Magyar Péter: meg fogják vizsgálni Szijjártó Péter és Oroszország kapcsolatát

HírKlikk 2026. július 16. 19:00 2026. júl. 16. 19:00

Első olvasatban megtárgyalta a kormány a vidékfejlesztést és a vidéken élők helyben maradását támogató Szent István-programot, amelyet várhatóan augusztus 20. előtt bemutatnak - közölte Magyar Péter miniszterelnök a kormány előző napi ülésén hozott döntéseket ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Kiemelte: legfontosabb vállalásaik egyike volt egy vidékfejlesztési program elindítása, akárcsak az, hogy tíz településenként egymilliárd forintot rendelnek a megvalósításra.

Élő, működő magyar vidék nélkül nem lehetséges élő, működő és emberséges Magyarország, enélkül nem lehet megállítani az elnéptelenedést - jelentette ki, hangsúlyozva, elő kell segíteni a vidéken élők helyben maradását, munkavállalását, ugyanakkor a mobilitást és a működő közszolgálatatások helybe vitelét.

A kormányfő azt hangsúlyozta: az előző kormányzat vidékfejlesztési programjai jelentős részben nem pluszforrásokat jelentettek, hanem az államok és az önkormányzatok eleve meglévő feladataira rendelt összegek átcsoportosítását.

Szót arról is: átfogó egyeztetést kezdeményeznek minden érintett település polgármesterével és bevonják a lakosságot is a közös gondolkodásba, hiszen az ország különböző pontjain valószínűleg teljesen eltérő programokra lesz szükség.

Megemlítette: ezzel párhuzamosan kísérleti projekteket indítanak, különböző adottságokkal, problémákkal bíró 10-10 települést kiválasztva az ország egyes részein, és azok tanulságait beépítik a tervezéskor.

Ez megmutatja azt is, hogy milyen országot is szeretnénk, és hogy milyen országra szavaztak a magyar emberek elsöprő többséggel: egy együttműködő, fejlődő, transzparens, a közösségeknek a valós beleszólást a saját sorsukba megengedő országra - jelentette ki a kormányfő.

Magyar Péter beszámolt arról is, több ezer milliárdos, jelentős részben uniós forrásból finanszírozott vasútfejlesztési programról hozott előzetes döntést a kabinet.

Elmondta: a jövő hét elején bemutatandó program része sokhelyütt pályarekonstrukció, villamosítás lesz, emellett jelentős gördülőállomány-beszerzést terveznek, benne mozdonyok és kocsik, valamint HÉV-szerelvények beszerzésével, tram-train hálózatok kiépítésével.

Magyar Péter úgy nyilatkozott: a következő két-hat évben zajló program első eredményei két-három esztendő múlva válnak szemmel láthatóvá; addig is elkövet mindent a kormányzat, hogy gyorsabb, kiszámíthatóbb, kényelmesebb és követhetőbb legyen a mostaninál a vasúti közlekedés.

Nagyon régen volt ilyen nehéz helyzetben a magyar vasút - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy Vitézy Dávid személyében a területnek olyan gazdája van, "amilyet már nagyon régen megérdemelt volna".

A miniszterelnök jelezte: a program finanszírozását jelentős részben a kormányváltás óta feloldott uniós forrásókból és a következő hétéves uniós költségvetésben rendelkezésre álló keretek terhére kívánják megoldani.

Emlékeztetett: az Európai Unióban abszolút prioritás a kötöttpályás közlekedés fejlesztése. Szólt arról is: még nem végleges a fejlesztések listája, és a témában társadalmi párbeszédet indított a kormány.

Magyar Péter közölte: társadalmi párbeszédet kezd a kormány a közlekedésbiztonságról a balesetek számának csökkentése érdekében.

Kiemelte: a kormany.hu oldalon elérhető, több hétig tartó egyeztetés célja, hogy még ez év második felében olyan intézkedések léphessenek életbe, amelyek érdemben csökkentik a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek számát.

Több száz ember hal meg Magyarországon évente balesetekben, és ezek jelentős része megelőzhető lenne - mondta, példaként említve a gyorshajtást, az utcai versenyzést és a felelőtlen rolleres közlekedést.

Magyar Péter jelezte: a kormány célja nem a büntetések növelése, hanem az emberi élet és egészség védelme.

Elmondta: öt fő témában várják a lakosság véleményét: illegális utcai versenyzés, kirívó gyorshajtás, a szankciórendszer szigorítása, az automatikus ellenőrzési rendszerek alkalmazása és az elektromos rollerek szabályozása.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a néhány hete elkezdett, 3 milliárd forintos kórházi klímafejlesztés keretében 11 helyszínen már befejeződtek a munkálatok és az átadás-átvétel is megtörtént. Másik 11 helyszínen jelenleg is folyamatban van a klímaberendezések cseréje, fejlesztése, átalakítása. Nyolc helyszínen műszaki tartalombővülés miatt a kórházakkal egyeztetett időpontokban tudják majd lezárni a fejlesztéseket. Újabb 25 új helyszínt is be kellett emelni a projektbe meghibásodások miatt, ezek közül három helyszínen rövidesen átadják a fejlesztéseket, 22 helyszínen pedig megkezdődött vagy a kivitelezés, vagy a tervezés.

