Magyar Hang: Orbán Gáspárt „királyfinak” hívták a csádi missziónál

HírKlikk 2026. július 24. 19:30 2026. júl. 24. 19:30

Az Index a Magyar Hang cikke alapján arról írt, hogy Orbán Gáspár 2023-ban misszióvezetőként jelent meg a csádi kiküldetéshez kapcsolódó úton. A lap szerint a résztvevőkkel szigorú titoktartási szerződést írattak alá.

Az Index lapszemléje szerint a Magyar Hang több részletet közölt a csádi misszióról. A cikk szerint 2023-ban, a Kecskemétről Csád felé induló honvédségi repülőn Sánta Gábor dandártábornok a százados úrnak adta át a parancsnokságot, és a felszólításra Orbán Gáspár, az akkori kormányfő fia állt fel.

A Magyar Hang szerint a csádi küldetésben katonai, humanitárius, mezőgazdasági és befektetői szál is megjelent. Az Óbudai Egyetem a lapnak megerősítette, hogy kormányzati felkérésre két tanévben meghirdették a Humanitarian Response Manager nevű, angol nyelvű szakot az állami szférában és a csádi menekülttáborokban dolgozóknak.

Az egyetem közlése alapján a kurzuson a 2023/24-es tanévben 18, a 2024/25-ös tanévben 13 fő vett részt. Erre a két tanévre összesen 40,8 millió forint támogatást kaptak. Az Óbudai Egyetem azt is közölte, hogy jelenleg nincs programja Csádban. A gödöllői MATE szintén elismerte, hogy korábban jártak az afrikai országban.

A Magyar Hang cikke szerint Orbán Gáspárt többen „királyfinak” nevezték. A lap forrásai arról is beszéltek, hogy sokat használta a műholdas Iridium telefonját, és volt, aki úgy jellemezte a viselkedését, mintha „egy hadgyakorlatra betévedt filozófus” lett volna.

A beszámolóban egy szálláshelyi eset is szerepel. Eszerint a magyar csapat egyik fele egy kibérelt, felújítás alatt álló villába költözött be, de csak egy napig maradtak ott. Este zuhanyzás közben az egyik résztvevőt megrázta a kóboráram, ezért visszaköltöztek abba a szállodába, ahol a csapat többi tagja is lakott.

Az Index cikke szerint a misszióról eddig kevés információ került nyilvánosságra, amit részben azzal magyaráztak, hogy a résztvevőkkel szigorú titoktartási szerződést írattak alá. A szerződésben az szerepelt, hogy aki megszegi, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, és kártérítési per is indulhat ellene.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023-ban jelentette be, hogy a magyar kormány katonai missziót indít Csádba, amit a migráció megfékezésével indokoltak. A bejelentés után a javaslatot is benyújtották, a misszió elindítását 2024-re tervezték, de a katonai missziót hivatalosan végül nem indították el.

Az Index felidézte: a honvédelmi miniszter 2024 januárjában azt mondta a lapnak, hogy Orbán Gáspár részt vett a magyar csádi misszió előkészítésében. A cikk szerint az előkészítésen dolgozó egyik alezredest később holtan találták a hotelszobájában.

Pálinkás Szilveszter százados egy későbbi interjúban azt állította, hogy a misszió szervezésekor Orbán Gáspár azzal számolt: a kiküldött magyar katonák fele várhatóan meghal. Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter az elhangzottakat akkor „választási kamunak” nevezte.