Magyarország az élen áll a szélsőjobb támogatottságában

A Frankfurter Rundschau szerint a német AFD és az osztrák FPÖ messze nem a legnagyobb nyertese a sok helyen mutatkozó jobbratolódásnak. Kétszámjegyű növekedést értek el a keményen jobboldali pártok egyebek között Belgiumban, Romániában, Portugáliában, Cipruson és Franciaországban, és ez felveti az európai projekt jövőjének a kérdését.  

Borbáth Endre, a civil társadalom berlini kutatója veszélyeket lát. Vannak azonban viszonylag jó hírek is. Magyarországon és Lengyelországban, amelyek sok gondot okoztak az EU-nak az elmúlt években, a jobboldali populisták és a szélsőjobboldal a felmérések szerint vesztett a támogatottságából, noha az még mindig magas. A keményen jobboldali pártok támogatottságát tekintve Magyarország áll az élen: Orbán Viktor Fideszének, a Jobbiknak és a Mi Hazánknak a támogatottsága összesen 55 százalék. Lengyelország e téren még mindig a negyedik helyen áll. Nem sokkal jobb azonban a helyzet Európa más tájain sem – írta a lap, és adatokat sorolt, elemezve az egyes országokban mért számokat.

Az okok keresése nagyon bonyolultnak tűnik, de azért akadnak megnevezhetők. Borbáth Endre szerint a berendezkedett pártok nehézségekkel küzdenek a programmatikus döntések meghozásában, abban, hogy reagáljanak a tömeges bevándorlás, az európai integráció és a klímaváltozás kihívásaira, és ezzel „képviseleti űrt” nyitnak a pártrendszerben. A berendezkedett pártok reagálásától függ részben az is, hogy mely „kihívó pártok” maradnak fenn. „Hagyományosan létezett egy Cordon sanitaire, vagyis a pártok a pártrendszerben – és különösen a kormányalakításban – elszigetelték a keményen jobboldali pártokat, de ez a stigma ma sok helyen gyengül. A fősodor számos pártja a magáévá teszi a szélsőjobboldal érvelését, és ezzel végső soron normalizálja a szélsőjobboldali kihívók programját. Borbáth figyelmeztetett: ez a szélsőjobboldali pártok további megerősödéséhez vezet.

A Berliner Freie Universität professzora arra is figyelmeztetett: „Nagyon nehezen támasztható alá az az érvelés, amely szerint a szélsőjobboldali pártoknak árt a kormányban való részvétel”, mert egyes pártok a kormányzati felelősséget arra használták fel, hogy a saját programjuk értelmében „politikai sikereket” érjenek el. Borbáth erre példának a lengyelországi igazságügyi reformot, valamint az LGBTQ ellenes olasz és magyar törvényeket hozta fel.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőjobboldali és jobboldali populisták a nemzeti parlamentekben is szerepet játszanak, ez alól Európában Izland, Írország és Litvánia alkot kivételt, bár az utóbbiban van egy baloldaliként fellépő populista volt kormánypárt. A szerző ismertette, hogy hol milyen szerepet töltenek be a szélsőjobboldali és jobboldali populista pártok a parlamentekben.  

Nehéz meghatározni azt is, hogy mely párt szélsőjobboldali, vagy jobboldali populista. Létezik egy „PopuList” című lista, amelyet hosszabb ideje készítenek, és legutóbb 2023. szeptemberében állítottak össze a populizmus kutatói. Ebben a besorolás elméleti alapja Cas Mudde ismert holland szélsőségkutató jobboldali populizmust leíró definíciója – írta a szerző, és ismertette a besorolás aspektusait, és Borbáthot idézte, aki szerint az ettől való regionális eltéréseket mely tényezők befolyásolhatják.    

Következetés: az Európai Unió jelentős probléma előtt állhat. Ez nem csupán az európai választásokat érinti, hanem a tagállamokban és a tagjelölt országokban tartandó választásokat is. Ez különösen érvényes, ha az európai integrációt nem csupán szorosabb együttműködésnek tekintjük, hanem a föderális politikai intézmények létrehozásának. Az EU utóbbi értelmezését ugyanis minden jobboldali populista párt nagyon egyértelműen elutasítja” – mutatott rá a professzor.