Lehetőség a digitális felzárkózásra: adatközpontok és mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában
Közép- és Kelet-Európa továbbra is elhanyagolt régió marad a fejlett adatközpont-infrastruktúra tekintetében, annak ellenére, hogy számos előnnyel rendelkezik az ilyen létesítmények üzemeltetéséhez.
Míg Nyugat- és Dél-Európa vonzza a nagy kapacitású, mesterséges intelligenciára felkészült adatközpontok többségét, a mi régiónkban csak néhány kisebb működő központ található, valamint egy nagy központot terveznek Lengyelországban.
Ez az infrastruktúra-mozaik hátrányos helyzetbe hozza a régiót, korlátozva a gazdasági fejlődés, a helyi munkahelyteremtés és a dinamikus, regionális, mesterséges intelligencia ökoszisztémák kialakulásának lehetőségeit. A teljesítménybeli különbségek különösen élesek az olyan specifikus szektorokban, mint a pénzügyek, a felhőszolgáltatások és a streaming, ahol a mesterséges intelligenciára optimalizált, közeli adatközpontok hiánya megnövekedett késleltetést és csökkent versenyképességet eredményez.
Az adatközpontokba, különösen a mesterséges intelligenciára és a szuperszámítógépekre (HPC) szabott adatközpontokba történő beruházások az EU keleti szárnyán rendkívül fontosak. Az ilyen beruházások nemcsak azonnali technológiai és gazdasági hozamot eredményeznének, hanem fontos jelzésként is szolgálnának a külföldi befektetők számára, akiket gyakran elriasztanak az Oroszországgal határos országokban még mindig fennálló geopolitikai bizonytalanságok. A kormányok nyílt támogatása és a közép-kelet-európai országok többségében kedvező feltételek ellenére, a magán- és külföldi közvetlen befektetések továbbra is szerények. Egy potenciális fordulatot hozó kezdeményezés azonban kialakulóban van az Európai Bizottság „mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyár” programja formájában, amelynek célja a legmodernebb AI-számítástechnikai és adattároló központok létrehozása az egész kontinensen. A 16 EU-tagállamtól beérkezett 76 szándéknyilatkozattal és 20 milliárd eurós költségvetéssel a terv keretében Lengyelország és a balti államok egy olyan kezdeményezésben működnek együtt, amelynek célja a regionális technológiai ökoszisztéma létrehozása. Ez végre megoldást jelenthet a közép-kelet-európai régióban továbbra is fennálló infrastrukturális „hiányosságokra”.
Magyarország szintén jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy helyet szerezzen magának ebben az új környezetben. Az ország mesterséges intelligencia stratégiája egy robosztus adatelemző rendszer kiépítésére összpontosít, legfontosabb elemei a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozása és új platformok kialakítása a szélesebb körű adatmegosztás és kereskedelmi hasznosítás érdekében. Bár Magyarország nem szerepel a Bizottság AI Gigafactories projektjének helyszínei között, a kezdeményezés együttműködésen alapuló jellege és a regionális partnerek folyamatos keresése miatt a csatlakozás továbbra is lehetséges. Mivel a projekt kiválasztása ebben az évben még folytatódik, Magyarország bővülő infrastruktúrája és növekvő digitális gazdasága erős pozícióba hozza az országot, hogy teljes mértékben részt vegyen Európa technológiai átalakulásában, és potenciálisan kulcsszerepet játszhat a közép-kelet-európai adatközponti szakadék megszüntetésében. Kérdés, hogy a kormány geopolitikai stratégiája és Oroszországgal való barátsága mennyire befolyásolhatja a Bizottság döntését.
A régió fejlődése tehát számos kihívással küzd. A tartós sikerhez összehangolt erőfeszítésekre van szükség a tőke bevonzása, a költségversenyképesség fenntartása, valamint az adatszabadság és a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos összetett szabályozási követelmények betartása érdekében. Amint az EU Tech Loop technológiai portál említi, csak összehangolt, határokon átnyúló kezdeményezések, a köz- és a magánszféra közötti együttműködés, valamint előrelátó politikai vezetés révén valósulhat meg az ellenálló és jövőbiztos adatközponti hálózatok ígérete egész Közép- és Kelet-Európában.
