Lengyelország is kettészakadt

A végeredmény még nem hivatalos, de a választási bizottság vezetője azért sietett bejelenteni a végeredményt, mert szerinte a maradék szavazatok összeszámlálása érdemben már nem fog változtatni ezen az arányokon – jelentette a Euronews. A 2015 óta regnáló elnök a nacionalista Jog és Igazságosság párt szövetségese, míg a varsói polgármester baloldali és liberális, aki változásokat hirdetett meg. Mint írják: nagyon leegyszerűsítve, két nézet csapott össze: a Brüsszel-ellenes és a Brüsszel-párti.

Duda megválasztásával – a BBC szerint – folytatódik a lengyel igazságszolgáltatás ellentmondásos reformja, valamint az abortusz és a melegjogok elleni harc.

A kettészakadt ország

Nagyon érdekes, hogy a második fordulóra állva maradt mindkét jelölt bizonyított – ezt már az általunk megkérdezett Lengyelország-szakértő mondta. Gordon István kifejtette: Duda – aki  ugyan nem egy erős politikus – már másodszor lett államfő, mégpedig tízmillió feletti szavazattal, ami igen nagy dolog. Ugyanakkor Trzaskowski is nagy eredményt ért el, az pedig kifejezetten fantasztikus, hogy hat hét alatt építették őt fel, építette fel magát.

Ami Gordon szerint pedig egyenesen elképesztő: Lengyelország – nem csak képletesen – két részre szakadt. „Ilyet én még nem láttam: ha húzunk északról délre egy görba vonalat az ország térképén, kettészelve az országot, akkor azt látjuk, hogy keletre színtiszta Duda-győzelem nyugatra pedig szintén színtiszta Trzaskowski-győzelem született” – vázolta Gordon István.

Nem voltak arányosak a feltételek

A választási feltételek a kampány idején nem voltak arányosak. A köztelevízió – finoman szólva – nem az ellenzék jelöltjét támogatja, s ezt most többször be is bizonyították. Szinte „lenémetügynöközték” Rafal Trzaskowskit, miután az Axel Springer konszern tulajdonában lévő egyik lap  próbálta feltárni az igazságot egy olyan ügyben, amelyben Duda nem szerepelt túlságosan pozitívan, s amelyben megnyilvánult  Trzaskowskit  is. (Tavasszal kiderült: Duda kegyelmet adott egy pedofil apának, aki a saját lányát erőszakolta éveken keresztül. A történet azonban árnyaltabb, az apa leülte a büntetését, s a felesége és maga az áldozat, azaz a lánya is azt kérte, hogy kapjon felmentést az apa a távolságtartás alól, mivel a börtönben megbánta a tettét és megváltozott. Ezt biztosította számára Duda, ám Trzaskowskit ennek nekiment, mondván: vannak olyan bűnök – ilyen a pedofília, a nemi erőszak is –, amelyek esetében senkinek nem lehet joga megkérdőjelezni a bíróság ítéletét, s nem lehet ember, aki megvétózhatja azt.)

Tudni kell persze, hogy Lengyelországban a sajtó sokkal szabadabb, mint a magyar, jóval több lehetősége van arra, hogy kifejthesse a véleményét. Nem egy ellenzéki orgánum létezik, sok lap van, s ezek tudnak dolgozni. Igaz, Jarosław Kaczyński már korábban jelezte, hogy Duda győzelme esetén, a nyakára lépnek az ellenzéki sajtónak – mondta Gordon.

Długopis mindent aláír

Mi lesz most Lengyelországban? „Megy tovább az illiberális vonal, tovább fogják rombolni a demokráciát, gyengítik a bíróságokat, stb” – értett egyet a nemzetközi elemzők véleményével a magyar szakértő. Mint kifejtette: más lenne a helyzet, ha veszített volna Duda, akkor sokkal nagyobb mozgástere lenne az ellenzéknek. Ugyanis Lengyelországban a Szejm elé nyújtják be a törvényjavaslatokat, amelyeket, elfogadásuk esetén, a Szenátus (amely a tavaly októberi választáson ellenzéki vezetésűre fordult) 30 napon belül ellenvéleményezhet, és visszaküldheti a Szejmnek. A Szejm ezután elküldi az államfőnek aláírásra. Ha az elnök aláírja, akkor rendben van, de ha nem, akkor 3/5-kell a Szejmben az ismételt elfogadáshoz. Ez pedig messze nincs meg a kormányoldalnak, mivel a kormányválság nyomán meggyengült.

