Magyar György: ez Orbán politikai bosszúja volt

Az aranykonvojügy szerinte politikai akció volt

Magyar György szerint nem valószínű, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az aranykonvojügy közvetlenül összekapcsolódik. Az Európai Ügyészség hatásköre ugyanis kizárólag az uniós pénzeket érintő visszaélésekre terjed ki, míg az aranykonvoj esetében álláspontja szerint nem erről volt szó.

Az ügyvéd úgy fogalmazott, megítélése szerint az egész akció politikai bosszú volt, amelynek résztvevői is tudták, hogy „ez kamu”, a cél pedig egy látványos színjáték megteremtése és az érintettek megbüntetése lehetett. Szerinte a történet hátterében az Ukrajnával kialakult politikai konfliktus állhatott, és a pénzszállítmány feltartóztatásával azt kívánták demonstrálni, hogy Magyarország képes nyomást gyakorolni.

A műsorban szóba került a Terrorelhárítási Központ egykori főigazgatója, Hajdu János vallomása is. Magyar azonban óvatosságra intett az abból levonható következtetésekkel kapcsolatban. Úgy vélte, a volt tábornok rutinos szereplő, pontosan tudja, meddig mehet el egy büntetőeljárásban, ráadásul gyanúsítottként hallgatták ki, nem tanúként. Ez pedig alapvető jogi különbséget jelent.

A gyanúsított nem köteles igazat mondani

Az ügyvéd hosszasan magyarázta a büntetőeljárás egyik legfontosabb szabályát: míg a tanút igazmondási kötelezettség terheli, addig a gyanúsított szabadon alakíthatja védekezését. Hazudhat, hallgathat vagy bármikor módosíthatja állításait, hiszen senki sem köteles önmagát bűncselekménnyel vádolni.

Magyar szerint a nyomozási gyakorlatban ezért általában előbb tanúként hallgatják meg azt, akivel szemben már vannak bizonyos adatok, de még nem elegendők a megalapozott gyanúhoz. A tanúvallomásból ugyanis további információk nyerhetők ki, és csak ezt követően kerülhet sor a gyanúsításra.

Arra a felvetésre, hogy a mostani eljárás akár tudatos döntés is lehetett annak érdekében, hogy a volt TEK-vezető ne legyen köteles igazat mondani, Magyar diplomatikusan csak annyit reagált: „Nem vitatkozom a gyanúddal.”

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nyomozás rendkívül összetett folyamat. A hatóságoknak a különböző adatokat, bizonyítékokat és információkat logikai láncolatba kell rendezniük ahhoz, hogy vádképes ügy szülessen. Ha ez nem sikerül, nem kerülhet sor vádemelésre. Éppen ezért nem tartja szerencsésnek, hogy nyomozati vallomások részletei idő előtt nyilvánosságra kerülnek, mert ez szerinte sem a nyomozásnak, sem a jogállami működésnek nem tesz jót.

Új ügyészségi rendszer jöhet 2027-től

A beszélgetés második felében az Európai Ügyészség magyarországi működéséről esett szó. Magyar György elmondta: a tervek szerint 2027. január 1-jén kezdheti meg munkáját a magyar tagozat, amelyben hazai és európai ügyészek közösen dolgoznak majd az uniós pénzeket érintő bűncselekményeken.

Az ügyvéd szerint az új rendszer pozitív szemléletváltást hozhat, ugyanakkor számos szervezeti kérdést még rendezni kell. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a létrejövő vagyonvisszaszerzési hivatal jelentős ügyészi jogosítványokat kaphat, ami újabb hatásköri konfliktusokat vethet fel a jelenlegi ügyészséggel.

Magyar úgy látja, az új kormány előtt rendkívül összetett jogalkotási feladat áll. Nemcsak az ügyészség átalakítását kell megoldani, hanem az alkotmányos intézményrendszer működését is újra kell gondolni. Ennek részeként szóba került a köztársasági elnök esetleges megfosztási eljárása is. Az ügyvéd szerint a jelenlegi szabályozás több ponton alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, különösen akkor, ha az Alkotmánybíróság működése személyi okok miatt nem teljes.

A beszélgetés végén Magyar György hangsúlyozta: a politika és a jog logikája sokszor ütközik egymással. Míg a politikai felhatalmazás önmagában nem elegendő egy ilyen horderejű döntéshez, a jogi eljárásoknak világosnak, átláthatónak és jogállami keretek között lefolytathatónak kell lenniük, mert csak így őrizhető meg az alkotmányosság.