Már elérhető az olcsó lakáshitel – lesznek nyertesei, vesztesei egyaránt

 Az ingatlanok értékesítésével foglalkozó szakemberek megkongatták a vészharangokat, miután azt tapasztalják, hogy a korábban még viszonylag kedvező négyzetméterenkénti árakat az eladók rohamtempóban emelni kezdték, hogy elérjék vagy legalább megközelítsék a jogszabályban megengedett másfél millió forintos árat. A bankokban sokszorosára emelkedett a hitel felvételének lehetősége után érdeklődök száma, szerény számítások szerint is havonta a jelenlegi 140-150 milliárd forintról hamarosan akár 170-250 milliárdot is elérheti a kihelyezett lakáshitelek összege, mivel az ügyfelek többsége 35-40 millió közötti kölcsönnel számol. Élénkül az új lakások iránti kereslet, nőhet az építőipari megrendelések száma, emelkedhet a foglalkoztatás, de a drágulás a kereslet által hajtott építőanyag-piaci árakat is elérheti. A plusz megrendelések értéke 800 milliárd forintot jelenthet az építőipar számára, ami az egész ágazatban jelentős fellendülést okozhat. Körképünk összeállításakor arra kerestünk választ ki jár jól az Otthon Start hitellel? Aki felveszi, aki adja, a kormány? Vagy valaki mások?

Általános vélekedés szerint az Otthon Start hitellel leginkább az első lakást vásárlók járnak jól, de politikai hasznot is hoz a kormánynak, míg a bankok az új termék miatt új ügyfeleket és járulékos bevételeket szerezhetnek. A sor legvégén az építőipar áll, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szerint a program hatására az idei 12-13 ezer új megrendeléssel szemben a hitelkonstrukció indulása után ez a szám akár a duplájára is emelkedhet. 

Az Otthon Start hitelt a kormány hivatalosan azoknak a fiatal családoknak a megsegítésre „találta ki”, akiknek az első lakásuk megvásárlásához volna szükségük megfizethető, olcsó hitelre. 

Azóta, hogy a miniszterelnök februárban először megemlítette a kormány szándékait, több olyan engedmény is bekerült a jogszabályba, amely nem csak a fiatalok előtt nyitja meg a viszonylag olcsó hitel lehetőségét. Az Otthon Start program már elérhető minden magyar állampolgár számára, sőt, jogosultak rá a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, a hontalan státuszú személyek, a magyar állandó lakóhellyel rendelkező, de külföldön dolgozók vagy az ingázók is kérhetik a támogatott hitelt. A végleges jogszabály szerint a szomszédos országban folytatott munkaviszony is beleszámít az elvárt két éves társadalombiztosítási jogviszonyba. A valamelyik magyar középiskolában vagy felsőoktatási intézményben létesített nappali tanulói jogviszonyt is elfogadhatják szerződéskötéskor, ahogyan ezzel egyenértékűnek számít a magyar állampolgárok esetében a külföldi egyetemi vagy főiskolai, nappali tagozatos tanulói jogviszony. Nyáron emiatt is soha nem látott szintre ugrott az érdeklődés az eladó lakások iránt, a boomot az augusztusi felvételi ponthatárok bejelentése is fűtötte. Kikerült a feltételek közül a korábban emlegetett negyvenéves korhatár, nem kérnek számon sem házasságot, sem gyermekvállalási szerződést. Néhány új, a vásárlóknak kedvező további engedmény is bekerült a törvénybe. Megvásárolható tanya, vagy akár birtokközpont is. 

A bankok a különösen vonzó üzlet reményében szálltak be a programba. Szeptember 1-jével majdnem minden pénzintézet megnyitotta a „hitelkaput”, az érdeklődések, az előregisztrációk után már fogadják a hiteligénylőket is. A szeptember 1-i start ezzel együtt nem volt zökkenőmentes. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerre való átállás miatt augusztus 29. és szeptember 5. között szünetelt a személyes ügyfélfogadás a földhivatali főosztály telephelyein. Ebben az időben a beadványokat csak postai vagy elektronikus úton lehetett előterjeszteni, ám a bankok többsége kizárólag a „papíron” beadott adás-vételi szerződésekről kapott igazolásokat hajlandó tudomásul venni. Amíg ilyen dokumentum nincs, nincs szerződéskötés sem. 

Az állami kamattámogatással igényelhető három százalékos fix kamatozású kölcsönökről rendelkező jogszabályban nincs olyan korlát, ami ne engedélyezné, hogy ettől az egyes bankok kínálata lefelé eltérhessen. A portfolio által készített körképből kiderül, hogy nem csak a kamat-verseny indult be, más kedvezményekkel is igyekeznek megkaparintani egymás elől a pénzintézetek a magasabb jövedelmű ügyfeleket. Kimutatásuk szerint legfeljebb két-három bank vinné le egyes ügyfelek esetében a kamatot 2,5-2,8 százalék környékére, mások a közjegyzői, az értékbecslői, vagy éppen a földhivatali díjak teljes vagy részleges átvállalását, az Otthon Start-ügyfelek számára kedvező számlacsomagokat, biztosítást, esetenként ajándékutalványokat is felkínálnak. 

