Magyar György: ki kell derülnie, kik adtak politikai utasításokat az aranykonvojügyben
Politikai célokat szolgálhatott az aranykonvojügy látványos lekapcsolása a választási kampány előtt, most pedig azt kell kideríteni, hogy a hatóságok jogszerűen jártak-e el az ügyben – erről beszélt a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Magyar György ügyvéd. Szerinte a pénzszállítás alapügyében nagy valószínűséggel már tisztázódtak a legfontosabb kérdések, a hatósági szereplők felelősségének vizsgálata azonban még csak most következik. A Központi Nyomozó Főügyészség hatályon kívül helyezte a nyomozás elutasításáról szóló döntést, és saját hatáskörébe vonta az ügyet.
Két külön ügy: a pénzszállítás és a hatóságok felelőssége
Magyar György szerint az aranykonvojügyben két kérdést kell világosan elválasztani. Az egyik, hogy maga a pénzszállítás jogszerű volt-e, a másik pedig, hogy a magyar hatóságok miként jártak el az ügyben. Az ügyvéd úgy látja, az alapügy nagy valószínűséggel lezárult: a NAV megszüntette az eljárást, a külföldi hatóságokat is megkeresték, és a vizsgálatok alapján nem bizonyosodott be az eredeti gyanú megalapozottsága.
Mint felidézte, rendszeres pénzszállításról volt szó, amelynek során Ausztriából Ukrajna irányába haladtak a pénzeszközök Magyarországon keresztül. Ez egy üzleti vállalkozás, banki szolgáltatás része volt, amelyre Ukrajnának a háborús körülmények között szüksége volt. „Semmi csoda nincs abban, hogy pénzszállítás zajlott, és Magyarország ehhez egy útvonalat biztosított” – fogalmazott. Szerinte a konvoj látványos elfogása politikai célt szolgálhatott: a választások előtt az ukránok befeketítése és Magyar Péter ellehetetlenítése lehetett a szándék.
Az ügyvéd szerint most azt kell tisztázni, hogy a nyomozóhatóságok és az ügyészség részéről történt-e jogsértés. Felmerült ugyanis, hogy egyes szereplők nem a bűnt üldözték, hanem bűnpártolást követtek el, vagy politikai akaratból olyan eljárást indítottak, amely mögött nem volt valós tényállás.
Most a nyomozás irányítóinak felelősségét vizsgálják
A Központi Nyomozó Főügyészség döntését Magyar György fontos fejleménynek nevezte. Bár nem mindennapos, hogy egy magasabb szintű ügyészség magához von egy nyomozást, erre a jogszabályok lehetőséget adnak. Az aranykonvojügy jelentősége és a több helyről érkezett feljelentések indokolttá teszik, hogy a történteket egységesen, magasabb szinten vizsgálják ki.
A vizsgálatnak azt kell feltárnia, ki adott utasítást, ki fogadta el, és ki hajtotta végre azt. Magyar György szerint ha nem történt jogsértés, akkor ezt egyértelműen ki kell mondani. Ha viszont bebizonyosodik, hogy valaki átlépte a jogszabályi kereteket, annak vállalnia kell a felelősséget. A vizsgálat akár a NAV, a rendőrség vagy az ügyészség egyes szereplőit is érintheti. „Ha sérelem történt, akkor a felelősséget vállalni kell, és a felelősséggel kapcsolatos eljárásokat le kell folytatni” – hangsúlyozta.
Az új legfőbb ügyésztől várják a szemléletváltást
A beszélgetésben szóba került, hogy az ügy újabb fordulataiban szerepe lehet az új legfőbb ügyész hivatalba lépésének is. Magyar György szerint a korábbi legfőbb ügyész távozása utáni hosszú átmeneti időszak tovább rontotta az ügyészség társadalmi megítélését. Úgy véli, a legfőbb ügyésznek különösen nagy hatalma és felelőssége van a jogállam működésében, ezért egyáltalán nem mindegy, ki tölti be ezt a tisztséget.
Az ügyvéd elsősorban szemléletbeli változást vár. A mintegy kétezer magyar ügyész 97 százalékát tisztességesnek és becsületesnek tartja, ugyanakkor szerinte korábban kialakulhatott olyan vezetői elvárás, amely egyes ügyeket kiemelten kezelt, másokat pedig elengedett. Az új vezetéstől azt várja, hogy politikai hovatartozástól függetlenül üldözze a bűnt, és visszaszerezze az ügyészség elveszített hitelét.
A műsorban Hórváth Lóránt ügyvéd ellen kezdeményezett kamarai vizsgálat is szóba került. Magyar György pontosította, hogy egyelőre nem fegyelmi eljárásról, hanem előzetes vizsgálatról van szó. Ennek eredménye alapján a fegyelmi főmegbízott dönt arról, indokolt-e a fegyelmi eljárás megindítása. Az ügyvéd szerint a véleménynyilvánítás szabadságát is szem előtt kell tartani, és az ügy jelentősége időközben csökkent. Arra is figyelmeztetett, hogy az igazságszolgáltatás valamennyi szereplőjének elemi érdeke a tisztesség megőrzése, hiszen „az igazságszolgáltatásban a társadalom tagjainak bízni kell, mert különben káosz keletkezne”.