Közölte: a belügyminiszter harmincnapos fokozott közbiztonsági akció végrehajtását rendeli el a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és a polgárőrség bevonásával, válaszul arra, hogy a lakosság és több polgármester romló közbiztonságról számolt be az elmúlt időszakban.

Hozzátette: az akció elsődleges területei a belvárosi kiemelt forgalmú szórakozóhelyek környezete, valamint Rákosrendező térsége, figyelemmel az elmúlt időszakban tapasztalt közbiztonsági problémákra és lakossági jelzésekre.

Az intézkedés célja a rendőri jelenlét látható növelése, a jogsértő cselekmények megelőzése, a visszatérő elkövetői magatartások visszaszorítása és a közterületi rend fenntartása - mondta.

Magyar Péter hozzátette: az érintett területeken a közbiztonsági problémák jelentős része nem kizárólag rendészeti eredetű, hanem hajléktalansággal, szenvedélybetegséggel, pszichiátriai ellátatlansággal és egyéb szociális problémákkal áll összefüggésben. Ezért az akcióba a szociális és egészségügyi ellátórendszer szereplőit is bevonják.

A miniszterelnök kitért arra: a rendőrséget 20,2 százalékos, a Budapesti Rendőr-főkapitányságot pedig 38,3 százalékos létszámhiánnyal vették át az Orbán-kormánytól.

A közterületi rendőri jelenlét rövid távú növelése érdekében a létszámhiány miatt indokolt a túlszolgálat célzott alkalmazása, ezért a Drogmentes Magyarország program rendelkezésére álló forrásból 750 millió forint fordítható a túlórák elszámolására.

Magyar Péter hozzátette: a rövidtávú intézkedések mellett szükség van közép- és hosszútávú intézkedésekre is. A rendőrség létszámának növelése csak komplex intézkedésekkel érhető el, ennek érdekében a Belügyminisztérium párhuzamosan hajt végre személyügyi, munkáltatói, szabályozói intézkedéseket, amelyek a meglévő állomány megtartását, valamint a korábban nagy számban leszerelt rendőrök visszatérését és új jelentkezők pályára vonzását egyaránt szolgálják.

A rendőrség végrehajtó állományának megerősítése érdekében megindult egy új foglalkoztatási forma kidolgozása is. Az úgynevezett közösségi rendőrök szerződéses jogviszony keretében kisebb intézkedések esetén léphetnek majd fel. Folyik az adminisztratív terhek mérséklése és a közterületi állomány jelenlétének növelése. Továbbá új rendészeti kommunikációs szemléletet alakítanak ki, amely gyors, hiteles és tényszerű tájékoztatásra épül majd - tette hozzá Magyar Péter.

A szombathelyi azbesztmentesítésről szólva kiemelte, hogy jelenleg a magyar állam megelőlegezi a kármentesítés költségeit, de a szennyező fizet elv itt is érvényesül. A felelősség a vállalkozóé, ha kiderül róla, hogy tudatában volt annak, hogy szennyező követ adott el és szállított Magyarországra, valamint felmerül - a jogi szakvélemény alapján - az osztrák bánya, Burgenland tartomány és végső soron az Osztrák Köztársaság felelőssége is. A miniszterelnök jelezte, hogy erről tájékoztatni fogja az osztrák kancellárt, és a kormány birtokában lévő jogi véleményre hivatkozva újabb egyeztetést fog vele kezdeményezni. Emlékeztetett, az első személyes találkozójukon Bécsben egy vegyes munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, de ebben nem jutottak túl messzire.

Megjegyezte: azóta Ausztriában is "kulminálódnak az események", Bécsben és másutt is nagy területen felszedik ezt a fajta követ, tehát "ezt most már nem lehet a szőnyeg alá söpörni" - fogalmazott.

Hozzátette: a kármentesítés folyamatát és költségeit dokumentálni fogják, és utána megnézik a jogi szakvélemények alapján, hogy "milyen sorrendben, kiket kell felszólítani és szükség esetén perelni, hogy ezt a sok milliárd forintos költséget utána a magyar állam és ezzel a magyar adófizetők visszakapják".

Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette: a kormány a leginkább szennyezett területen, a szombathelyi Oladi plató városrészben elrendelte az érintett útszakaszokon az azbeszttel szennyezett zúzott kő eltávolítását.