Az idei első félévben havi átlagban 135 milliárd forintot helyeztek ki a bankok, ami az egy évvel korábbi 107 milliárdhoz képest 26 százalékos növekedést jelentett. Az új lakáshitel-szerződések száma 41 ezer volt hat hónap alatt, ami az egy évvel korábbi 38 ezer után 8 százalékos növekedést jelentett. De nem ez volt a növekedés elsődleges motorja, a többletet a használt lakások vásárlása generálta. A havi lakáshitel-kihelyezések a bejelentés előtti 140-150 milliárdról a következő időszakban 170-240 milliárd forint közé emelkedhetnek.

A kormányzat is igyekszik a nyertesek oldalára pozlcionálni magát. A program kétségtelenül politikai tőkét jelent a közelgő parlamenti választási kampány nyitányakor, hiszen a lakosság támogatása, az „első otthonhoz jutás” segítését különösen a fiatalok körében szánták népszerű intézkedésnek. Hosszabb távon azt a segítséget, amelynek révén sok család talán évtizedes albérleti élet után végre saját lakáshoz juthat, reményeik szerint 2026-ban a szavazófülkében fogják honorálni. 

Van ennek a lépésnek még egy olyan oldala is, amellyel a kormány az utca emberének üzen: az egységes reklámkampány. A szinte minden sarkon elénk kerülő óriásplakátokon ott virít a kormány logója, minden hirdetés hangsúlyozza: emberek, értékeljétek az állam szerepvállalását! Más kormánytól erre nem számíthatnátok. 

A miniszterelnök szerint a magyar fiatalok „a világon egyedülálló” kedvezménnyel juthatnak saját otthonhoz, ami a Népszava nemzetközi körképe szerint csúsztatás, mert a valóságban az uniós tagállamok zömében, az eurót használó országoknak döntő többségében (igaz, az alacsonyabb infláció miatt is), de hasonló vagy alacsonyabb kamatú hitelekből lehet lakást vásárolni. Sokszor jóval magasabb fizetések és nem feltétlenül nagyobb négyzetméter-árak mellett. A nem különösebben acélos gazdaságú Portugáliában jelenleg 3,06 százalék az átlagos lakáshitel-kamat, de vannak 3 százalék alatti ajánlatok is. A szomszédos Spanyolországban 2,9 százalékért adják a lakáshiteleket. Talán ennél is tanulságosabb az euró bevezetésére készülő Bulgária példája, ahol 2,48 százalékos kamattal lehet hozzájutni a legolcsóbb lakáshitelhez.

A kormány politikai előnyt szerez, a bankok az ügyfélkör bővülését és a kapcsolt szolgáltatásokból származó magasabb bevételeket könyvelhetnek el, de a valódi anyagi előnyeik főként az állami támogatásokból keletkeznek. Az akció legnagyobb nyerteséről, a múlt évben és az idei esztendő első felében megrendelési hiánnyal küzdő építőiparról, kevesebb szó esik. Tavaly már elbocsátásokról lehetett olvasni, a vidékről a fővárosba ingázó építőipari segédmunkásokat tömegesen küldték el. Most a hitelprogram jelentősen felpörgeti az építőipart, élénkül az új lakások iránti kereslet, nőhet a megrendelések száma, emelkedhet a foglalkoztatás, de az ezzel együtt járó drágulásra, a kereslet által hajtott építőanyag-piaci árak emelkedésével is számolni kell.   

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a sajtóban arról beszélt, hogy számításaik szerint jövőre huszonötezer új otthon épülhet, a korábbinál több megrendelés értéke elérheti akár a 800 milliárd forintot is, ami az egész ágazatban jelentős fellendülést eredményezhet. Az építőipari foglalkoztatás tartósan nőhet a megnövekedő megrendelésállomány miatt, az építőipari vállalkozások likviditása javul, a cégek többet fektetnek be és állami hiteleket, valamint vállalati finanszírozást is könnyebben igényelhetnek. 

A program havi 10 milliárd forintos pluszt jelenthet a kivitelezőknek, az átlagos lakásépítési volumen a K&H Bank becslése szerint akár már az év hátralévő részében 150 milliárd forintnyi új megbízással bővülhet. Az Otthon Start hatására az építőanyag-gyártók élénkülő kereslettel szembesülnek, ami az egész országban az anyagárak ma még pontosan nem prognosztizálható drágulását hozza majd magával. 

A kereslet növekedése a lakás- és házépítési költségek emelkedéséhez vezethet, a másfél millió forintos négyzetméter ár limit miatt Budapest egyes részei alighanem ki fognak esni a programból, vidéken a kereslet erősebb lehet. A kormány egy-egy új lakótelep építését kiemelt beruházássá minősítheti, ami az ingatlanfejlesztők és a kivitelezők számára gyorsabbá, jobban szervezhetőbbé teszi az eljárásokat. Az első nagyobb fejlesztési elképzelésekkel már néhány ismert, NER-közeli ingatlanfejlesztő cég, valamint az OTP Ingatlanpont és a Terra-Ép Magyarország, jelezte az érdeklődését. 

Ők lehetnek a hitelprogram ma még nem nevesíthető további nyertesei.