Magyarország-pótdíjat vezetett be az Alibaba, állítólag megállapodtak róla a magyar kormánnyal

Az Alibaba a Temuval szemben elsősorban céges vásárlókat szolgál ki, és hatalmas előnye, hogy a kínai gyártók széles kínálatát összeköti a külföldi vevőkkel, miközben számos kockázatot is átvállal. Péter tapasztalata szerint közvetlen üzletelésnél komoly bizonytalanságot jelenthet, hogy vita esetén gyakorlatilag esélytelen jogorvoslatot találni Kínában. Az eladók ráadásul gyakran hongkongi vagy szingapúri számlákat adnak meg, ami mögött állhat a fejlettebb pénzügyi infrastruktúra, de akár az adóhatóságok elkerülésének szándéka is.

Ha azonban a tranzakció az Alibabán keresztül zajlik, a vevő a platformnak fizet, amely bizonyos garanciát vállal, és panasz esetén közvetít. Ez a – Péter szerint meglepően hatékony – rendszer a kínai környezetben egyfajta „nyugatos” fogyasztóvédelmet biztosít.

Ebben a viszonylag jól működő modellben jelent meg új elemként a 4,5 százalékos pótdíj. Péter utánanézett, és azt találta, hogy az Alibaba honlapja szerint a terhelés valamilyen, a magyar kormánnyal kötött megállapodáson alapul. A megfogalmazás azt sugallja, mintha az összeg – legalább részben – az államhoz kerülne, vagy hivatalos egyezség nyomán szednék be.

A Telex ugyanakkor nem találta nyomát ilyen megállapodásnak. Kérdéseikkel megkeresték az Alibabát, de egy héten belül nem kaptak választ. A Nemzetgazdasági Minisztérium sem reagált a lap érdeklődésére.

A pótdíj kisebb rendelések esetén talán fel sem tűnik, nagyobb, több ezer dolláros előleget igénylő gépbeszerzéseknél azonban már számottevő tétel lehet. Ráadásul ezt az összeget a vásárlóknak előre, teljes egészében ki kell fizetniük.

A történet így egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol: valóban létezik-e bármiféle kormányzati megállapodás, és ha igen, pontosan mire vonatkozik a magyar vevőkre kirótt, külön nevesített 4,5 százalék.