Helmeczy: van olyan ügy, amelyben Orbán Viktort is ki kellene hallgatni

Helmeczy szerint nem a hivatalos személy elleni erőszak a lényeg

Helmeczy László elmondta, hogy Fekete-Győr András feljelentését annak elutasítása után szakmailag átnézte, majd a politikus panaszt is tett a döntés ellen. Az ügyvéd szerint több feljelentés is született ugyanebben az ügyben, azokat azonban egy határozatban utasították el. Helmeczy úgy látja, a történet jogi szempontból nem elsősorban a hivatalos személy elleni erőszakról szólhat, hanem sokkal inkább a kényszerítés kérdése merülhet fel.

Az ügyvéd szerint különösen fontosak lehetnek azok a kijelentések, amelyekben politikusok az állami szervek munkatársait a vagyonvisszaszerzésben való részvételük miatt következményekkel fenyegetik. Helmeczy úgy fogalmazott: ha valaki azt mondja, hogy azok, akik egy törvényesen létrehozott állami szerv munkájában részt vesznek, később felelni fognak ezért, az szerinte már nem egyszerű politikai vélemény, hanem fenyegetésként is értelmezhető. Az ügyvéd egy korábbi, általa képviselt ügyet is felidézett, amelyben végül a bíróság és a Kúria is megállapította a kényszerítés tényállásának megvalósulását.

„A legmagasabb szintű hűtlen kezelés” gyanúját is felvetette

Helmeczy a műsorban egy másik, szerinte súlyos ügyet is említett. Egy államtitkár, illetve államtitkárhelyettes nyilvánosságra került beszámolójára hivatkozva azt állította, hogy egy informatikai ügyben az államnak eredetileg több tízmilliárd forintos összeget kellett volna fizetnie, Orbán Viktor azonban ennél magasabb összeget mondott ki. Az ügyvéd szerint, ha a történet a beszámolóban foglaltaknak megfelelően történt, az felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját.

Helmeczy szerint ilyen esetben nem feltétlenül külön feljelentésre lenne szükség ahhoz, hogy az ügyészség vizsgálja a miniszterelnök szerepét. Mint mondta, ha egy állami vezető vallomása alapján felmerül egy bűncselekmény gyanúja, akkor szerinte indokolt lehet az érintett meghallgatása. Az ügyvéd a műsorban az Elios-ügyet is szóba hozta, amelynek kapcsán arról beszélt, hogy a magyar államnak kellett visszafizetnie az Európai Uniónak bizonyos összegeket.

A vagyon visszaszerzésével kapcsolatban Helmeczy ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy rendkívül összetett és hosszadalmas feladat várhat az erre létrehozott állami szervekre, az ügyészségre és a rendőrségre. Szerinte képzett gazdasági nyomozókra és könyvvizsgálókra lesz szükség, mert ezek az ügyek komoly szakmai munkát igényelnek.

„Ennek a Fidesznek a tönkremenetele” a székház eladásával kezdődött

Helmeczy László személyes történetén keresztül arról is beszélt, hogyan változott meg szerinte a Fidesz. Az ügyvéd csaknem tíz évet töltött a pártban, és a kezdeti időszakról egészen más hangon beszélt, mint a későbbi évekről. Úgy fogalmazott: „Ennek a Fidesznek a tönkremenetele ott kezdődött, amikor megkapták a székházat és eladták.” Szerinte ekkor vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a politikával és a hatalommal komoly anyagi és egyéb előnyök is járhatnak.

Helmeczy saját távozását is egy korai konfliktushoz kötötte. Elmondása szerint 1999-ben Fidesz megyei alelnökként és országgyűlési képviselőként azért szavazott saját pártja költségvetési álláspontjával szemben, mert ellenezte, hogy három elmaradott megye korábban biztosított, mintegy 15 milliárd forintos területfejlesztési támogatását elvonják. A módosító indítványt végül több ellenzéki párt mellett ő is megszavazta.

A történtek után kizárták a Fideszből, Helmeczy azonban bírósághoz fordult, és állítása szerint a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a kizárása törvénytelen volt. Tagságát ezt követően helyreállították, ő pedig röviddel később maga jelentette be kilépését a pártból. Helmeczy szerint ez a történet is jól mutatja, hogyan működött a Fidesz már a korai időszakban, és hogyan változott meg később a párt politikai kultúrája.