Magyarországon magas a NATO támogatottsága, de Zelenszkij megítélése már más képet mutat
A Pew Research Center felmérése szerint a NATO-t a vizsgált tagállamok többségében inkább kedvezően ítélik meg. Az Euronews összefoglalója szerint ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes országok és korcsoportok között.
Az Euronews cikke szerint a NATO az elmúlt években rendszeresen a hírek középpontjába került Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója, az ukrajnai háború ötödik éve, valamint az európai szövetségesek védelmi erőfeszítései miatt. A katonai szövetség továbbra is támogatásáról biztosítja Kijevet.
A cikk Donald Trump amerikai elnök második ciklusát is említi, amelyben a forrás szerint több kijelentése is feszültséget okozott a szövetségen belül. Az Euronews ide sorolja Grönland Dániától való megszerzésének és Kanada annektálásának fenyegetését, a többi ország védelmi kiadásainak bírálatát, valamint azt a figyelmeztetést, hogy az Egyesült Államok akár ki is léphet a NATO-ból.
A Pew Research Center adatai alapján a NATO megítélése a 13 vizsgált ország többségében kedvező. A legmagasabb pozitív arányt Lengyelországban mérték 78 százalékkal, Svédországban 74, Németországban 73, Magyarországon pedig 72 százalék volt a kedvező vélemények aránya.
A nem európai tagállamok közül Kanadában a megkérdezettek 67 százaléka, az Egyesült Államokban 57 százaléka nyilatkozott kedvezően a NATO-ról. Spanyolországban megosztottabb a kép: 48 százalék kedvezőtlen, 44 százalék kedvező véleményt mondott. Görögországban és Törökországban egyaránt 59 százalékos többségnek volt negatív véleménye a szövetségről.
A felmérés szerint tavalyhoz képest Franciaországban 7, Olaszországban 6, az Egyesült Államokban 3 százalékponttal csökkent a NATO pozitív megítélése, Görögországban viszont 8 százalékponttal nőtt. Az Egyesült Államokban pártpolitikai különbség is látszik: a demokraták 75 százaléka, Trump republikánusainak 42 százaléka viszonyul kedvezően a szövetséghez.
Magyarországon korosztályos eltérést jelzett a kutatás: a 18–34 éves felnőttek 87 százaléka kedvezően ítéli meg a NATO-t, míg az 50 évesek és idősebbek körében ez az arány 64 százalék. Hasonló tendencia Németországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is megjelent.
A kutatás Oroszország és Vlagyimir Putyin megítélésére is kitért. A vizsgált NATO-tagállamok mindegyikében többségben voltak az Oroszországról kedvezőtlenül vélekedők; Svédországban 94, Lengyelországban 86, Hollandiában 85 százalék volt ez az arány. Törökországban a negatív vélemények 49 százalékkal csak kevéssel haladták meg a pozitívakat, amelyek 47 százalékon álltak.
Putyinban a vizsgált európai és amerikai országok többségében nem bíznak abban, hogy „helyesen cselekszik a világ ügyeiben”. A legalacsonyabb bizalmi értéket Lengyelországban, Svédországban, Spanyolországban és Hollandiában mérték, míg a legmagasabb arány Törökországban 39, Görögországban 35, Magyarországon 33 százalék volt, de ezek is kisebbségi vélemények maradtak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélésében megosztottabb képet találtak. A svédek 83, a britek 68, a hollandok 67 százaléka bízik benne, hogy helyesen cselekszik, míg a magyar válaszadók 78, a görögök 75, a törökök 70 százaléka ennek ellenkezőjét mondta. Az Egyesült Államokban a megkérdezettek fele jelezte, hogy bízik Zelenszkijben, 40 százalék pedig azt, hogy nem.
