Magyar György: jöhetnek az első komoly elszámoltatások

A vétójog valójában együttműködési kényszer

A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy Magyar Péter bejelentése szerint négy minisztérium – a pénzügyi, az egészségügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint az igazságügyi tárca – vétójogot kap a kormányon belül. Magyar György szerint a „vétó” kifejezés félrevezető, mert nem klasszikus blokkolási lehetőséget jelent, sokkal inkább egyfajta kötelező egyetértést.

Az ügyvéd úgy fogalmazott: a magyar közvélemény számára a vétó szó negatív tartalommal telítődött, mivel az elmúlt években Orbán Viktor európai uniós politikájával kapcsolódott össze. Szerinte azonban az új kormány struktúrájában ez inkább annak biztosítéka lehet, hogy bizonyos stratégiai területek nélkülözhetetlen beleszólást kapjanak a döntésekbe.

Magyar György arra emlékeztetett, hogy a korábbi kabinetben csúcsminisztériumok működtek, amelyek összehangoló szerepet töltöttek be, és sok esetben nélkülük nem születhetett meg kormánydöntés. Az új rendszerben viszont nem lesznek ilyen csúcsminisztériumok, helyette a kiemelt tárcák megnövelt felelősséget kapnak. „Ha vétónak hívjuk, ha egyetértési kötelezettségnek hívjuk, az eredmény csak kompromisszumos megoldás lehet” – mondta.

Szerinte a kabinetiroda szerepe emiatt felértékelődik, hiszen a különböző minisztériumi álláspontok összehangolása nélkül könnyen működésképtelenné válhat a kormányzati döntéshozatal. A rendszer lényege az lehet, hogy egyetlen fontos döntés se szülessen meg úgy, hogy az igazságügyi, pénzügyi vagy egészségügyi szempontok sérüljenek.

„Nem lehet előretekinteni a múlt feltárása nélkül”

Magyar György szerint az új kabinet egyik legfontosabb feladata az állam működésének teljes átvilágítása lesz. Úgy látja, hogy a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatásain is egyértelműen látszott: az új kormány tagjai egyszerre akarnak szakítani a korábbi gyakorlattal és kijelölni a jövő irányait.

Az ügyvéd szerint felelős kormányzás elképzelhetetlen az előzmények pontos ismerete nélkül. Ezért tartotta fontosnak, hogy Magyar Péter már a választások után figyelmeztette a leköszönő kabinetet: ne hozzanak jelentős döntéseket, és ne semmisítsenek meg iratokat.

A beszélgetésben többször hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdés a költségvetés állapota. Mint mondta, a számokból derül ki valójában, milyen mozgástere marad az új vezetésnek. Úgy véli, a tiszta kép megteremtése nélkül lehetetlen hosszú távú döntéseket hozni.

Kiemelte az uniós források ügyét is, amely szerinte meghatározza az egész kormány mozgásterét. „Az EU-s pénzek oldalán be van szorítva a jelenlegi kormány. Ez a legfontosabb primátus” – fogalmazott. Álláspontja szerint a befagyasztott támogatások felszabadítása nélkül nem lehet nyugodt és kiszámítható gazdaságpolitikát folytatni.

Magyar György úgy látja, hogy az új kabinet legnagyobb hibája a kapkodás lehetne. Szerinte a politikai nyomás ellenére időre és türelemre lesz szükség ahhoz, hogy az államapparátus működése stabil maradjon, miközben megkezdődik a múlt feltárása és az új rendszer kialakítása.

Gyászfeldolgozás és elszámoltatás

A műsorban szóba kerültek az új miniszterek parlamenti meghallgatásai is, ahol több fideszes képviselő és korábbi miniszter élesen támadta az új jelölteket. Magyar György ezt „gyermekbetegségnek” nevezte, és úgy vélte, a leköszönő kormány szereplői még nem dolgozták fel a vereséget.

„A vesztesek nem nagyon szeretik a győzteseket” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a korábbi kormány emberei még keresik a helyüket az új politikai helyzetben. Szerinte formálisan ugyan még fontos szerepük van a parlamenti folyamatokban, de tartalmilag már jóval kisebb a jelentőségük.

Az ügyvéd ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az új kormány nem engedheti meg magának az időhúzást. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a minisztériumok szakapparátusait ne számolják fel, mert az ott felhalmozott tudás nélkülözhetetlen az állam működtetéséhez. Úgy fogalmazott: államtitkári szintig lehet személyi változásokat végrehajtani, de az osztályvezetői és szakmai szintek megtartása létfontosságú.

A beszélgetés során előkerült az elszámoltatás kérdése is. Magyar György szerint valós veszélye van annak, hogy az elmúlt rendszer szereplői megpróbálják eltüntetni vagy kimenteni a közvagyont. Éppen ezért gyors intézkedéseket sürgetett, mind büntetőjogi, mind polgári jogi és közigazgatási területen.

Azt mondta, tudomása szerint már folyamatban vannak vizsgálatok, és szerinte a hatóságok képesek lesznek ezeket szakmai alapon lefolytatni. Úgy véli, Magyarországon szemléletváltás kezdődött a bűnüldözésben és az intézmények működésében is. „Ha sikerül visszaadni a független intézményeknek a függetlenségét, és működni fog Magyarországon a kontroll és az ellenőrzés, akkor a helyére fog minden kerülni” – hangsúlyozta.

Magyar György kitért azokra a közjogi méltóságokra is, akiket Magyar Péter korábban „báboknak” nevezett. Az ügyvéd szerint a jelenlegi hatalmi pozícióban lévő szereplőknek hamarosan dönteniük kell arról, hogy önálló szereplőként vagy továbbra is politikai kiszolgálóként kívánnak működni. Úgy vélte, aki „emelt fővel akar távozni”, annak célszerű lehet önként lemondania, mielőtt eltávolítják.

A beszélgetés végén Magyar György ismét türelemre intette a közvéleményt. Szerinte az átmenet szükségszerűen konfliktusokkal jár, de ha az új kormány képes megőrizni a kontrollt, visszaállítani az intézmények függetlenségét és elkerülni a kapkodást, akkor hosszabb távon stabilabb állami működés alakulhat ki Magyarországon.