Magyarország szembe került az egész világgal

- Ma nyilvánosságra hozták, hogy Trump elnök még a szíriai offenzíva előtt levelet írt Erdogan török államfőnek, mert le akarta beszélni őt a szíriai kurd offenzíváról. Ez felmenti az amerikai elnököt?

- Azt eddig is kevesen feltételezték, hogy Trump bátorította volna az offenzívára Erdogant. Az amerikai elnök egyszerűen kivonta a hadseregét a térségből, és ettől bátorodtak fel a törökök.

- A mai levél tanulsága szerint Trump azt írta a török elnöknek, hogy ne legyen ostoba. Szóval megpróbálta lebeszélni őt a vérontástól.

- Ez könnyen lehet, csakhogy korábban Trump meggondolatlan döntéssel kivonta az amerikai csapatokat a kurdok által ellenőrzött szíriai területről. Ez volt az első lépés! Aztán persze az elnök rögtön szólt Erdogan államfőnek, hogy ne essen kísértésbe, fogja vissza a csapatait. És ezzel párhuzamosan Európa is nagyon határozottan fellépett az offenzíva ellen. Még ma is óriási viták vannak Németországban, hogy a fegyverszállításokat milyen mértékben kell visszafogni.

- Mindezt a törökök figyelmen kívül hagyták, s megindult az offenzíva. Civilek, gyerekek életét is követeli ez a harc. De mi a cél?

- Hogy a határon létrehozzanak egy olyan övezetet, ahová visszatelepíthetik a Szíriából Törökországba került menekülteket.

- Ezzel némileg megzsarolták az európai országokat is, hisz ezek az emberek a térségünk felé is vehette volna az útját, nem?

- Valóban, de az igazi cél a kurdok megfélemlítése és korlátok közé szorítása volt.

- A napi hírekből nem teljesen világos, hogy mi a gyökere ennek a konfliktusnak, hisz a kurdok pozitív szerepet játszottak a térségben. Mi a török motiváció?

- Az egész mögött az állam nélküli nemzet problémája áll. A kurdok Törökországban, Észak-Szíriában, Irak egy részén, sőt még Iránban is élnek, de saját államuk nincs. Törökországban a kurdok a legnagyobb etnikai kisebbség, de törökként kezelték őket, még az identitásukat is megpróbálták eltagadni tőlük, pedig van saját kultúrájuk és nyelvük. De autonómiát nem remélhetnek, hisz évtizedek óta üldözik őket. Amikor az Iszlám Állam terrorszervezet ellen megindult a harc, akkor a kurdok nagyon vitézül harcoltak. Ebben támogatta őket az Egyesült Államok, és bírták a nyugat szimpátiáját is, hiszen egy jó ügyért ontották vérüket. A háború után a kurdok reménykedtek valamennyi autonómiában Szírián belül. A törökök viszont félnek attól, hogy a kurdok bármilyen önállóságra tesznek szert. Egyszerűen tartanak attól, hogy ez Törökországon belül is elindíthat egy változást. Ezt a félelmet osztja a török kormány, de az ellenzéke is ezt a soviniszta álláspontot képviseli.

- Térjünk vissza oda, hogy az amerikai elnök figyelmeztette a törököket, s az Európai Unió is fellépett a török háborús szándék ellen. Ekkor jött a magyar vétó? Szíjártó külügyminiszter valami olyasmit mondott, hogy a török vérontás magyar érdeket szolgál.

- Első körben a magyar kormány megvétózta az uniós figyelmeztetést, a másodikban azonban már nem akadályozta a figyelmeztetést.

- Mi a véleménye a magyar külügy álláspontjáról?

- A konfliktus súlyos, és tőlünk elég messze van. Akik menekülni kényszerülnek a vérengzés elől, azok nem tudnak másfelé menni, csak Szíria belseje felé. Tehát semmiképp sem Európa felé. A már Törökországban tartózkodó menekültekről pedig azt tudom mondani, hogy a térségben számos állam vezetett be intézkedéseket, Bulgáriától Észak-Macedóniáig, de a magyar határon is állnak a kerítések! Új útvonalakon kis számban szivárognak keleti irányból a menekültek. A fő migrációs irány Afrikából indul, elsősorban Líbián keresztül Olaszország felé, tehát nincs keleti iránya.

- Vagyis felénk aligha jönnek?

- Magyarországot a menekültek nagy ívben elkerülik, ezt teszik már régóta. A magyar kormánynak el kell döntenie, hogy ijesztgeti az embereket, vagy áttételesen a kerítést dicséri. Tudniillik a kerítés elfordította a vonulás irányát, legfeljebb néhány tucat ember próbálkozik. A kerítésről tudnak, s arról is, hogy a magyarok menekültekkel szembeni bánásmódja nagyon embertelen. Ezért inkább a kerítéssel párhuzamosan mennek tovább, megpróbálnak Bosznián és Horvátországon keresztül bejutni az Európai Unió területére. Magyarországot közvetlenül a migráció tehát nem fenyegeti.

- Miközben a kurdokat a törökök gyilkolják, Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártól Péter a világ által megvetett Erdogan elnök, és néhány más diktátor társaságában feszít. Milyen üzenete van ennek?

- A helyzet önmagáért beszél, hiszen egész Nyugat-Európa felsorakozik a török offenzíva ellen A hét elején volt az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának ülése, ahol valamennyi külügyminiszter a törökök visszafogásáról beszélt. A csapatból csak a magyar külügyminiszter hiányzott, ugyanis Szijjártó Péter Azerbajdzsánban tartózkodott a Türk Tanács ülésén, a miniszterelnökével Orbán Viktorral együtt.

- Eközben a világhatalmak, Trump elnök és egész Európa szinte egységesen kiáll a török offenzíva ellen.

- Ez egy magányos magyar akció. Pedig nagyon meg kellene gondolni, ha egy állam egy magányos akciót felvállal. Magyarország ugyanis ezzel a lépéssel szembekerül az Unió összes tagállamával, benne a visegrádiakkal is. Az pedig gyermeteg feltételezés, hogy egy türk népcsoport lett volna a kunok, akiket az 1200-as években befogadtunk. Pedig szegény kun migránsokat az egykori magyarok ugyanúgy fogadták, ahogy manapság az Orbán kormány a menekülteket. A kun királyt, Kötönyt tatár kémnek minősítették és meglincselték a magyarok. Emiatt a kunok átmenetileg ki is vonultak, s nélkülük el is vesztettük a muhi pusztai csatát 1241-ben. Ennyit a történelemről. Normális viszonyt kell ápolni a közép-ázsiai volt szovjet tagállamokkal és Törökországgal is, amely fontos partner, de ettől még nem kell közös ősök után kutatni.

- Gondolom az is egyfajta üzenet, hogy Erdogan török elnök a közeljövőben újra Magyarországra látogat.

- Ez egy dacos, provokatív külpolitika, amelynek az üzenete Brüsszel felé az, hogy lám, ha ti nem szerettek, ha kioktatattok minket a jó modorra, a sajtószabadságra, az emberi jogokra, akkor keresünk olyan barátokat, akik mindezt elnézik nekünk, esetleg még meg is dicsérnek érte.