„A pokol mélyén töltöttünk 100 órát" – Kóka János a Doktor24 elleni bírói hibáról
Néhány nap alatt jutott el a Doktor24 a felszámolási eljárás hírének sokkjától addig, hogy a bíróság visszavonta korábbi döntését. Kóka János szerint ugyan a cég megmenekült, az ügy azonban rávilágított egy súlyos jogbizonytalanságra, amely bármely stabil vállalkozást hasonló helyzetbe sodorhat. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról is beszélt, hogy a magyar egészségügy problémáit nem lehet pusztán több pénzzel megoldani: szerinte valódi szemléletváltásra és a megelőzés előtérbe helyezésére van szükség.
Egy bírói hiba milliárdos károkat okozhat
Kóka János felidézte, hogy a Doktor24 számára rendkívül megterhelő volt az a több mint száz óra, amely alatt a vállalat jövője bizonytalanná vált. Mint fogalmazott, a tulajdonosok, a menedzsment és az 1200 orvosból, valamint szakdolgozóból álló közösség számára is elviselhetetlen volt megélni, hogy egy szerinte hibás bírósági döntés miatt veszélybe kerülhet egy stabil, nyereséges egészségügyi vállalkozás.
A bíróság végül visszavonta korábbi határozatát, így a cégre visszamenőleges hatállyal lekerült a felszámolási eljárásból fakadó stigma. Kóka szerint azonban a történet ezzel nem ért véget. Úgy véli, az eset rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozásban olyan joghézag létezik, amely miatt akár teljesen fizetőképes vállalkozások is súlyos veszélybe kerülhetnek.
Elmondása szerint az elmúlt napokban több tucat cég kereste meg hasonló történetekkel. Sokan nem tudtak élni a jogorvoslat lehetőségével, mert mire ügyük rendeződött volna, vállalkozásuk gyakorlatilag megszűnt. Ezért kezdeményezni kívánja, hogy az igazságügyi tárca vizsgálja meg, szükség van-e jogszabály-módosításra annak érdekében, hogy hasonló helyzet ne ismétlődhessen meg.
A vállalkozó szerint a Doktor24 ismertsége, valamint a jelentős médiafigyelem hozzájárult ahhoz, hogy az ügy gyorsan rendeződjön, ugyanakkor hangsúlyozta: egy kisebb cégnek erre nincs esélye. A vállalatot így is jelentős reputációs veszteség érte, hiszen partnerek és ügyfelek számára komoly bizonytalanságot jelentett, hogy miközben a társaság saját stabilitását hangsúlyozta, a bíróság felszámolási eljárást rendelt el vele szemben.
Húsz év építkezés és folyamatos beruházás
A beszélgetés során Kóka János arról is beszélt, hogy a magánegészségügyet sokan tévesen tekintik gyors meggazdagodási lehetőségnek. A Doktor24 idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, ez idő alatt pedig a tulajdonosok egyetlen fillér osztalékot sem vettek ki a vállalkozásból.
Az elmúlt hat évben mintegy tízmilliárd forintot fordítottak kórházakra, klinikákra és cégfelvásárlásokra, hogy országos hálózatot építsenek ki. Kóka szerint az egészségügy hosszú távon biztonságos, de alacsony profittartalmú ágazat, amelyet nem lehet rövid távú befektetői logika alapján működtetni. Szerinte azok a régiós próbálkozások, amelyek gyors felvásárlásokra és gyors értékesítésre épültek, rendre kudarcot vallottak.
Úgy fogalmazott, a magán- és az állami egészségügy nem egymás ellenfelei, hanem egymást kiegészítő rendszerek. A magánszolgáltatók hosszú távú sikerének is feltétele egy stabilan működő állami ellátórendszer, mert ha ez az egyensúly felborul, abból mindkét oldal veszít.
A legnagyobb veszteség a megelőzés hiánya
A volt gazdasági miniszter szerint Magyarország legnagyobb egészségügyi problémája nem kizárólag az ellátórendszer állapota, hanem az, hogy évtizedek óta elmaradnak a megelőzést szolgáló intézkedések. Úgy véli, évente a GDP 4–5 százaléka vész el amiatt, hogy a lakosság egészségi állapota rossz, miközben az ország hétszer-nyolcszor többet költ gyógyszerekre, mint prevencióra.
Kóka szerint az egészségügyi minisztérium önmagában nem képes megoldani ezt a problémát. A dohányzás, az elhízás, a túlzott cukorfogyasztás vagy a szűrővizsgálatok alacsony részvételi aránya olyan társadalmi kérdések, amelyek kezeléséhez az oktatásnak, a gazdaságpolitikának és a médiának is szerepet kell vállalnia.
Kiemelte, hogy Magyarországon a 15–16 éves fiatalok jelentős része dohányzik, miközben a hevített dohánytermékek szerinte kedvezőbb adózása ösztönzi ezek fogyasztását. Álláspontja szerint már önmagában e termékek adójának a hagyományos cigaretták szintjére emelése több tízmilliárd forintos többletbevételt eredményezne, amelyet megelőzésre lehetne fordítani. Hasonló lehetőséget lát a cukrozott italok vagy egyes gyógyszerreklámok szabályozásában is.
Kóka János hangsúlyozta, nem kíván visszatérni a politikába, ugyanakkor minden szakmai tudását kész megosztani azokkal a szervezetekkel és döntéshozókkal, amelyek nyitottak az egészségügyi reformokra. Meggyőződése, hogy az egészség megőrzése nem csupán egészségpolitikai kérdés, hanem az ország versenyképességének és hosszú távú gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb feltétele.
