Magyarország miért nem határolódik el egyértelműen az ukrajnai népirtástól?
Felszólította a cseh és a lengyel miniszterelnök Magyarországot, hogy határolódjon el egyértelműen az orosz katonaság által az ukrán civilek között végrehajtott tömeggyilkosságoktól. De vajon tudja-e a magyarországi közvélemény, hogy mi történt Bucsában és Mariupolban?
A nemzetközi jogászok már azt próbálják eldönteni, hogy az orosz katonák tettei a háborús bűncselekmények mellett nevezhetők-e genocídiumnak is. Ez utóbbi alátámasztására egyre több bizonyíték áll rendelkezésre - írja az Átlátszó.
A közvélemény-kutatások alapján a magyar társadalom számára nem egyértelmű, hogy ki az agresszor és kit támadtak meg Ukrajnában, miközben az Európai Unió államai egyértelműen elítélték Oroszországot és társadalmai segítik Ukrajnát. Történik mindez annak ellenére, hogy világszerte erősen terjed az orosz propaganda narratívája. Kutatók húsz országban elemezték a tíz leggyakrabban megosztott Facebook-bejegyzést, amelyek az orosz katonaság által Bucsában elkövetett tömeggyilkosságokat említik. Ötvenöt olyan bejegyzést találtak, amelyek vitatják az atrocitások bizonyítékát és ezeket 208 ezer alkalommal osztották meg. Szemben a 172 ezer megosztással, amely megerősítette a bizonyítékokkal alátámasztott történetet.
De ami Bucsán és más ukrán településeken és régiókban is történt, mindent megváltoztatott. A folyamatosan felfedezett és feltárt tömegsírokról készült nyomozati anyagok alapján tudjuk, hogy ezeket az embereket pusztán azért lőtték le, mert ukrán nemzetiségűek voltak.
Az orosz propaganda retorikája a népirtás tényét sugallja. Ismerünk ma is olyan dokumentumokat – például a Ria Novosztyi hírügynökség honlapján megjelent cikk –, amelyek egyértelműen az ukránok mint nemzet likvidálására irányuló szándékot bizonyítják.
„A nácitlanítás után szükséges lesz a ukrántalanítás is. (…) És az ukrántalanítás után szükségképpen végre kell hajtani az európátlanítást is.” A cikk szerzője Timofej Szergejev orosz politikai tanácsadó, aki szerint az ukrántalanítás utáni európátlanításra azért lenne szükség, mert Ukrajna mai területén, az ukrán nacionalizmus mellett megjelent az európai gondolat is, amely szintén oroszellenes.
„Bucsában provokáció történt, amelyhez az orosz hadseregnek semmi köze,” állította az orosz katonák által az ukrán civil lakosság ellen elkövetett erőszak napvilágra kerülése után csaknem egy hónappal, április 26-án Putyin. Hozzátette, tudják, ki készítette elő ezt a provokációt, milyen eszközökkel és milyen emberek dolgoztak rajta, persze anélkül, hogy konkrétumokat mondott volna vagy bizonyítékokat mutatott volna be állítása alátámasztására.
Az Európai Unióban egyedül Magyarország kormányának hivatalos álláspontja tér el a szövetségesei álláspontjától. A véleménykülönbség éles diplomáciai reakciót váltott ki Magyarország egykori régiós szövetségesei részéről is.
Megjelentek arról hírek, hogy az oroszok teherautókkal járták Mariupol utcáit és fekete zsákokban arra pakolták fel a holttesteket. De jelentek meg beszámolók mobil krematóriumok működtetéséről is. Az orosz hadsereg a városban 13 mobil krematóriumot is működtet a civil és katonai holttestek eltüntetésére. A megszálló orosz hadsereg tehát megpróbálja eltüntetni a háborús bűncselekmények nyomait.
