Lyukra futott a fideszes képviselő – Presser egyetért az SZFE megmentésével
Amint mai vezércikkünkben beszámoltunk róla, a VII. kerület fideszes országgyűlési képviselője a Freeszfe Egyesület Damjanich utcai székházfoglalója után azonnal és színvonaltalan posztban támadta a diákok befogadását. Érvelése azonban besült.
Sem nem elegáns, sem nem kulturált posztban pocskondiázza a fideszes politikus a hetedik kerület polgármesterét, akit a fideszes Wattamány Zsolt helyett választottak meg jelentős többséggel 2019 őszén. Teszi mindezt annak „örömére", hogy a Freeszfe Egyesület képviselte több száz elüldözött diák és oktató fejlődésükhöz méltó otthonra talált a Damjanich utcában.
„A kereszténygyűlölő Niedermüller Péter vezetésével a baloldali szörnykoalíció elvette a méltán híres művészeti műhely, a Molnár Antal Zeneiskola elől az iskola számára a korábbi Fidesz-vezetésű önkormányzat által sokszáz millió forintért felújított erzsébetvárosi épületet a Damjanich utcában. A Molnár Antal Zeneiskolában tanult valamikor Kocsis Zoltán világhírű zongoraművész és Presser Gábor, a fantasztikus dalokat alkotó LGT alapítója is” – írta tegnap esti posztjában a méltán híres zenészekre hivatkozva igyekezvén igazolni mondandóját Orbán ügyvédje.
A képviselő némileg opportunistán és a legkevésbé sem elegánsan átlép azon a tényen, hogy a hivatkozott Presser Gábor több mint ezer szakmabeli társával még az SZFE elleni első, szeptemberi támadás alkalmával aláírta azt a petíciót, amelyben egyértelműen tiltakoznak az egyetem elleni fellépéssel szemben. Ebben többek között az szerepelt, hogy „alulírott magyar zenészek, zeneszerzők, előadók, határozottan tiltakozunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem agresszív átalakítása, alapítványi, azaz magánkézbe adása és autonómiájának drasztikus felszámolása ellen. Szolidárisak vagyunk az egyetem hallgatóival, tanáraival, a lemondott szenátus és a vezetőség tagjaival”.
Továbbá. Az 1964-es születésű politikus minden bizonnyal a ’80-as években is a mostanihoz hasonlóan harcos ellenzékiként küzdött a szocialista politikai rezsim ellen. Márpedig ha így van – amiben nincs okunk kételkedni – akkor bőven értesülhetett arról, amiről akkoriban mindenki tudott, hogy a végleges betiltásáig a cenzúra folyamatos nyomása alatt működő, akkor progresszívnek számító kulturális havilapnak, a Mozgó Világnak ki volt az állandó szerzője. Igen, a másik általa hivatkozott név, Kocsis Zoltán. Aki, ha élne, az elsők között állt volna őrt az SZFE épületénél tavaly ősszel.
Ő ugyanis tudatosan vállalta a nyolcvanas években a Mozgó Világban való publikálás lehetőségét. Bízott abban s eredménnyel, hogy tehetsége okán méltán kivívott világhírű ismertsége miatt nem merik politikai retorziókkal sújtani s így üldözött művésztársait, azok véleménynyilvánítását is segíteni tudja. Így is történt. Amint bizonyára tette ezt Bajkai képviselő úr is akkoriban – csak nem rémlik a neve.
