Magát mentené Netanjahu?

Miután a Biden-kormány huzamosabb ideje próbálkozik Izrael megfékezésével a gázai konfliktusban, nem meglepő, hogy sok demokrata törvényhozó nem volt jelen, amikor az izraeli kormányfő az amerikai törvényhozás tagjai előtt beszélt. Távol maradt Kamala Harris alelnök, mint a szenátus elnöke és Joe Biden elnök is. Benjamin Netanjahut, akit világszerte elítélnek a háborúviselés módja miatt, a republikánusok tüntetően ünnepelték a Capitolium épületében, ugyanakkor mindkét párt vezetői lényegében figyelmeztették, ideje véget vetni a harcoknak. Erről beszélt Harris is, aki a törvényhozási beszéd utáni nap találkozott Netanjahuval. Biden – feltehetően utolsó találkozójukon az izraeli kormányfővel – barátságos hangnemet ütött meg, annak ellenére, hogy korábban meglehetősen éles hangú üzeneteket küldtek egymásnak. Kamala Harris sokkal szókimondóbb volt, hangoztatva: támogatják Izrael jogát a védelemhez, de nem mindegy, hogy ezt hogyan teszik. 

Netanjahu Floridában felkereste Donald Trumpot is. Házigazdája másnap arról beszélt az őt támogató Fox tv-csatornán, hogy azt tanácsolta vendégének: „Szeretném, ha befejezné a háborút – és lehetőleg hamar...” Ehhez szokásos nagyotmondásával még hozzátette: „Ha megnyerem a választást, minden nagyon egyszerű lesz, gyorsan megoldjuk ezt a kérdést” – mármint a közel-keleti problémát. Trumpot egyébként felbosszantotta, hogy jó barátja, Netanjahu, jó kapcsolatokat ápolt Bidennel is, sőt, kongresszusi beszédében is köszönetét fejezte ki a ciklusában Izraelnek nyújtott támogatásért.

Amerikai és izraeli szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Netanjahu feltehetően saját érdekében késlelteti a palesztinokkal folytatott tárgyalásokat. Amennyiben ugyanis tűzszünetet rendelne el, kormányának legszélsőségesebb tagjai – amint ezt már bejelentették – kilépnének a kabinetből. Ez pedig új választásokat jelentene – amelyeket Netanjahu elveszíthetne és ezzel a lehetőséget is, hogy ne kelljen bíróság elé állnia, köztörvényes bűncselekményei miatt. A helyzet annál feszültebb, mivel a Hamász a legutóbbi időben nagyobb hajlékonyságot mutatott a tárgyalásokon – ezzel szemben azokat főként az nehezítette meg, hogy Netanjahu mindegyre új követelésekkel lépett fel.

Az izraeli parlament jövő héttől egészen október 27-ig nem ülésezik. Ez lehetőséget adhat Netanjahunak, hogy előmozdítsa a fegyverszüneti tárgyalásokat, mert nem kell attól tartania, hogy megbuktatják kormányát. A vasárnap Rómában folytatódott tárgyalásokon eldöntetlen kérdés még, hány élő izraeli túszt engednének a fegyverszünetnél szabadon, ki ellenőrizheti a Gáza és Egyiptom közti határt, illetve kiválaszthatja-e Izrael, mely palesztin foglyokat nem engedi szabadon. A mielőbbi fegyverszünetet a hadsereg egyébként annál is inkább támogatja, mivel úgy látják, hogy Gázában elérték a lehetséges katonai célokat és most az északi határra, a Libanonban állomásozó siíta Hezbollahra kellene összpontosítaniuk. A fegyverszünet egyébként némi pihenést és újjászervezést jelenthet az izraeli haderő számára és megnyithatná a lehetőséget ahhoz is, hogy érdemi tárgyalások induljanak a Libanon és Izrael közötti határról, pontosabban arról, hogy visszavonják onnan, a határtól 30 km távolságra lévő Litani folyó mögé a Hezbollah egységeit. 

A libanoni külügyminiszter a hét végén közölte Izraellel: a Hezbollah hajlandó a Litani mögé vonulni „amennyiben Izrael megszünteti támadásait”. A közlés meglepő, mivel Izrael évek óta igényli ezt a lépést, amelyre egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsának évekkel ezelőtt hozott határozata kötelezi a Hezbollahot, illetve Libanont. A palesztin hadsereg közvetlenül az izraeli határon alakította ki állásait és onnan tudja elérni rakétáival az izraeli célpontokat. A váratlan ajánlat legalábbis arra utal, hogy a szervezet, amely állam az államban, uralkodik az ország déli része felett – legalábbis jelenleg – nem kíván nagyobb háborút, noha legutóbbi rakéta-támadása 12 gyerek halálát és sok sebesültet követelt az Izrael által megszállt Golan fennsíkon.

A támadás után az izraeli kormány felhatalmazta az Egyesült Államokból a tervezettnél hamarabb visszatért Netanjahut, valamint Joáv Galant védelmi minisztert, hogy eldöntsék: milyen lépéssel torolják meg a libanoni palesztin terrorszervezet legújabb támadását. A Fehér Ház változatlan szilárd támogatásáról biztosította Izraelt minden „Irán által támogatott” fenyegetéssel szemben, ugyanakkor Anthony Blinken külügyminiszter nagy erőfeszítéseket tett és tesz, hogy megakadályozza a konfliktus eszkalálódását és erre próbálja inteni Izraelt is. Hír szerint ugyanakkor az izraeli hadsereg egy része is hajlandó támogatni szélsőséges kormányfőjének véleményét, hogy – a gázai hadjárathoz hasonlóan – induljanak harcba a Hezbollah jelentette állandó fenyegetés leküzdésére, az Irán által fegyverzett sereg megsemmisítésére is. 

Erdogan török elnök is szolgált az ügyben meglepetéssel, amikor kijelentette: Izrael vonatkozásában „szükség esetén ugyanúgy járunk majd el, mint Hegyi-Karabahban vagy Irakban” A törökök drónokkal segítették Azerbajdzsánt az előbbi, örmények lakta terület elfoglalásában és Törökország fegyveres erőkkel támogatja Líbiában a nemzetközileg elismert kormányt. „E fellépésekhez hasonlóan – nincs semmi, amit meg ne tehetnénk, meg kell akadályoznunk, hogy Izrael Palesztínában lehetetlen dolgokat követhessen el” – fogalmazott az elnök. Eközben a török külügyminisztérium tömeggyilkosnak, Hitler követőjének nevezte Netanjahut, azzal, hogy ugyanúgy fogja végezni, mint a német diktátor. Joel Katz izraeli külügyminiszter az X közösségi portálon válaszolt: „ha Erdogan Szaddam Husszein nyomdokába lép és Izrael elleni támadással fenyeget, emlékeznie kellene, mi történt, amikor országa az iraki államfőt támogatta, akit azután az általa szervezett vérfürdők miatt kivégeztek”.