Vitézyék arról kérdezik a magyarokat, a rollerek használatát 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyeznék

A miniszter a Népfürdő utcai villamos megállónál tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt évek több halálos budapesti gyorshajtásos balesete - köztük a 2023-as Árpád hídi tragédia és a Váci út-Róbert Károly körút csomópontjában idén tavasszal történt két halálos áldozatot követelő illegális autóverseny - rámutatott arra, hogy a kirívó gyorshajtás és az utcai versenyzés ellen hatékonyabb fellépésre van szükség.

Tavaly Magyarországon 456-an vesztették életüket közúti balesetben, több mint 4500-an súlyosan, és több mint 14 500-an könnyebben sérültek meg az utakon, ez kiemelkedő európai szinten.

Emlékeztetett: amikor megalakult az új kormány, és felkérést kapott a közlekedési és beruházási miniszteri feladatok ellátására, az elsők között kért felhatalmazást Magyar Péter miniszterelnöktől arra, hogy a tárca kiemelt célja legyen, hogy csökkenjen a súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek száma. Ennek jegyében indult el a kormánypárt részletes társadalmi egyeztetése a közlekedésbiztonságot érintő kérdésekről - tette hozzá.

A kormány azt javasolja, hogy a közlekedési bírságokból származó bevételeket kizárólag közlekedésbiztonsági fejlesztésekre lehessen felhasználni. Ezekből az összegekből egyebek mellett zebrák létesítését, forgalomtechnikai beavatkozásokat vagy egyéb biztonsági beruházásokat finanszírozhatnának, a bevételek egy része pedig az önkormányzatokhoz kerülne - ismertette.

A tárcavezető a miniszterelnök sajtótájékoztatója után jelentette be, hogy a kormany.hu/kozlekedesbiztonsag oldalon több kérdésben is kikérik az emberek véleményét. A visszajelzések alapján az eredményeket feldolgozzák, és még idén jogszabálymódosításokra kerülhet sor.

Hangsúlyozta, hogy a konzultáció nem a KRESZ teljes felülvizsgálatáról szól, az egy későbbi, külön egyeztetés tárgya lesz. A mostani kérdőív kizárólag egyes közlekedésbiztonsági kérdésekre összpontosít - jelezte.

Elmondása szerint a kérdőív szeptember elejéig tölthető ki, ezt követően a kormány megkezdi a jogalkotást, és ahol szükséges, még az idén az Országgyűlés elé terjeszti a szükséges törvénymódosításokat.

A miniszter elmondta: a kormány kikéri az emberek véleményét arról, hogy az utcai illegális autóversenyzés önmagában is bűncselekmény legyen-e, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető, valamint arról is, hogy az ilyen versenyzés során okozott balesetek esetében indokolt-e a jelenleginél szigorúbb büntetés alkalmazása.

A konzultáció része annak vizsgálata is, hogy a kirívó gyorshajtás - például lakott területen 120 kilométer/órát, gyorsforgalmi úton 200 kilométer/órát meghaladó sebesség - önmagában is büntetőjogi tényállás legyen-e, ne csupán szabálysértés. A kérdőív kitér arra is, hogy az ilyen mértékű gyorshajtással okozott balesetek esetében súlyosabb büntetést kellene-e kiszabni, illetve szigorúbb szankció vonatkozzon-e a visszaeső gyorshajtókra.

A konzultáció része, hogy a legsúlyosabb közlekedési jogsértések - például kirívó gyorshajtás, súlyos ittas vezetés vagy vasúti átjáróban elkövetett szabályszegés - esetén elkobozható legyen a jármű.

Vitézy Dávid ismertette: a kormány arról is kikéri a lakosság véleményét, hogy a legsúlyosabb közlekedési jogsértések - így a kirívó gyorshajtás, a súlyos ittas vezetés vagy a vasúti átjáró tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása - esetén alkalmazható legyen-e a jármű elkobzása, amely több európai országban már létező gyakorlat.

A tárcavezető szerint az egyik legmegosztóbb kérdés lehet a progresszív bírságok bevezetésének lehetősége, vagyis a közlekedési bírságok összege a jövedelmi viszonyokhoz vagy a jármű értékéhez igazodna.

A miniszter beszélt az átlagsebesség-mérés bevezetésének lehetőségéről is. Elmondta, hogy ennek technikai feltételei adottak, a szükséges kamerarendszerek rendelkezésre állnak, amelyek alkalmasak szakaszsebesség-mérésre. A kormány arról is kikéri az emberek véleményét, hogy ezt a módszert alkalmazzák-e autópályákon, veszélyes útszakaszokon.

Hozzátette: az M1-es autópálya felújítás alatt álló szakaszán is felmerülhet az átlagsebesség-mérés alkalmazása az ideiglenes sebességkorlátozások betartatására. Megjegyezte: a lezárt szakaszon jelentősen megnőtt a balesetek száma.

Vitézy Dávid ismertetése szerint bővítenék az objektív felelősség elvének alkalmazását. A javaslat értelmében az üzembentartó felelőssége kiterjedne a jogosulatlan buszsávhasználatra, a vasúti átjáró tilos jelzésének megszegésére, valamint a szabálytalan megállás egyes eseteire is.

A társadalmi egyeztetés kitér az elektromos rollerek szabályozására is. A kérdőívben szerepel a kis- és nagyteljesítményű rollerek elkülönített szabályozása, 25 kilométer/órás sebességhatár bevezetése, a bukósisak használatának kötelezővé tétele bizonyos esetekben, valamint alsó korhatár meghatározása. Az online kérdőívet kitöltők arról is véleményt mondhatnak, hogy a rollerek használatát 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyeznék.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem merült fel a rollerhasználat teljes tiltása.

Vitézy Dávid kiemelte: a kérdőív, szemben az előző kormány korábbi nemzeti konzultációival, nem irányított, hanem valódi kérdéseket tartalmaz, és célja, hogy valódi párbeszéd alakuljon ki a közlekedés biztonságát érintő kérdésekről.