Magyarország, az oroszok trójai falova

Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus ötödik évében egy másik kelet-európai ország került az orosz radarokra, bár egészen más szempontból: Magyarország - írta a Global Security Review portál „Magyarország viszonya Oroszországhoz kockázatot jelent Európának” című cikkében. Ebben a szerző szerint nincs semmi meglepő, Orbán Viktor jó ideje EU-ellenes és orosz-barát vonalat követ, és noha nem utasítja el az EU minden értékét, eltökélten migrációellenes, és egyre nyitottabb Vlagyimir Putyin ajánlatai felé.

Az EU a földgáz jelentős részét Oroszországból szerzi be, és ez a kapcsolat azon nyugodott, hogy a gáz Ukrajnán keresztül érkezik. Feszültséget okozott azonban a kereskedelem területén a kelet-ukrajnai háború, a Krím bekebelezése és az, hogy az orosz fél emelte az árakat.

A kelet-európai államok számára ez némi bizonytalanságot jelentett a gáz beszerzésében. Ezért feltétlenül fokozott figyelemmel kell követni azt a nemrég megkötött megállapodást, amelynek értelmében Oroszország 2020-tól „függetlenül a Moszkva és Kijev között a gáztranzitról fennálló megállapodásoktól”. Az orosz-ukrán megállapodás 2019 végén jár le. A de facto hadiállapot miatt nem valószínű, hogy új megállapodás jön létre. Ez a magyar gázimport számára Szijjártó Péter szerint azt jelenti, hogy a Török Áramlat vezetéken érkezik majd a földgáz.

Európa függése az orosz gáztól egyre erősebben vitatott kérdés a nemzetközi kapcsolatokban. Az Északi Áramlat 2 Ukrajnát elkerülve viszi a gázt Németországba, és Berlin ez irányú elkötelezettségét korábban élesen bírálta több vezető amerikai politikus is azzal, hogy nem csak fokozza Európa függőségét az orosz gáztól, hanem egyben árt Ukrajna gazdasági és nemzetbiztonságának.

Nem valószínű, hogy Oroszország leállítaná a szállításokat, ha Európa nem támogatná valamely politikáját, de azért ez mégiscsak aggodalmakat kelt mind az európai, mind az amerikai politikacsinálók körében. Mi több: a már egyébként is szívélyes orosz-magyar kapcsolatok - az energiaszektoron kívüli - további javulása aggodalmat okoz az EU-nak, mivel sokan attól tartanak, hogy Magyarország trójai falóként szolgálhat az egyre inkább töredező Európai Unióban.

Az EU arra az elvre épül, hogy a demokratikus államok erősebbek és békésebbek, ha közösen lépnek fel. Az Orbán vezetése alatt álló Magyarországot a demokratikus normák megsértésével vádolják - írta a szerző, és részletezte a vádakat.

Orbán megtette Magyarországot Európa első „illiberális demokráciájává”, és odáig ment, hogy ellenezte a Moszkva elleni szankciókat, továbbá egyetlenként nem szavazta meg az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését. A Kreml elsőrendű fontosságú célja az EU és más nyugati intézmények destabilizálása, és ez Magyarország vonatkozásában sikerrel járt. Az EU-ból csúfot űző gázmegállapodások Orbán EU-ellenes retorikájával Putyin javát szolgálják. Még aggasztóbb a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Magyarországra költözése. Az eddig moszkvai székhelyű bankban sok európai tisztségviselő olyan fedőszervet lát, amelyen keresztül Moszkva felforgathatja az európai intézményeket. Orbán már immunitást biztosított minden hatósági és ügyészségi eljárás alól, és a munkatársaknak diplomáciai státust garantált Magyarországon. Az európai és amerikai politikacsinálók számára a magyar-orosz viszony a belátható jövőre indokolja a fokozott odafigyelést és vizsgálatot.