Már benne járunk a harmadik világháborúban

„Ukrajna frontvonal lett egy olyan harcban, amely nem csupán a demokráciák és az autokráciák között folyik, hanem azért is, hogy fenn tudjunk tartani egy szabályokon alapuló rendszert, amelyben nem lehet erővel elvenni azt, amit az országok akarnak, és erre a világ minden országának oda kell figyelnie” – figyelmeztetett Fiona Hill a Politico-ban.

Úgy vélte, további veszélyek állnak a világ előtt, Putyin egyre inkább érzelmek által vezérelten működik, és minden valószínűség szerint fel fog használni valamennyi rendelkezésére álló fegyvert, ezen belül a nukleáris fegyvereket is.

Putyint zsigeri érzelem vezérli

Ez azt jelenti, hogy nem szabad illúziókba ringatni magunkat, de azt is, hogy ne veszítsük el a reményt. Nem azt jelenti, hogy hagyni kell magunkat megfélemlíteni, vagy hogy meg kell ijednünk, hanem azt, hogy fel kell készülnünk, és ki kell dolgoznunk, hogy mit teszünk mindennek a megelőzésére. Hill szólt arról, hogy Putyin általában cinikus és kiszámított stílusa megváltozott az utóbbi hetekben. Nyilvánvalóan zsigeri érzelmek hatása alatt áll, amikor az Ukrajna elleni háborút akarta igazolni. Az ürügy átlátszó, sőt, értelmetlen mindazoknak, akik nincsenek az orosz propaganda buborékjában. 

A zsigeri érzelem nem egészséges, és nagyon veszélyes, mert Putyin körül kevés a fék és az ellensúly. Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács ülésén világossá vált, hogy ez az ő döntése, bizonyos módon vállalta a felelősséget, és látható volt, hogy a tanács tagjait is váratlanul érte, hogy mennyire gyorsan haladnak a dolgok. Hill szerint minderre volt logikus és módszeres terv, amely egészen 2007-re nyúlik vissza, amikor Putyin közölte a világgal, és különösen Európával, hogy Moszkva nem fogadja el a NATO további bővítését, és aztán 2018-ban a NATO megnyitotta a kapuját Grúzia és Ukrajna előtt. 

Akkoriban a(z amerikai) Nemzeti Hírszerzési Tanács elemezte ennek lehetséges következményeit, és a négy elkészült elemzés egyike jutott arra, hogy van esély egy orosz megelőző csapásra Ukrajna és/vagy Grúzia ellen. Ukrajna akkor azért maradt ki, mert visszavonta a NATO-ba való felvételét célzó kérelmét. 

Az orosz birodalom a cél, s Ukrajna eltörlése

Putyin mostani célja az orosz dominancia helyreállítása azon a területen, amit Oroszország „az orosz birodalomnak” tekint. Ez tudatos fogalmazás, mert a Szovjetunió területe nem fedte le mindazt, ami valaha az orosz birodalomhoz tartozott. A dominancia helyreállításának számos módja van, nem az annektálás az egyetlen. Lehet marginalizálni a térség országait, lehet úgy intézni, hogy az ottani vezetők messzemenően függő helyzetben kerüljenek Moszkvától azzal, hogy Moszkva „nevezi ki” őket hamisított választásokkal, vagy gazdaságilag és politikailag függővé lehet tenni ezeket az államokat. Mindez folyik most mindenhol a volt szovjet térségben –- mondta a szakértő, és erre számos példát hozott Kazahsztántől Azerbajdzsánig. Ukrajna ezt eddig megúszta, de Putyin most azt mondja, hogy Ukrajna nem az ukránoké, hanem az övé és a múlté 

Putyin a  teljes erőbevetés mellett döntött

Putyin a szó szoros értelmében el fogja törölni Ukrajnát a térképről, mert szerinte nem tartozik „az orosz világ térképére”. Ha Putyinon múlik, semmi nem marad az utóbbi 30 év Ukrajnájából.   

Az orosz elnöknek a múlt hétig számos opciója volt, de ő a teljes erőbevetés mellett döntött. Ha megteheti, most beveszi az egész országot. Ha nagy az ellenállás, talán nem tudja majd elfoglalni az egész területet hosszabb időre. Az is lehet azonban, hogy nem akarja az egész országot elfoglalni, hanem fel akarja darabolni, vagy részeit akarja bekebelezni, de még azt is javasolhatja, hogy Ukrajna egyes részeit szívják fel a határos államok. 

Putyin lépésről-lépésre visszavett jelentős részeket azoktól az államoktól, amelyek valaha a Szovjetunióhoz tartoztak, és ezt eddig egyedül Ukrajna úszta meg, ami az ország méretének és stratégiai elhelyezkedésének köszönhető. Putyin most azt akarja elérni, hogy Ukrajnának ne legyen más választása, mint hogy aláveti magét Moszkvának. 

