Magyarországon üldözik a Soproni sört és a vasalódeszkát
Mások mellett tegnap a Hírklikken mi is beszámoltunk Vezsenyi László testnevelő tanár kormányzati indíttatású meghurcoltatásáról, melynek az lett a vége, hogy az őt megregulázó és megalázó Balázs József tankerületi igazgató lemondásra kényszerült. A lakájmédia most ellentámadásba lendült, a hódmezővásárhelyi promenad.hu ugyanis felfedezte, hogy a vasalódeszkán úszást oktató tanár környezetében két doboz Soproni sör volt látható, amiből ők arra következtettek, hogy Vezsenyi tanár úr munkaidőben alkoholt fogyasztott.
Ami – ha így is volna – valóban nem lenne istennek tetsző cselekedet, ám nem számítana kuriózumnak a magyar közélet újkori történetében. Még emlékszünk a televíziós hírmondóból kereszténydemokrata politikussá átvedlett, majd nagykövetnek kinevezett Pálffy István kínos parlamenti bolyongásaira. Igaz, amikor ezt az ellenzéki sajtó szóvá tette, az volt a válasz, hogy Magyarországon üldözik a keresztényeket. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Vezsenyi László alkoholt fogyasztott – erre nincs semmilyen bizonyíték – Pálffy példája nyomán, azt kell mondanunk, hogy Magyarországon a hatalom üldözi a testnevelő tanárokat, a dobozos sör gyártóit, mindemellett a vasalódeszkák sincsenek ínyére a regnáló hatalomnak. Az úszást pedig kifejezetten utálja.
A promenad.hu mindenesetre petíciót indított és Balázs József melletti kiállásra buzdítja az embereket. Szerintük a lemondott (nyilván lemondatott) Balázs remek pedagógus, Vezsenyi viszont „munkaidőben alkoholt fogyasztott és balesetveszélyesen oktatott, és mindezt egy gyenge humorral akarta megfűszerezni, a normális társadalomnak ki kéne vetnie magából, és Balázs József igazgató urat nem büntetni, hanem kitüntetni kellene”.
Nem nyitnánk vitát, csupán emlékeztetnénk: Balázs Józseffel nem az a baj, hogy nem tetszett neki Vezsenyi tanár úr humora. Mindenkinek szíve joga, hogy tetszik neki valami, vagy sem. A humor demokratikus, ráadásul igen szubjektív dolog, és egyelőre még nem állt föl a gondolatrendőrség, vagyis, mindenki maga döntheti el, hogy min röhög.
Balázs Józseffel az a probléma, hogy egy szolgalelkű csinovnyik, aki saját értékrend híján, megfelelési kényszerből túllihegi a feladatát, a szükségesnél is látványosabban szeretné kifejezni hűségét az őt helyzetbe hozók iránt, és ebbéli igyekeztében, attól sem riad vissza, hogy másokat megalázzon.
Ez a baj Balázs volt tankerületi vezetővel, és ezen az állapoton akárhány petíció sem segít.