Magyar György kiosztotta az ellenzéket: a parlament nem a siránkozás helye
A parlamenti ellenzék feladata a kormány ellenőrzése, a hibák érdemi bírálata és a megoldási javaslatok bemutatása lenne, nem pedig a panaszkodás – mondta Magyar György ügyvéd a KlikkTV Plusz műsorában. A jogász szerint a politikai vitákat nem szabad büntetőjogi kérdéssé változtatni, a személyiségi jogi sérelmek rendezésére pedig elsősorban a polgári jog kínál lehetőséget. Szóba került Polt Péter strasbourgi kezdeményezése és a Horvát Lóránd ügyében indított kamarai előzetes vizsgálat is.
Az ellenzék feladata a kormány ellenőrzése lenne
Magyar György szerint különbséget kell tenni a politika és a pártpolitizálás között. Míg a politika az élet szinte minden területét átszövi, a pártpolitika elsősorban a választók megnyeréséről és a választási szereplésről szól. A politikusok ezért gyakran saját érdekeik szerint próbálnak értelmezni olyan kérdéseket is, amelyeknek szerinte nincs közük a pártpolitikai küzdelmekhez. Az igazságszolgáltatásnak teljesen függetlennek kell maradnia a pártpolitikától.
Rétvári Bence azon kijelentésére, hogy a Tisza Párt meg akarja semmisíteni a Fidesz–KDNP-t, az ügyvéd úgy reagált: ez tipikus politikusi kommunikáció, amellyel a kormánypárt áldozati szerepbe próbálja helyezni magát, és együttérzést akar kiváltani a választókból. Magyar szerint azonban a demokratikus működéshez nem elegendő, ha a pártok egymást támadják. Hatékony ellenzékre van szükség, amely valódi kontrollt gyakorol a kormány felett.
„Tessék, kérem, érdemben kifogásolni a kormány tevékenységét. Tessék alternatívát felmutatni, megoldási javaslatokat elővezetni, és ne siránkozni. A siránkozásnak nem a parlamentben van helye” – fogalmazott. Hozzátette: a politikai versenyben nem az ellenfél kommunikációját vagy körülményeit kell kifogásolni, hanem érdemi teljesítménnyel kell legyőzni a riválist. A parlamenti politizálásnak a különböző nézetek ütköztetéséről, a konfliktusok megoldásáról és a kompromisszumok kialakításáról kellene szólnia.
A politikai karaktergyilkosság nem büntetőjogi kategória
Az ügyvéd szerint a politikai vitákban elhangzó sértések, rágalmak és személyeskedések miatt nem kellene automatikusan büntetőjogi eszközökhöz nyúlni. A büntetőjog ugyanis ultima ratio, vagyis végső eszköz, amelyet nem szabad a politikai konfliktusok rendezésére használni. Magyar György személyes szakmai álláspontja szerint a becsületsértésnek és a rágalmazásnak is inkább a polgári jogban lenne a helye.
Ha valakinek megsértik a személyiségi jogait, kérhet elégtételt vagy bocsánatkérést, eredménytelenség esetén pedig polgári bírósághoz fordulhat, ahol akár sérelemdíjat is megítélhetnek számára. A politikai karaktergyilkosságot sem tartja büntetőjogi kategóriának. Úgy véli, a közéleti szócsatákat elsősorban a választóknak kell megítélniük, nem pedig a bíróságoknak.
Magyar György arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyomozó hatóságoknak és az ügyészségnek jelenleg számos más, súlyos feladattal kell foglalkozniuk. A 2026. április 12-i kormányváltás óta szerinte több területen is olyan ügyek kerültek felszínre, amelyek kivizsgálása jelentős erőforrásokat igényel. Ezekre kellene összpontosítani a bűnüldözés személyi és anyagi kapacitásait, nem pedig pártpolitikai érdekből indított feljelentésekkel terhelni a büntetőhatóságokat.
Polt Péternek is joga van igazságot keresni
Polt Péter strasbourgi kezdeményezéséről Magyar György azt mondta, nem lát kifogásolnivalót abban, ha a korábbi legfőbb ügyész erkölcsi és morális elégtételt keres, és úgy érzi, jogsérelem érte. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulásnak fontos eljárási feltételei vannak: főszabály szerint előbb ki kell meríteni a hazai jogorvoslati lehetőségeket. Nem tudta megerősíteni, hogy Polt Péter ezt már megtette volna, de szerinte a jogkeresés lehetőségétől nem szabad elzárni. Példaként Baka András korábbi legfelsőbb bírósági elnök ügyét említette, aki a strasbourgi bíróságon nyert pert elmozdítása miatt.
A beszélgetésben szóba került a Budapesti Ügyvédi Kamara által Horváth Lóránt ügyében indított előzetes vizsgálat is. A Legfőbb Ügyészség azért fordult a kamarához, mert álláspontja szerint az ügyvéd, Fürcht Pál védőjeként, sértette az ügyészség tekintélyét. Magyar György hangsúlyozta, hogy az előzetes vizsgálat nem azonos a fegyelmi eljárással. A fegyelmi főmegbízott feladata annak tisztázása, hogy a bejelentésben foglaltak megalapozottak-e. Az érintett ügyvédet is felkérhetik nyilatkozattételre, és csak ezt követően dönthetnek arról, induljon-e fegyelmi eljárás.
A november 13-i kamarai választásokkal való esetleges összefüggésről, amelyen a jelenlegi elnök mellett Horváth Lóránt is elindult, az ügyvéd nem kívánt állást foglalni. Elismerte, hogy a vizsgálat a kampány részévé válhat, de határozottan visszautasította, hogy a beszélgetésből olyan következtetést lehessen levonni, miszerint valamilyen visszaélés történt volna.