Kifejtette: a legutóbbi információk szerint a szennyezés mértéke jelenleg itt is az egészségügyi határértékek alatt van, de a probléma ezen a részen olyan nagy kiterjedésű, összefüggő területet érint, ami indokolja a beavatkozást. Összesen mintegy 12 kilométernyi közút érintett, és körülbelül 1500-an élnek ezen a területen - közölte. Hozzátette: a mérések ugyanakkor más területen nem indokolják az azonnali beavatkozást, a szennyezés mértéke sehol nem haladja meg az egészségügyi határértéket. Kitért arra: a végrehajtás és a finanszírozás részleteiről jelenleg is folynak az egyeztetések, Szombathely polgármesterével pedig a héten még egyeztet a kormány.

Szondi Vanda arról is beszélt, hogy az előző kormány kettős vezetési rendszert vezetett be a szakképzési centrumoknál, vagyis ezeket az intézményeket egy főigazgató és egy kancellár közösen vezeti. Az eredeti cél ezzel az volt, hogy a szakképzési centrumok irányításában menedzserszemléletű, gazdasági területen jártas szakemberek is részt vegyenek, de az eddigi tapasztalatok alapján kevésbé hierarchikus döntéshozatali modellre van szükség, amely gyorsabb kommunikációt és döntéshozatalt eredményezhet és megszünteti a felesleges párhuzamosságokat - mutatott rá.

Kiemelte: ezért a kormány törvénymódosító javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a szakképzési rendszerek megújítására, és ez alapján megszűnik a kettős vezetés, helyette egy integrált főigazgatói munkakör jön létre 2027. január 1-jével. Vagyis megszűnnek a kancellári és igazgatói megbízatások, az oktatási tárca pedig 2026. szeptember 30-ig kiírja az új főigazgatói posztra a pályázatokat - tette hozzá.

Megjegyezte: a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása a törvény erejénél fogva 2026. december 31-én megszűnik.

Azt mondta: a pályázatokon a szakképzési centrumok jelenlegi vezetői is indulhatnak, amennyiben megfelelnek a kiírásban szereplő feltételeknek.

A kormányszóvivő kitért arra, hogy az oktatási tárca áttekintette az uniós helyreállítási alapból származó forrásokra támaszkodó 21. századi szakképző intézményfejlesztési program helyzetét; 18 szakképzési centrum összesen 34 helyszínen végez épületfelújításokat és eszközbeszerzéseket, a beruházások egy része már be is fejeződött, több helyen azonban jelentős késések alakultak ki.

Elmondta: a tárca azt javasolta, hogy a program fizikai befejezésének határidejét tolják ki 2027. december 31-ig, így a folyamatban lévő felújítások befejeződhetnek, és nem maradnak félkész iskolaépületek az országban. A határidő meghosszabbítása ugyanakkor senkit nem mentesít a késések miatti felelősség alól - fűzte hozzá.

Szondi Vanda közölte, egy korábbi kormányrendelet alapján jelenleg a segítőkutyák esetében is kötelező belterületi közterületeken a póráz használata. Ezek az állatok azonban speciális munkát végeznek, és a pórázon tartást munkavégzésként érzékelik - magyarázta. Hozzáfűzte: ezek a kutyák csak akkor tudnak pihenni és a saját szükségleteiket elvégezni, amikor nincsenek pórázon.

Közölte: a kormány a vonatkozó rendeletet úgy módosítja, hogy segítőkutyák belterület közterületén is vezethetők legyenek póráz nélkül, és mivel ezek az állatok rendkívül fegyelmezettek, a gazdájuk biztonságosan vezetheti őket közterületen is.

Szondi Vanda azt is elmondta: szerdán egy fogyasztóvédelmet érintő uniós szabályozásról is döntött a kormány, ennek nyomán a fogyasztók minél részletesebb és megbízhatóbb tájékoztatást kapnak majd az általuk megvásárolt termékekről, részletesen informálni fogják őket a termékek tartósságáról, javíthatóságáról és a pótalkatrészek elérhetőségéről.

Megjegyezte: az irányelvet március 27-ig át kellett volna ültetni a magyar joggyakorlatba, de az előző kormány ezt elmulasztotta, emiatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.

A kormányszóvivő kifejtette: az ország egyik legsikeresebb exportágazata a filmipar, a nemzetközi szuperprodukciók jelentősen hozzájárulnak az ország gazdasági teljesítményéhez és több ezer embernek adnak munkát. Magyarország pozíciójának megerősödése a filmiparban részben annak az adókedvezménynek köszönhető, amelynek keretében az országban forgató produkciók az igazolt hazai filmgyártási költségeik után 30 százalékos adóvisszatérítésre jogosultak - mutatott rá.

