Magyar György: Orbán olyan embereket ültetett a kulcspozíciókba, akik a tenyeréből ettek
Az Alkotmánybíróság, a legfőbb ügyész és a Kúria vezetésének kiválasztása is alapvetően meghatározza, hogy mennyire működik jogállamként egy ország – mondta Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az elmúlt években a független intézmények jelentős része elveszítette valódi kontrollszerepét, ezért egy esetleges politikai változás után az igazságszolgáltatás egészének reformjára, az alkotmánybírák kiválasztásának átalakítására és az intézményi függetlenség helyreállítására lenne szükség.
Magyar György szerint politikai alapon választották az alkotmánybírákat
Magyar György szerint önmagában Handó Tünde bírói tisztségéről való lemondása nem jelent megtisztulást az igazságszolgáltatásban, hiszen az egykori OBH-elnök továbbra is az Alkotmánybíróság tagja. Az ügyvéd úgy látja, Handó egy olyan rendszer reprezentánsa, amelyben az alkotmánybírói tisztség betöltésénél sokszor nem a szakmai teljesítmény, hanem a politikai lojalitás vált meghatározó szemponttá. Mint fogalmazott, az Alkotmánybíróság a jogászi pálya egyik csúcsa lehetne, ám Magyarországon az elmúlt időszakban „nem a szakmai csúcság miatt dominál”, hanem az vált fontossá, hogy ki az, aki kényes helyzetekben a korábbi hatalomnak megfelelő döntéseket hoz.
Az ügyvéd szerint éppen ezért az alkotmánybírák kiválasztásának teljes rendszerét át kellene alakítani. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni időszakban még létezett egy olyan jelölési mechanizmus, amelyben a parlamenti pártok képviselői konszenzusra törekedve keresték az alkalmas személyeket. Szerinte azonban ma már nem elegendő, ha kizárólag a parlamenti pártok kezében van a jelölés lehetősége. Köztársasági elnök, kormány, civil és szakmai szervezetek, valamint a bírói, ügyészi, ügyvédi és egyetemi körök is javasolhatnának jelölteket, amelyeket egy valóban független bizottságnak kellene mérlegelnie.
Magyar György szerint az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata éppen a kontroll, ezért nem lehet politikai alapon működtetni. Úgy látja, a testület mára „ki van herélve, ki van üresítve”, így nem várható el tőle, hogy eredeti hivatásának megfelelően őrködjön az alkotmányosság felett. A közeljövőben azonban változhatnak az erőviszonyok, hiszen több alkotmánybíró mandátuma is lejár. Az ügyvéd szerint megfelelő kiválasztási rendszer esetén akár néhány új tag is elég lehet ahhoz, hogy megváltozzanak a testületen belüli arányok, és így az Alkotmánybíróság ismét valódi jogállami kontrollt gyakorolhasson.
A legfőbb ügyész személye sem lehet közömbös
A beszélgetésben szóba került a legfőbb ügyész kiválasztása is. Magyar György szerint az államfő jelölési joga önmagában nem jelent problémát, az viszont kulcskérdés, hogy a jelölt kiválasztása milyen szempontok alapján történik. Úgy véli, a köztársasági elnök akkor járhat el körültekintően, ha nem politikai alkuk alapján dönt, hanem a jogászi szakma képviselőinek véleményét is kikéri, és a beérkező javaslatokat érdemben mérlegeli.
Az ügyvéd ennek kapcsán felidézte, hogyan járt el Göncz Árpád a kilencvenes évek közepén, amikor a parlamenti pártok képviselőit egy asztalhoz hívta, hogy kikérje véleményüket a választások időpontjáról. A politikusok hosszasan érveltek a különböző időpontok mellett, Göncz azonban a megbeszélés végén azt közölte, hogy megköszöni a javaslatokat, majd felhívja a meteorológust, hogy megtudja, mikor várható megfelelő időjárás. Magyar György szerint a történet jól mutatja, hogy a konzultáció és a vélemények meghallgatása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a döntéshozó politikai szempontok alapján választ.
A legfőbb ügyész személyének azért van különösen nagy jelentősége, mert az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, amelyben a legfőbb ügyésznek utasítási és jogorvoslati jogköre is van. Magyar György szerint ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az intézmény élére belülről vagy kívülről érkező, szakmailag és politikailag is független személy kerül-e. Az elmúlt időszakot élesen bírálva úgy fogalmazott: látható volt, milyen az, amikor a legfőbb ügyész pártérdekeknek akar megfelelni. Szerinte nemcsak a bűn üldözése, hanem bizonyos ügyek eltakarása is megjelenhetett a rendszerben, miközben más esetekben a hatalom számára fontos ügyekben határozott fellépés történt.
Polt Péterről Magyar György ugyanakkor azt mondta, hogy szakmailag kiváló büntetőjogász, akivel korábban együtt oktatott és vizsgáztatott az egyetemen. Éppen ezért szerinte különösen sajnálatos, hogy politikai szerepvállalása miatt szakmai tekintélye is sérült. „Eladta a lelkét” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint a legfőbb ügyészség nem működhet politikai befolyás alatt, mert az egész állam jogszerű működésének egyik fontos őre.
A független intézmények visszaszerzése lehet a jogállami fordulat kulcsa
Magyar György a Kúria és más állami intézmények vezetését is az elmúlt időszak problémái között említette. Szerinte az Orbán-kormány tudatosan törekedett arra, hogy az állami intézmények élére olyan személyek kerüljenek, akik lojálisak a politikai vezetéshez. Ezt szemléletesen úgy fogalmazta meg, hogy Orbán Viktor „kényesen figyelt arra, hogy az intézmények élén olyan emberek legyenek, akik az ő tenyeréből esznek”. Szerinte ez nemcsak az igazságszolgáltatásra, hanem az Állami Számvevőszékre, a Magyar Nemzeti Bankra és más, elvileg független intézményekre is hatással volt.
Az ügyvéd szerint ezeknek a szervezeteknek éppen az lenne a feladatuk, hogy kontrollt gyakoroljanak a mindenkori hatalom felett. Ha azonban vezetőik politikai lojalitás alapján kerülnek pozícióba, akkor a kontrollmechanizmusok kiüresednek. Magyar György úgy látja, az elmúlt években „kiiktatták a kontroll világából” azokat az intézményeket, amelyeknek éppen a hatalom ellenőrzése lenne a feladatuk.
A megoldást szerinte nem egyszerű személycserék jelentik, hanem az intézményi szabályok átfogó átalakítása. Szükség lenne az alkotmánybírák jelölési rendszerének, mandátumának, nyugdíjazásának és leválthatóságának újragondolására, miközben hosszú távon az egész igazságszolgáltatás reformját végre kell hajtani. Az ügyvéd szerint az sem egészséges, ha a politikai vezetők és a közjogi tisztségviselők túlságosan hosszú időre rendezkednek be. A hosszú mandátumok ugyanis szerinte könnyen az elkényelmesedéshez és a hatalommal való visszaéléshez vezethetnek.
Magyar György ennél is tovább menne az alkotmányosság helyreállításában. Szerinte Magyarországnak új, társadalmi részvétellel előkészített alkotmányra lenne szüksége. Ennek kidolgozásába szerinte a társadalmat is be kellene vonni, akár egy alkotmányozó nemzetgyűlésen keresztül, majd a parlamenti elfogadás után népszavazással lehetne megerősíteni az új alapvetéseket. Úgy véli, csak egy ilyen folyamat teremthetné meg azt a valódi alkotmányos keretet, amelyben az Alkotmánybíróság is ismét betölthetné eredeti szerepét: az alkotmányosság és a jogállam őrzését.
