Magyarország korrupciós mutatóinak romlása nem véletlen, ez a politikai hatalom eszköze
Magyarország korrupciós mutatóinak romlása nem ciklikus vagy véletlen. Azt tükrözi, hogy az államot szándékosan alakították át centralizált patronázsrendszerré, amelyben a korrupció már nem a gyenge kormányzás mellékterméke, hanem a politikai hatalom egyik alapvető eszköze – mutatott rá a független amerikai intézet annak kapcsán, hogy 2025-ben Magyarország ismét az Európai Unió rangsorának a legalján van a Transparency International korrupció-érzékelési indexe szerint.
A gyenge teljesítmény a jogállamiság hiányosságainak kezelésében és a rendszerszintű korrupció megfékezésében való folyamatos kudarcot tükrözi. Ez a korrupció a közpénzek szervezett elsikkasztásában nyilvánul meg, és továbbra is az ország elhúzódó gazdasági hanyatlásának egyik fő mozgatórugója – írja a Robert Lansing Institute.
Noha a magyar kormány többször is megpróbálta az ellenkezőjét állítani, nemcsak a Transparency International indexe mutatja ezt, hanem minden más releváns adat, – így az Eurobarométer és a Világbank mutatói – is megerősítik, hogy a korrupció Magyarországon továbbra is komoly akadályt jelent az ország fejlődésében.
A hatóságok továbbra sem képesek megerősíteni a jogállamiságot és megfékezni a mélyen gyökerező korrupciót, amely a közpénzek szisztematikus elsikkasztásának formájában nyilvánul meg, és ez közvetlenül hozzájárul Magyarország folyamatos gazdasági stagnálásához.
A 2010-es évek eleje óta Orbán Viktor szisztematikusan átalakította Magyarország politikai és gazdasági intézményeit, hogy biztosítsa az elit hosszú távú lojalitását, nem pedig az intézményi elszámoltathatóságot.
Az oligarchák szűk köre – akik gyakran személyesen vagy politikailag kötődnek az uralkodó elithez – aránytalanul nagy vagyont halmozott fel az állam által manipulált piactorzítás révén. Ez a modell nemcsak elszívja a közforrásokat, hanem kiszorítja a valódi versenyt is, elnyomva a termelékenységet és az innovációt.
Ennek eredményeként a korrupció közvetlenül hozzájárul a gazdasági stagnáláshoz.
A korrupció szintjének romlása Magyarországon közvetlen geopolitikai következményekkel jár, így a hosszú távú gazdasági alulteljesítés, tőkekiáramlás és csökkenő befektetői bizalom terén. Az EU vonatkozásában ez a jogállamisági normák belső erózióját, a szankciók gyengülését és a külföldi befolyással szembeni sebezhetőséget hozza.
A NATO-nál a hírszerzési biztonsággal, a védelmi beszerzések integritásával és a politikai megbízhatósággal kapcsolatos fokozott kockázatokat hoz.
Magyarország rekord alacsony helyezése a korrupciós rangsorban nem a nem megfelelő reformok vagy az adminisztratív tehetetlenség, hanem tudatos politika eredménye.
Hacsak a strukturális ösztönzők nem változnak – elsősorban a fenntartható uniós feltételrendszer és a belpolitikai átrendeződés révén –, a legvalószínűbb pálya a további romlás, nem pedig a stabilizáció.
