Laczó Adrienn szerint most dől el, sikerül-e valóban lezárni az Orbán-korszakot

Orbán már nem az ellenzék vezetője

A beszélgetés elején szóba került az a politikai vita, amely szerint Magyarországon önkényuralmi rendszer alakul ki, és felmerült az is, hogy ilyen helyzetben meg kellene-e szólalnia a köztársasági elnöknek. Laczó Adrienn úgy látja, a jelenlegi politikai csatározások nem indokolnak különleges államfői fellépést.

Úgy fogalmazott, ami most zajlik, az inkább „politikai cirkusz”, mint valódi alkotmányos válság, a Fidesz kommunikációját pedig egyszerűen „habverésnek” nevezte. Szerinte az ellenzéki retorika mögött nincs akkora politikai súly, amely rendkívüli államfői megszólalást tenne szükségessé.

A közelgő tusnádfürdői beszédről is határozott véleményt fogalmazott meg. Vitatta azt az állítást, hogy Orbán Viktor ma az ellenzék vezetője lenne.

Mint mondta, a korábbi miniszterelnök mögül folyamatosan fogy a társadalmi támogatás, ezért szerinte már a Fidesz vezető szerepe is kérdéses. Úgy látja, a jelenlegi parlamenti viszonyok között nehéz meghatározni, ki számít ellenzéknek, hiszen a korábbi kormánypárt elveszítette korábbi pozícióját, miközben új politikai szereplők és parlamenten kívüli mozgalmak keresik a helyüket.

Laczó szerint a Fidesz egyik legnagyobb problémája a hitelesség hiánya. Úgy véli, nehezen hihető, amikor azok aggódnak a jogállamért és a demokráciáért, akik korábban magát a jogállam fogalmát is vitatták. Emiatt szerinte a társadalom jelentős része nem veszi komolyan a mostani figyelmeztetéseiket.

A volt bíró azt sem tartja valószínűnek, hogy a Fidesz a jelenlegi formájában képes lenne visszaszerezni korábbi támogatottságát. Bár szerinte a korábbi szavazók továbbra is keresik azt a politikai közösséget, amely megfelel értékrendjüknek, nagyon meglepné, ha ismét a Fidesz mögé sorakoznának fel.

Nem a cím fontos, hanem a jogállam helyreállítása

A műsorban szóba került az is, hogy az interneten többen Laczó Adriennt is lehetséges köztársasági elnök-jelöltként emlegetik. Az ügyvéd elmondta, megtisztelőnek tartja, hogy sokan alkalmasnak gondolják a feladatra, ugyanakkor hangsúlyozta: a végső döntést a parlamenti kétharmaddal rendelkező Tisza-frakció fogja meghozni.

Nem kívánta kijelenteni, hogy maga is alkalmasnak tartaná magát az államfői tisztségre. Azt mondta, nem kapott felkérést, és nem is számít rá, ugyanakkor úgy véli, a Tisza valószínűleg olyan személyt keres majd, aki országosan, sőt nemzetközileg is ismert.

Arra a kérdésre, hogy miért jelölhették mégis ennyien, Laczó úgy válaszolt: bírói tisztségéről való lemondása óta több olyan ügy mellett is kiállt, amelyek akkoriban komoly személyes és szakmai kockázattal jártak. Szerinte ezt sokan értékelték, és ennek is szerepe lehet a támogatásában.

A köztársasági elnök szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy békeidőben az államfő jogkörei valóban korlátozottak. Ilyenkor elsősorban a törvényesség őreként működik, emellett pedig fontos társadalmi ügyek képviseletét vállalhatja fel.

Most azonban egészen más időszak következik. Véleménye szerint a következő köztársasági elnöknek aktív szerepet kell vállalnia a nem jogállami intézmények lebontásában, a jogállami intézményrendszer újjáépítésében és az új alkotmány megszületésének folyamatában.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmados parlamenti többség mindig hordozza a túlkapások veszélyét. Elismerte, hogy jelenleg szükség lehet gyors alkotmányos változtatásokra, ugyanakkor szerinte éppen ezért lesz különösen fontos egy olyan köztársasági elnök, aki képes ellensúlyt képezni akkor is, ha jogkörei korlátozottak.

Elszámoltatás jöhet, de csak bizonyítékok alapján

A beszélgetés jelentős része a legfőbb ügyész lemondásáról és a jogi felelősség kérdéséről szólt. Laczó Adrienn emlékeztetett arra, hogy Horváth Lóránt ügyvéddel közösen nem egyszerűen lemondásra szólították fel Nagy Gábor Bálintot, hanem olyan jogi beadványt készítettek, amely szerint a parlamentnek hivatalvesztési eljárást kellett volna kezdeményeznie vele szemben.

Mint mondta, a dokumentumban olyan tényeket gyűjtöttek össze, amelyek szerintük együttesen alkalmasak voltak arra, hogy megalapozzák a méltatlanság kimondását. Nem állította, hogy kizárólag ez vezetett a lemondáshoz, de úgy véli, hozzájárulhatott a folyamat felgyorsításához.

A Kúria elnökével kapcsolatban már jóval óvatosabban fogalmazott. Úgy látja, Varga Zs. András esetében a helyzet bonyolultabb, mert nem annyira a működése, hanem már a kinevezésének körülményei vetnek fel súlyos alkotmányossági kérdéseket. Emlékeztetett arra, hogy személyre szabott jogalkotással kerülhetett a pozíciójába, és szerinte az elmúlt években többször bizonyította lojalitását az akkori kormányzat iránt.

Aggályosnak nevezte azt a tervet is, amely szerint bírák kezdeményezhetnék a Kúria elnökének leváltását. Attól tart, hogy ha egy ilyen eljárás kudarcot vallana, az éppen ellenkező hatást váltaná ki, mert Varga Zs. András olyan legitimációt nyerne, amellyel jelenleg nem rendelkezik.

Polt Péter felelősségével kapcsolatban azt mondta: ha bizonyítható lenne, hogy az ő utasítására maradtak el nyomozások vagy vádemelések, az már büntetőjogi felelősséget is felvethet. Szerinte minden közjogi tisztséget betöltő személynek meg kell tanulnia, hogy a hivatal nem jelent korlátlan hatalmat, és aki megszegi a rá vonatkozó szabályokat, annak politikai hovatartozástól függetlenül felelnie kell.

Laczó Adrienn szerint a kormány munkáját sem lehet pusztán az elszámoltatás alapján megítélni. Úgy véli, a kabinet egyszerre kénytelen kezelni az ország működtetésének napi feladatait, az uniós források megszerzését, az oktatás, a közlekedés és más ágazatok problémáit, miközben párhuzamosan zajlanak az átvilágítások és a korábbi ügyek kivizsgálása is.

Arra is figyelmeztetett, hogy a nyomozó hatóságokra egyszerre rendkívüli mennyiségű ügy zúdulhat, ezért az eljárások elhúzódása szinte elkerülhetetlen. Ennek ellenére szerinte fontosabb az alapos, bizonyítékokra épülő munka, mint a gyors eredménykényszer, mert a megalapozatlan gyanúsítások végül a bíróságokon buknának el, ami sokkal nagyobb károkat okozna a közbizalomnak.