Lophatnak mindhalálig
Kongresszust tart szeptemberben a Fidesz, tudhattuk meg az atv.hu-n keresztül Kósa Lajostól, és a portál azt is tudni véli, hogy Kósa újra alelnök lehet. Most egyelőre „csak” országgyűlési képviselő, vagy tán valamilyen biztos is, a fene se tudja, oly könnyen osztogatják a kormányban ezeket a címeket, de emellett még ő az önkormányzati választásokért felelős ember a Fideszben.
Annak idején, amikor elvették tőle a miniszteri címet, és megajándékozták ezzel a kampányfelelősi pozícióval, azt hittük: valójában csak szépségtapasz a kinevezés, hogy neve legyen a gyereknek, nehogy azt higgyük már, hogy a csengeri nővel kötött szövetsége miatt talonban teszi őt Orbán. De lám, tévedtünk: a kampányfőnökség valóság, már meg is tartotta a sajtótájékoztatóját, hozva azt a magas szintet, amelyet tőle már megszoktunk.
Kicsit zavaros beszédben adta elő, hogy mi vár majd ránk ősszel, de ezzel már nem érdemes foglalkoznunk, meg hát amúgy is megtettük már. A lényeg most nem is ez, hanem az, hogy Kósa a jelek szerint ismét elindult felfelé a karrierépítésben.
Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor már korábban bejelentette: egy ember egy tisztség, márpedig, ha Orbán ilyet mond, akkor az szentség – nem csak a Fideszben, hanem a kormányzásban is -, ahhoz igazítják a törvényeket, alapszabályokat. Így aztán vége Gulyás Gergely álláshalmozásának is; nem lehet a jövőben Fidesz alelnök és kancelláriaminiszter egyszemélyben.
Gulyás meg is fogalmazta az atv.hu-nak, hogy szeptembertől már vagy miniszter, vagy alelnök nem lesz. Ha megengedhetnénk magunknak, hogy tippeljünk, ha bele látnánk Orbán Viktor lapjaiba, akkor azt mondanánk, hogy igen: Gulyás elbúcsúzik az alelnökségtől, és noha korábban – egy nyilatkozatából tudjuk – nem szívesen vállalta a kormányzati szerepet, a miniszterelnöknek ott nagyobb szüksége lehet rá, mint Németh Szilárddal egy sorban, jóllehet ott is meg volt a maga funkciója. (Jó rendőr, rossz rendőr…)
Azt nehezen tudnám megítélni, hogy Gulyás jó miniszter volt-e, azt azonban igen, hogy Orbánnál mások a kritériumok; nem annyira az önállóság, a kreatívitás számít, sokkal inkább az, hogy zsoldba áll-e az illető vagy sem. Márpedig Gulyás rövid idő alatt hihetetlen fejlődésen ment keresztül, szinte percek alatt veszítette el önálló karakterét, és vált igazi szolgálójává a kormányfőnek. Következésképp ott, azon a helyen van rá nagyobb szükség, az alelnöki posztra lehet találni mást is.
Például Kósa Lajost. Ami egyben azt is jelenti, hogy a csengeri asszony irányába tett kitérő nem okozott gondot, és már a jövőben sem fog. Kósa, ezek szerint, nem tartozik senkinek elszámolással, nem kell magyarázatot adni arra, hogy miért ment el a csengeri örökösnővel közjegyzőhöz, miért hagyta, hogy előbb a felesége, utóbb az édesanyja mesés összegű ajándékot kapjon Szabónétól. Az ügy, ezek szerint már nem ügy, és bár Szabóné ellen folyik az eljárás, de már ő is szabadlábon védekezik, és az eddigi tudásunk szerint a nyomozókat egyáltalán nem érdekli a Fidesz politikusának rejtélyes szerepe. Ha érdekelné, akkor Orbán biztos hátravonná a tűzvonalból, de látjuk, nem ezt teszi. Kósa ott vitézkedik elől, nyilatkozik, vezényel, beszél – épp olyan zavarosan, mint korábban – és még erkölcsileg is ítélkezik.
Magyarországon, úgy látszik, egy ilyen ügy simán elsikkad. Bár ne legyünk meglepődve: ennél több milliárd is eltűnt már kézen-közön, még sem érdekelt senkit. Főként nem a nyomozókat, ha a szereplők a Fidesz köréből kerültek ki. Tiborcztól Lázárig, Rogántól Mészáros Lőrincig, egészen Kósáig bezárólag itt megtehet bárki bármit, nem lesz következménye.
Tényleg soha?
