Magyar Péter már szondázza a jelölteket? Egyre tisztábban látszik, mire készül
Miközben egyre több név kerül szóba a leendő köztársasági elnök személyével kapcsolatban, a kérdés már jóval túlmutat azon, hogy ki töltheti be az államfői tisztséget. A KlikkTV Új világ című műsorában Gerő Tamás és Tordai Bence arról beszélgetett, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az új köztársasági elnöknek, valóban létezik-e még a nemzeti egység fogalma, és szükség van-e erősebb jogosítványokra, ha a jövőben közvetlenül a választók döntenének az államfő személyéről.
Nem a nevek a legfontosabbak, hanem a kiválasztás módja
Az adás elején a résztvevők azt elemezték, hogy Magyar Péter az elmúlt hetekben több ismert közéleti szereplővel is találkozott, ami sokak szerint egyfajta informális jelöltállításként értelmezhető. Bár a nyilvánosságban több név is felmerült, a beszélgetők szerint ezekből még nem lehet biztos következtetéseket levonni, hiszen ugyanazok a személyek más fontos közjogi tisztségekre is szóba kerülhetnek.
Gerő Tamás felidézte, hogy korábban Polgár Judit jelölésének kommunikációja túl gyorsnak bizonyult, amit maga Magyar Péter is utólag elismert. Most viszont sokkal megfontoltabb folyamat zajlik: nem jelöltekről beszélnek, hanem találkozókról, amelyek célja a tájékozódás. Szerinte ennek a visszafogott kommunikációnak ereje van, mert nem kényszerít korai állásfoglalásra, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a közvélemény is megismerje a szóba kerülő személyeket.
Tordai Bence úgy vélte, a korábbi, 2009-es miniszterelnök-kereséssel szemben most egészen más a politikai helyzet. Akkor egy válságban lévő kormány számára kerestek vezetőt, ma viszont egy erős felhatalmazással rendelkező politikai oldal készül az államfő kiválasztására. Ennek ellenére szerinte ugyanúgy fontos, hogy a döntés átlátható és megfontolt legyen.
Létezik még egyáltalán a nemzeti egység?
A vita egyik központi kérdésévé vált, hogy mit is jelent ma a köztársasági elnök alkotmányos szerepében gyakran emlegetett nemzeti egység. Gerő Tamás szerint a mai, rendkívül megosztott magyar társadalomban nehéz értelmezni ezt a fogalmat. Úgy fogalmazott: a közösségi médiát nézve különösen nehéz azt állítani, hogy valódi nemzeti egység létezne.
Tordai Bence sem tartja reálisnak a teljes konszenzus megteremtését. Szerinte nem kell arra törekedni, hogy az államfő minden politikai tábor számára egyformán elfogadható legyen. Már az is komoly eredmény lenne, ha a társadalom döntő többsége legitimnek tekintené a személyét. Példaként Göncz Árpádot említette, aki úgy tudott széles körű társadalmi elfogadottságot kivívni, hogy közben pártpolitikai kötődése sem szűnt meg teljesen.
A beszélgetés során ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy a pártpolitikától való függetlenség továbbra is fontos szempont lehet. Gerő Tamás szerint ideális esetben olyan személy töltené be a tisztséget, aki nem korábbi aktív pártpolitikus, ugyanakkor megfelelő jogi vagy társadalomtudományi felkészültséggel rendelkezik, illetve képes felismerni, ha az ország alkotmányos működése veszélybe kerül.
Több jogkört kapjon a közvetlenül választott államfő?
A műsor második felében arról alakult ki vita, hogy szükséges lenne-e kibővíteni a köztársasági elnök jogköreit, ha a jövőben már közvetlenül a választók döntenének a személyéről.
Gerő Tamás szerint a társadalomban erős az igény arra, hogy ne a parlament, hanem közvetlenül a választók válasszák meg az államfőt. Úgy vélte, az alkotmányozás során ezt az elvárást figyelembe kell venni, és érdemes lenne megfontolni bizonyos jogosítványok megerősítését is. Például szerinte indokolt lehetne, hogy az államfő ne csupán visszaküldhesse a törvényeket vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson, hanem valódi lehetősége legyen megakadályozni egy vitatott jogszabály hatálybalépését.
Tordai Bence ezzel szemben úgy érvelt, hogy a közvetlen választás önmagában nem indokol nagyobb hatásköröket. Szerinte a közvetlen demokratikus felhatalmazás politikailag már önmagában is jelentősen megerősíti az államfő pozícióját. Ráadásul a jelenlegi alkotmányos rendszerben sem pusztán ceremoniális szereplőről van szó. Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnök politikai vétóval élhet, törvényjavaslatokat kezdeményezhet, kegyelmet adhat, kinevezi a kormány tagjait, és bizonyos helyzetekben ezekkel az eszközökkel komoly politikai befolyást is gyakorolhat.
A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata az új alkotmány és a választási rendszer reformja lehet. Ennek részeként dőlhet el az is, hogy a jövőben közvetlenül választják-e meg a köztársasági elnököt, illetve milyen jogosítványokkal ruházzák fel az államfőt. Abban azonban teljes volt az egyetértés, hogy egy erős parlamenti többség mellett különösen fontos egy független, autonóm köztársasági elnök, aki szükség esetén képes figyelmeztetni a hatalmat, ha az letérne a demokratikus és alkotmányos működés útjáról.