Az biztos, hogy Trzaskowski nem írna alá mindent – nem úgy Duda, akit az ellenzék (talán nem véletlenül) elkezdett długopis-nak (azaz tollnak) nevezni.

És persze teljesen más mederben zajlana a törvényhozás egésze, ha az ellenzéki jelölt nyert volna – mutatott rá. Akkor a kormányoldal kénytelen lett volna egyezkedni, egyeztetni az ellenzékkel, amelynek ki kellett  volna kérni a véleményét a különböző kérdésekben.

Öröm a Karmelita-kolostorban

Mi lesz a külpolitikával, ezen belül is számunkra a legfontosabb Európa-politikával? – merül fel a kérdés, kiváltképpen most, amikor az Európai Unió sorsdöntő időszak előtt áll. „Minden folytatódik ugyanúgy, mintha semmi nem történt volna – mondta Gordon, hozzátéve: ebbe az ellenzék nem fog tudni beleszólni.

Akkor egyelőre megnyugodhatott a Karmelita-kolostor lakója, hiszen továbbra is működőképes marad a kerékkötő lengyel-magyar tandem az EU-ban?  Egyelőre feltétlenül – értett egyet Gordon István.

Hosszabb távon van esélye az ellenzéknek

Kérdés persze, hogy hosszabb távon mi fog történni. Ugyanis – emlékeztetett a Lengyelország-szakértő – Kaczyński korábban kétszer is jelezte, hogy pártja most októberben esedékes elnökválasztásán már nem akar indulni, nyugdíjba szeretne menni. Ha tényleg kilép a politikából, az nagyon kedvező hatással lehet a folyamatokra – véli Gordon. Ahogy nálunk, úgy Lengyelországban is egy kézben összpontosul a hatalom.

Nem lehetséges-e azonban – vetettük fel –, hogy egy olyan utódot szemel ki Kaczyński, aki gyakorlatilag a bábja lenne. Gordon szerint nem hallani utódról, sőt, amikor egy-két éve Kaczyński  betegsége idején felmerült az utódlás kérdése, akkor minimum 10-15 nevet emlegettek. „Azaz nincs egyetlen olyan ember, akire azt lehet mondani, hogy ő lesz az utód”.

Hogy jön a képbe Karácsony Gergely?

Ami a jövőt illeti: bebizonyosodott, hogy a varsói főpolgármesteri posztot másfél éve betöltő Trzaskowski lényegesen több szavazatra számíthat, mint pártja, a Polgári platform, amelynél ő sokkal erősebb. Azt nem tudni, hogy mi lesz a párttal, amely egyre süllyed, de azt tudni lehet, hogy az egész ellenzéket újra kell szervezni Lengyelországban.

Mindenesetre most egyértelműen kiderült, hogy amikor az embereknek nem volt kire szavazniuk (az első fordulóban kiestek a pártjaik), akkor nagy számban sikerült összeállnia az ellenzéknek.

„Emlékezzünk csak!” – mutatott rá Gordon: májusban Duda még 13 százalékkal vezetett, s innen jött fel Trzaskowski, aki nem egészen két hónapja szállt csak be a versenybe. Személyében egy alkalmas közös jelölt lehet, az emberek hisznek benne, érdemes lehet rá építeni – a három év múlva esedékes parlamenti választásokra készülve. Trzaskowski olyan politikus, akire odafigyelnek, bizalmat gerjeszt az emberek körében, az egész kampánya nagyon szimpatikus volt: nem sárdobálásból állt, hanem arról szólt, hogyan lehet az országot egységesíteni, az árkokat betemetni, s azokat előtérbe helyezni, akik ezt képviselik.

Óhatatlanul felmerül a párhuzam Karácsony Gergellyel – nem csak azért, mert mind a ketten főpolgármesterek, hanem azért is, mert Karácsony sem egy a véresszájú ellenzéki politikusok közül – vetettük fel. Lehet-e példa a magyaroknak Trzaskowski fellépése, felépítése?

Gordon egyetértett azzal, hogy sok a hasonlóság. Hozzátette: „Trzaskowski  minden lépését próbálta elgáncsolni a kormányoldal, de ő meg tudott állni a maga lábán, vállalja ugyan a konfliktusokat, nem menekül el előlük, de mindig a megoldást keresi, mégpedig békés úton” – fejtegetett. „Meg ha valaki nem is akar miniszterelnök lenni, van annak egy útja, hogy előbbre lépjen – húzta alá.