Lukoczki Károly: az MSZP Horn Gyula pártja, a mai napig így mondjuk
A Magyar Szocialista Párt Horn Gyula sírjánál emlékezett meg az MSZP volt elnökéről, néhai miniszterelnökről, aki 89 évvel ezelőtt, 1932. július 5-én született. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen részt vett Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Lukoczki Károly, a XVII. kerület szocialista önkormányzati képviselője, Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese és Kórozs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője. Horn Gyula sírját a szocialista párt nevében Kunhalmi Ágnes és Lukoczki Károly koszorúzta meg.
Lukoczki Károly egy Horn Gyula idézettel hajtott főt az MSZP volt elnöke, miniszterelnöke előtt. „Olyan Európát, olyan világot kell teremtenünk, amelyben nem csak születni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes. Ha ezt az esélyt elmulasztjuk, sosem bocsáthatjuk meg magunknak, és nem lesz, aki megbocsásson”. Mint mondta, Horn Gyula több évtizedes gondolatai a mai napig érvényesek.
Lukoczki Károly a Hírklikknek elmondta, neki már nem volt rá lehetősége, hogy személyesen is ismerje, amit a mai napig sajnál. Kötődése a baloldalisághoz gyerekkorából ered, de táplálkozik édesapja hitéből is, aki maga is párttag volt, és ugyanazt a pártfőiskolát végezte, mint Horn Gyula. Amikor fiatalon maga is elkezdett politikával foglalkozni, akkor nyitotta meg Horn Gyula külügyminiszterként a magyar határt az NDK állampolgárai előtt. Ez volt az, ami először igazán megérintette, annál is inkább, mert látnivaló volt az a bonyolult folyamat, ahogy az egész lezajlott. Hiszen a határt nem lehetett egyik pillanatról a másikra megnyitni, mivel az NDK-val volt egy utazási egyezményünk, amit be kellett tartani.
Ahhoz, hogy a határt meg lehessen nyitni, ki kellett találni, hogy ezt az egyezményt hogyan lehet felfüggeszteni addig, amíg az NDK polgárok át tudnak menni a határon Ausztria felé. Az Horn Gyula zsenialitását bizonyította, ahogy kitalálta, milyen megoldással lehet ezt megcsinálni.
Lukoczki Károly azt mondja az 1994-es választási MSZP-s győzelem után Horn Gyula nevéhez fűződik az is, hogy Magyarország egy olyan gazdasági pályára került, amivel a volt szocialista országok között kimagasló eredményeket tudott elérni. De az egykori miniszterelnök, aki maga is munkáscsaládból származott, tudta azt is, mit jelent, hogy valaki „dolgozó ember”. Nem a kormánytagok és a többieknek az urizálását nézte, a szeme előtt mindig az lebegett, hogy az embereknek legyen jó, a magyarok jól tudjanak élni. Lukoczki Károly hozzátette azt is, „azt nem mondom, hogyha nem lett volna Horn Gyula, akkor nem jutunk el a NATO-ba és az Európai Unióba, de, hogy sokkal később következett volna be nélküle, az biztos”.
Már külügyminiszterként normalizálta a külpolitikai helyzetet, és diplomáciai kapcsolatokat létesített Izraellel, Dél-Afrikával, Dél-Koreával, amit addig egyetlen szocialista ország se tudott elképzelni. Neki, mint a szocialista rendszer utolsó külügyminiszterének nagyon sokat köszönhetünk ebből a szempontból.
Lukoczki Károly úgy gondolja, Horn Gyula miniszterelnökként is csupa jót tett az országnak, és döbbenetes, hogy a meglátásai mennyire ülnek a mai napig. Már akkor élesen látta, mindig el is mondta, hogy milyen szinten ferdíti a magyar valóságot a jobboldal, annak sajtója, már akkor beszélt arról, hogy egy-két demagóg frázissal mennyire el lehet téríteni a vidéki szavazókat a valóságtól.
Hozzátette, „Nem véletlen, hogy nincs még egy olyan magyar politikus, akinek annyi elismerést adott volna a világ, mint neki. Példaképnek állították, mert azzal, amilyen fejlődési pályára állította Magyarországot, kivívta a magyaroknak a tiszteletet és a megbecsülést. Sajnos, amit Horn Gyula kivívott, azt a mai rendszer Orbán Viktor vezetésével teljes mértékben annullálta.
A koszorút a Magyar Szocialista Párt, Horn Gyula pártja nevében ma ketten helyeztük Kunhalmi Ágnessel a sírra. A mai napig így mondjuk, Horn Gyula pártja. Mert a Magyar Szocialista Párt az Horn Gyula pártja.”
Kunhalmi Ágnes a sírnál elmondott beszédében azt hangsúlyozta: „két dolog fontos a politikában nekem – és mindkettő jellemző volt Hornra. Az egyik, hogy miniszterelnökként is megmaradt emberinek, közvetlennek, soha nem volt nagyképű, fellengzős. Szerette az embereket, és aki ilyen, annak nem kérdés, hogy kikért tesz, amikor hatalomhoz jut.
A másik, hogy reálpolitikusként képes volt felismerni kora történelmi szükségszerűségeit, kényszereit és egyben lehetőségeit is. Ennek felismerése választja el a politikust a nagypolitikusoktól szerintem. Tudta, hogy a rendszerváltás után Magyarországot be kell vinni a NATO-ba, az Európai Unióba, és tömegeknek kell segíteni a piacgazdaságban boldogulni, de legalább, támogatni, jóvátételt adni azoknak, akik a rendszerváltás vesztesei lettek. 1990 után megszervezte a hazai baloldalt, majd sikerre is vitte 1994-ben. Demokrata maradt kétharmaddal a háta mögött is, soha nem élt vissza a hatalmával.
Ma sincs más feladatunk, mint megszervezni újra a hazai baloldalt és szövetségben másokkal ,megvalósítani a Jóvátétel programját 2022 után.”
