Már az ügyészségen a feljelentés Szijjártó ellen
Suha György szerint a külügyminisztérium sajtótájékoztatóinak gyakorlata, a csádi misszió költségei és Szijjártó Péter esetleges büntetőjogi érintettsége is komoly kérdéseket vet fel. A volt diplomata úgy látja, a valódi újságírók kiszorítása tudatos rendszer része lehetett, miközben a csádi szerepvállalás szerinte hibás külpolitikai döntések sorozatára épült.
„Nem volt érdemi sajtótájékoztató”
Suha György a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumban nem egyszeri esetről volt szó, amikor munkatársakat ültettek be újságírók helyére a sajtótájékoztatókon. Mint mondta, a „vatta” önmagában ismert módszer a sajtóesemények szervezésében, ám szerinte a magyar külügyben ebből rendszer lett. A minisztériumi rendezvényeken szerinte sok esetben nem volt valódi sajtós jelenlét, érdemi kérdezési lehetőség pedig végképp nem.
A volt diplomata szerint a probléma abból fakadt, hogy összekeveredett a protokoll és a sajtó valódi funkciója. Egy külföldi külügyminiszter látogatásakor természetesen lehet helye rövid sajtóeseménynek, de ennek nem szabad úgy működnie, mintha valódi újságírói fórum lenne. Suha szerint az különösen aggasztó, hogy a minisztérium sajtófőnöke nyilvánosan is büszkén beszélt a napi három-öt sajtóeseményről, miközben szerinte egyszerűen nem lehetett ennyi valódi hírértékű esemény.
Suha szerint a központi probléma az volt, hogy a valódi újságírók kellemetlen kérdéseket tehettek volna fel. Úgy fogalmazott, a korábbi külügyi igazgatás centralizált szemléletében egy rendszeren kívül álló újságíró „zavaró tényező” volt, ezért egyszerűbbnek tűnt kihagyni őket a folyamatból. A volt diplomata szerint azonban ezzel éppen a sajtótájékoztató lényegi célja veszett el: hogy a közvéleményhez valódi információ jusson el.
Több mint százmilliárdos csádi kaland
A beszélgetés másik súlyos témája Orbán Gáspár csádi szerepvállalása volt. Suha szerint az már korábban is ismert volt bizonyos újságírói körökben, hogy Orbán Viktor fia többször járt Csádban és Nigerben, a kormány által nyilvánosságra hozott repülési adatok azonban megerősítették, hogy a honvédség különgépein is utazott. Azt is hangsúlyozta, hogy ennél több útja lehetett, mivel a kezdeti időszakban más módokon is eljuthatott a térségbe.
Suha szerint különösen érdekes az a kérdés, milyen szerepet töltött be Orbán Gáspár a misszió előkészítésében. A műsorban elhangzottak szerint egy repülőúton a honvédség egyik tábornoka formálisan átadta neki a parancsnokságot. A volt diplomata úgy látja, ebből nehéz azt a következtetést levonni, hogy Orbán Gáspárnak semmilyen köze nem volt a katonai jellegű művelethez.
Suha a csádi szerepvállalást ennél is keményebben ítélte meg. Mint mondta, szerinte „az egész csádi kalandnak semmiféle értelme nem volt”, és egy hibás külpolitikai, külügyi döntéssorozat eredményének tartja. A tervezett teljes költség a beszélgetés szerint meghaladta a százmilliárd forintot, bár ezt az összeget nem költötték el teljes egészében. A katonai tervezésre eredetileg 14 milliárd forintot számoltak, később azonban már 27 milliárdos tervszámról volt szó.
A kiadások között Suha szerint olyan tételek is vannak, amelyek kevésbé láthatók. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem csádi projektjeire milliárdok mehettek el, és a Hungary Helpshez kapcsolódó programokban is jelentős összegeket költöttek. A kötött segélyhitel keretében mintegy 80 milliárd forintról beszélt, amelynek lehívásáról azonban szerinte továbbra sem áll rendelkezésre kellő részletességű nyilvános információ. A volt diplomata azt is állította, hogy véleménye szerint az elköltött pénzek jelentős része eltűnhetett, és súlyos, tízmilliárdos nagyságrendű visszaélések gyanúját vetette fel.
Szijjártó felelőssége és a kémkedési feljelentés
A beszélgetésben szóba kerültek a külügyminisztériumhoz kötődő ingatlanvásárlások és a lélegeztetőgépek, illetve vakcinák beszerzésének ügyei is. Suha szerint a politikai felelősség minden, a tárcához kapcsolódó ügyben Szijjártó Pétert terheli, hiszen ő volt a minisztérium vezetője. Ugyanakkor szerinte az egyes ügyekben eltérő lehet a jogi és anyagi felelősség mértéke. A lélegeztetőgépek és vakcinák esetében például közvetlenebb külügyminisztériumi szerepet lát, míg az ingatlanvásárlásoknál egy önálló jogi személyként működő alapítvány járt el.
Suha arról is beszélt, hogy tudomása szerint feljelentés érkezett az ügyészségre Szijjártó Péter ügyében kémkedés gyanúja miatt. A feljelentés egyik eleme az lehet, hogy a külügyminiszter egy Lavrovval folytatott beszélgetés során ígéretet tett egy Ukrajnával kapcsolatos uniós dokumentum eljuttatására az orosz félhez. Suha ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jogászok szerint a kémkedés törvényi tényállását önmagában a Lavrovval folytatott beszélgetések alapján nehéz lehet megállapítani. A dokumentum továbbításának ígérete azonban szerinte különösen fontos körülmény lehet, ha az anyag egy szövetségi rendszer belső szakmai dokumentuma volt.
A műsor végén Suha György saját büntetőeljárásáról is beszélt. Elmondása szerint ügye már csaknem két éve tart, ebből 13 hónapot zárt körülmények között töltött. Azt mondta, továbbra is ártatlannak tartja magát, és azt várja, hogy az új ügyészségi struktúra mellett valóban az ügy érdemét vizsgálják majd. Mint fogalmazott, ő, Iványi Gábor és Bíró Ferenc is abban bízik, hogy az igazságszolgáltatás egyszer valóban igazságot szolgáltat. Suha szerint miközben számos, szerinte súlyos NER-es ügyben lassan haladnak az eljárások, az ő esetében nagyon gyorsan és szerinte alaptalanul alkalmaztak kényszerintézkedéseket.
