Szijjártó ügyében súlyos bűncselekmények gyanúja merül fel
A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén Szijjártó Péter meghallgatásáról ugyan kevés konkrétum kerülhetett nyilvánosságra, Szent-Iványi István szerint azonban az elmúlt időszakban egyre több olyan ügy került elő, amelyet már nem lehet egyszerű politikai vitaként kezelni. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában a külpolitikai szakértő arról beszélt, hogy a lélegeztetőgépek ügye, az orosz kapcsolatok és a külügyminisztérium működése mellett nemzetbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek.
Zárt ülésen nem lehet számon kérni
Szent-Iványi szerint önmagában a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése kevéssé alkalmas arra, hogy valódi politikai vagy jogi következménye legyen a meghallgatásnak. Mint fogalmazott, „ennek túl sok értelme nincs”, hiszen a résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli, így a nyilvánosság nem tudhatja meg, mi hangzott el. A szakértő szerint egy vizsgáló- vagy eseti bizottság ennél sokkal többet jelentene, mert ott igazmondási kötelezettség és komolyabb következmények is lehetnek.
Szent-Iványi úgy látja, hogy Szijjártónak nemcsak a beruházások sikerességéről kellene beszámolnia, hanem azokról az ügyekről is, amelyekben az elmúlt években súlyos visszaélések gyanúja merült fel. A lélegeztetőgépek beszerzését például 300 milliárd forintos ügyként említette, és azt mondta, a maszkok, vakcinák, illetve a vállalkozások támogatására rendelkezésre álló több mint 100 milliárd forintos keret kapcsán is akadnak olyan ügyek, amelyeket szerinte ki kellene vizsgálni. Hangsúlyozta: nem állítja, hogy ezek mind korrupciós ügyek, de szerinte a körülmények megalapozzák a gyanút.
Nemzetbiztonsági kockázatot is lát
A beszélgetés egyik legsúlyosabb része Szijjártó Péter orosz és kínai kapcsolatait érintette. Szent-Iványi szerint a volt külügyminiszter korábban olyan információk birtokába juthatott, amelyek Magyarország mellett az Európai Unió és a NATO biztonságát is érinthetik. Különösen kockázatosnak tartja, hogy Szijjártó egy olyan kínai cég vezetésében vállalt szerepet, amelynek a kínai nemzetbiztonsági törvény alapján együttműködési kötelezettsége lehet a kínai titkosszolgálatokkal.
A szakértő szerint ezért nem pusztán politikai kérdésről van szó, hanem arról is, hogy korábbi külügyminiszterként milyen információk lehetnek a birtokában, és ezekből mi kerülhet más országok kezébe. Szent-Iványi úgy fogalmazott, hogy „a bűnlajstrom még növekedni fog”, miközben reméli, hogy az ügyekről egyszer nyílt bírósági eljárásban is számot kell majd adni.
A lélegeztetőgépek ügye kapcsán ennél is súlyosabb állításokat fogalmazott meg. Szerinte egy korabeli belső jelentés alapján a beszerzett mintegy 16 ezer gép fele alkalmatlan, illetve kifejezetten veszélyes lehetett, ennek ellenére megfelelőnek minősítették őket. Szent-Iványi szerint ha ezeket a gépeket használják, az akár közveszélyt is okozhatott volna. Azt is kifogásolta, hogy a problémák ismeretében sem követelték vissza a pénzt és nem küldték vissza a berendezéseket.
„Félelem légköre” uralkodott a külügyben
Szent-Iványi a külügyminisztérium belső működéséről is beszélt. Állítása szerint Szijjártó távozását sokan megkönnyebbüléssel fogadták, még olyanok is, akik egyébként a Fidesszel szimpatizáltak. Úgy fogalmazott, hogy „félelem légköre” uralkodott a tárcánál, és példaként olyan eseteket említett, amikor munkatársakat szerinte jelentéktelennek tűnő okok miatt bocsátottak el.
A szakértő szerint a külügyminisztérium személyi állománya is jelentősen átalakult Szijjártó minisztersége alatt. Szerinte sok, külügyi tapasztalattal nem rendelkező ember került a rendszerbe, köztük olyanok is, akiket rövid időn belül külszolgálatra küldtek.
Arra a kérdésre, miért volt Szijjártó ennyire fontos Orbán Viktor számára, Szent-Iványi azt mondta: a miniszterelnök számára a lojalitás és a megbízhatóság volt a legfontosabb. Szerinte Szijjártó egész politikai karrierjét Orbánnak köszönheti, ezért a miniszterelnök számíthatott arra, hogy egy esetleges felelősségre vonás során sem fog ellene vallani. Szent-Iványi ugyanakkor úgy véli, hogy Szijjártó tevékenysége mögött több esetben Orbán Viktor jóváhagyása, sőt akár közvetlen utasítása is állhatott, bár mint hangsúlyozta, erre jelenleg nincs közvetlen bizonyítéka.
