégzése és felelősségvállalása miatt tehát jogszerűen kapja a fizetését” – írta a III. kerületi önkormányzat. Joggal vetődik azonban fel a kérdés: végezhet-e „távmunkában” érdemi munkát egy fogva tartott polgármester, aki az újraválasztása után a börtönben tette le az esküt? Ezzel a témával foglalkozik a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja. 

Érdekes, hogy Kiss László a vád szerint is „mindössze” 18 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el, amennyiért a NER le sem hajol – mutat rá az írás. Igaz ugyanakkor, hogy a polgármestert vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével gyanúsítják, aminek a büntetési tétele a Btk. szerint tíz év is lehet. Kérdéses persze, hogy fennállnak-e vele szemben a letartóztatás feltételei, mert a bűnismétlés lehetősége nagyjából kizárt, reálisan Kiss szökésére, elrejtőzésére sem kell számítani, a tanúk és a bizonyítási eljárás esetleges befolyásolására pedig a nyomozás megindítása és az őrizetbe vétele közötti időszakban megvolt minden lehetősége. Így a szabadságelvonás előrehozott büntetésnek minősülhet, ami egy jogállamban elfogadhatatlan. Ez azonban az eljáró bíróság döntési jogkörébe tartozik, a gyanúsított és védője pedig bizonyára minden jogorvoslati lehetőséget kimerít – jegyzi meg Magyar György.

De mit is mond az önkormányzati törvény? A jogalkotó nyilván nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy egy megválasztott polgármester letartóztatásba kerülhet, ezért nem is tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, ilyen esetben járnak-e neki a jogszabályban meghatározott juttatások. Sára Botond szerint nem, az óbudai képviselők szerint pedig igen, hiszen Kiss a zárkában is dolgozik. A közvélekedés szerint persze legalább a költségtérítés és a cafetéria kifizetése aggályos. „Ellenkező rendelkezések híján érdeklődéssel várjuk, hogy amennyiben a főispán tényleg bírósághoz fordul, milyen következtetésre jut az igazságszolgáltatás. Ha a jogalkotó hallgat, és az szmsz sem szabályoz ilyen eseteket, a bíróság mérlegelhet” – írja Magyar György. 

Arra a kérdésre pedig, hogy egy büntetés-végrehajtási intézet „vendégszeretetét” élvező polgármester miként végezhet érdemi munkát, a szerző a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényhez fordult. Abból kiderül, hogy a „letartóztatást a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyészség, ezt követően a bíróság (a továbbiakban: rendelkezési jogkör gyakorlója) rendelkezésének megfelelően kell végrehajtani”. 

A védővel, mint hivatalos kapcsolattartóval a gyanúsított a büntetőügyével összefüggésben ellenőrzés nélkül érintkezhet, amit nem lehet korlátozni. Ám további kapcsolattartó bárki lehet, aki jogszabály vagy engedély alapján erre jogosult. Ilyen személy többek között a hozzátartozó, egy jóbarát, mi több, akár egy munkatárs is – feltéve, hogy az ügyészség, mint a rendelkezési jogkör gyakorlója erre rábólint. A fogvatartott pedig a jóváhagyott kapcsolattartójával naponta, alkalmanként legalább tíz perc időtartamban telefonbeszélgetést folytathat.

Az nem tudható, hogy a konkrét ügyben kik az engedélyezett kapcsolattartók, ám kérdéses, a napi tíz perces beszélgetés elég-e egy önkormányzat vezetéséhez – véli a szerző, aki szerint az sem tűnik megnyugtató megoldásnak, hogy a letartóztatott havonta kétszer egy órában személyesen találkozhat a kapcsolattartóival.

Egyébiránt a speciális eset miatt a letartóztatott részesülhetett akár egyedi elbírálásban is, s a jogszabály szerint korlátlanul levelezhet bárkivel, már ha az ügyészség közbe nem lép. Vagyis egy polgármester a rácsok mögött is megkaphat minden, az önkormányzat működésével kapcsolatos dokumentumot, azokra válaszolhat, önálló előterjesztésekkel élhet, személyi javaslatokat tehet. Igaz, a levelezését ellenőrizhetik, ám a küldemény fogadását/postázását legfeljebb akkor tagadhatják meg, ha azok tartalma a büntetés-végrehajtás rendjét veszélyeztetné, esetleg újabb bűncselekményre való utalást tartalmazna.

Ma az információk cseréje leginkább valamilyen internetes felületen folyik., ami a fogvatartottak számára alapvetően elérhetetlen. Akiket letartóztattak, azok semmilyen, a világháló elérésére alkalmas eszközt nem tarthatnak a birtokukban, de még „butatelefonjuk” sem lehet. Legfeljebb zsebrádió, illetve elemes tévé segítségével tájékozódhatnak a külvilág eseményeiről. Ha valaki levelezés útján reagálna bármire, azt is csak kézzel körmölheti le, mert a zárkákban egy egyszerű írógép is tiltott eszköz. Lehetséges azonban, hogy Kiss László esetében bizonyos egyéb lehetőségeket is engedélyeztek.