Bakondi György: egyre több nemzetállam fordul szembe a brüsszeli migrációs állásponttal

Kifejtette, ezek egyelőre leginkább a politikai nyilatkozatok szintjén, nemzetállami választások hatására, a lakosság nyomására következnek be.

Így tett Olaszország, amely egyrészt albániai táborokban helyezi el a menedékkérőket, másrészt szerződést kötött Tunéziával, Marokkóval és Líbiával, hogy tartsák vissza az útnak indulni szándékozókat. Ennek hatására 40 százalékkal kevesebb menedékkérőt regisztráltak – jegyezte meg.

Angliában törvénybe foglalták, hogy ruandai táborokban helyezik el a menedékkérőket, de aztán a választások eredményeként a baloldal került kormányra, és visszavonták az intézkedést, pedig hatására megszűnt a Franciaország felől a szigetországba érkező migránsok áramlása.

A szír kérelmek elbírálását több ország felfüggesztette, Svédország pedig kilátásba helyezte, hogy 350 ezer svéd koronát ad annak, aki visszatér a hazájába.

Bakondi György megjegyezte, még a németországi előrehozott választás előtt vagyunk, amelynek kimenetele szintén hatással lehet a migrációs gyakorlatra.

A főtanácsadó szólt arról, hogy a hivatalos ENSZ adatokba csak azok a migránsok kerülnek be, akik valahogy legalizálni tudják a tartózkodásukat. Ám azt, hogy hányan vannak Európában illegálisan, vagy hogy a legálisan itt lévők közül hányan tartanak fenn kapcsolatot terroristacsoportokkal, „még becsülni sem tudjuk".

Bakondi György kifejtette, a szerb-magyar határon 2024 első tíz napjában 39 határsértőt fogtak el; idén ez a szám 381-re nőtt. Ebből látszik, hogy a balkáni útvonal ismét előtérbe kerül.

Tavaly a magyar és a szerb rendőrök közös fellépésének hatására az útvonal elterelődött Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia és Olaszország irányába; „ez most változni látszik".

A főtanácsadó megjegyezte, kérdés, hogyan teljesítenek majd az új schengeni tagok, Románia és Bulgária.