Oroszországban választások lesznek

Mindez a választásokhoz is köthető – mondta Hill, felsorolta a vonatkozó előzményeket, és emlékeztetett rá: Putyin módosította az alkotmányt, hogy az még két hatéves elnöki periódust tegyen lehetővé a számára, de 2024-ben választások lesznek. Az egyetlen kihívó Alekszej Navalnij lehetett volna, akit börtönbe vetettek. Felszámolta az ellenzéket, és azt lehetett volna gondolni, hogy sétalovaglás lesz számára a választás. Ehhez azonban meg kell rendeznie a showt, amely azt mutatja, hogy mennyire népszerű, és mennyire bírja az egész nép támogatását. Az országban nagy az apátia, sokan azért támogatják Putyint, mert nincs más, és akik szemben állnak vele, nemigen mennek szavazni. Legutóbb, amikor esett a népszerűsége, Putyin bekebelezte a Krímet. 

Emellett 70 éves, és láthatólag nincs jól. Az arca puffadt, lehet, hogy erős gyógyszereket szed. A történésekben olyan sürgősség látszik, amely akár személyes motivációkon is alapulhat. Immár 22 évet töltött a hatalomban, és csekély a valószínűsége, hogy egy orosz vezető ennyi idő után önként távozzon a hatalomból: nála hosszabb ideig csak Sztálin volt hatalmon, és a hatalomban halt meg. Putyin az erős ember, Oroszország bajnoka és védelmezője. Ha béke lenne, miért lenne rá szükség? Az embernek Winston Churchill jut az eszébe, akit a béke beköszöntével leváltottak.  

Reális az atomfenyegetés

Ami a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét illeti, Putyin nagyon világosan megmondta, hogy ha valaki be mer avatkozni, olyan választ kap, „amilyen még nem volt a történelmében”, és a legmagasabb készültségbe helyezte a nukleáris erőket. Ez azt jelenti, hogy igenis az asztalon van a nukleáris fegyverek bevetésének kérdése. 

Bizonyos értelemben már használta is a nukleáris fegyvert, amikor Litvinyenkót radioaktív polóniummal mérgezte meg, és piszkos bombává tette, terjesztette a sugárzást mindenhol, ahol a szegény ember megfordult. Szóval Putyin igenis képes bevetni a nukleáris fegyvert, és azt akarja, hogy ezt tudjuk – állítja Hill. 

Mindezt nem tudja az Egyesült Államok egyedül kezelni, nemzetközi válaszra van szükség, nagyobbra, mint a NATO, és nem elsősorban katonai válasz kell. „Putyin ugyanazt teszi, mint annak idején a náci Németország. És sajnos sok amerikai és európai politikus, közéleti személyiség magáévá teszi azt az állítást, hogy a NATO igazságtalanul bánt Oroszországgal, és az erős ember Putyinnak joga van ahhoz, amit tesz, mert Ukrajna valamiért nem érdemes a függetlenségre” – mondta Fiona Hill. 

Meggyőződése, hogy Putyin nem áll meg Ukrajnánál. A legtöbb állam jól járt a jelenlegi világrenddel, az összefonódó, globális világgal – ennek értünk most a végére, ezt tette Oroszország. Felborította a szabályokon nyugvó nemzetközi rendet.

Hitlert sem ismertük fel, s Putyint sem

„Egyre inkább második világháborús analógiákat használunk, és sokan vélik úgy, hogy egy harmadik világháború szélén állunk, de már jó ideje benne járunk” – mondta, és ezt azzal indokolta, hogy a mai konfliktusok mind a régebbiekben gyökereznek. Az Ukrajna elleni forró háború 2014-ben kezdődött. Vagyis amint nem ismertük fel idejében, kicsoda Hitler, és mit hoz, ugyanezt a hibát követtük el Putyin esetében is. Ez nem volt szükségszerű, hiszen 22 éve ismerjük, és 2008 óta a mostani irányba tart. 

Jelenleg teljes körű információs háború is zajlik, és ebben nagy győzelem Putyin számára, hogy elfogadtatta Trumppal, Ukrajna Oroszországhoz tartozik, és rábírta Trumpot, hogy minden harc nélkül feladja Ukrajnát. Oroszország azt állítja, hogy „a hatalom igazol”. Tény, hogy a Nyugat is elkövetett sok súlyos hibát, de soha, senkinek nincs joga ahhoz, hogy megsemmisítsen egy másik országot. „Putyin olyan kaput nyitott ki Európában, amelyről azt hittük, hogy a második világháború után végképp bezártuk” – szögezte le a tekintélyes amerikai Oroszország-szakértő.