Közölte: az előző kormány azonban úgy döntött, hogy 2026 első félévében a Nemzeti Filmiroda csak korlátozott mértékben vehetett nyilvántartásba újonnan induló filmeket, ami kiszámíthatatlanná tette a rendszert, és a nagy nemzetközi produkciók elkezdtek más országokba elszivárogni. Ez a korlátozás megszűnt július elsejével, így a filmprojektek ismét korlátozás nélkül regisztrálhatnak az adókedvezményre - mondta.

A miniszterelnök a tájékoztatón azt is közölte, töredékáron, 4,3-4,4 milliárd forintért fogják megrendezni az augusztusi 20-i ünnepségeket. Hozzátette, az Orbán-kormány az ünnepségsorozatot jelentősen túlárazva, 17,5 milliárd forintért szerveztette volna meg a Balásy Gyula-féle Lounge Event Kft.-vel, amelynek 8,7 milliárd forint előleget ki is fizetett.

A cégcsoport ellen folyó eljárásokra tekintettel a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség felmondta a szerződést, majd a rövid idő miatt meghívásos pályázatot hirdetett, amit már el is bíráltak - mondta. Elmondta, jelentősen rövidebb tűzijáték lesz, de az kiegészül fényjátékkal, drónshow-val.

A Fidesz teljes széthullását jövendölte a tájékoztatón Magyar Péter, felidézve, hogy első, 2024 februárjában a Partizánnak adott interjújában már úgy nyilatkozott, hogy sokan nem tudják elképzelni, milyen gyorsan szét tud esni a nemzeti együttműködés rendszere.

Megjegyezte: az áprilisi a választáson és a héten történtek igazolni látszanak ezt, és a Fidesz "jelen formájában valószínűleg nem fog tudni felmaradni". Egy teljes széthullás küszöbén vagyunk, a folyamatok pedig egyre gyorsulnak - fogalmazott.

A kormányfő arról, hogy Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter a BYD cégnél kapott pozíciót, azt mondta: ez nem befolyásolja a vállalat és Magyarország kapcsolatát. Információi szerint a cégnél dolgozók is meglepődtek a döntésen, "nem is tájékoztatták őket előre és nem is értenek vele egyet".

Megerősítette: ugyanazok a szabályok vonatkoznak a BYD-ra, mint a többi ipari beruházóra. Be kell tartani a környezetvédelmi, munkaügyi és egyéb szabályokat mind a beruházásnál, mind a működésnél, és ha ezt megteszik, az adót befizetik, és a támogatási okiratokban tett vállalásaikat teljesítik, "akkor örülünk, hogy itt vannak" - fogalmazott.

Mintegy 300 milliárd forint támogatást kapott a vállalat, ezek között vannak közvetlen támogatások, a magyar állam által vállalt infrastrukturális fejlesztési, energetikai vállalások - részletezte a miniszterelnök.

Elmondta: indult vizsgálat a volt külügyminiszter és Oroszország kapcsolatáról, de nem mondott részleteket, mondván nem akar prejudikálni.

Magyar Péter azt is mondta, hogy Szijjártó Péter esete miatt szigoríthatják az állami tisztviselőkre vonatkozó, hivatali idejük lejárta után piaci cégeknél való munkavállalás szabályait.

Mint mondta, cégeknél is előírják, hogy versenytársaknál nem helyezkedhet el valaki a munkaviszonya megszűnése után. Szijjártó Péterre utalva megjegyezte: egy normális demokráciában nem történhet meg olyan, hogy valaki magát nemzeti hazafi politikusnak tartja, majd olyan nemzetközi globális multicéghez megy dolgozni, "amelynek támogatását ő lobbizta ki". Ez az erkölcsi mellett jogi felelősséget is felvet - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy "különböző Orbán-kormányok különböző tisztségviselői" elkerültek például a gödi Samsung-gyárba vezető pozícióba, és az a cég is "óriási" állami támogatást kapott.

Arról is beszélt, hogy megvárják Sulyok Tamás köztársasági elnök döntését; szombaton este lejár az alaptörvényben rögzített öt nap, hogy aláírja a 17. módosítást. Dönthet ugyanakkor úgy is, hogy még előtte lemond - mutatott rá.

A miniszterelnök nem számít arra, hogy az államfő "tovább húzná" az ügyet. Nem lehet véletlen, hogy a Velencei Bizottság nem hoz sürgősséggel döntést az ügyben, és az Alkotmánybíróság sem foglalkozott Sulyok Tamás korábbi beadványával - idézte fel.

Közölte: a Tisza elnöksége és a frakció nem tárgyalt még a leendő államfő személyéről, ez nem lenne méltó, udvarias és emberséges. Ha Sulyok Tamás aláírja az alaptörvény módosítását vagy lemond, utána összehívják az elnökséget és a frakciót, és ha egy közös jelölt mellett felsorakoznak, ő felkeresi a parlamenti frakciók vezetőjét és egyeztet velük - ismertette.

Forrás: MTI