Már másfél éve – havi ingadozással – drágul az élelmiszer a saját mérésünk szerint
Immár látszik, csupán véletlen jelenségnek kell elkönyvelnünk a Hírklikk saját bevásárlói kosara alapján rögzített élelmiszerinfláció januári eredményét – az akkori meglepetés után visszaállt „rend” és újból gyorsult a drágulás üteme. Februárban a nem reprezentatív és nem is tudományos saját mérésünkkel 13,1 százalékos adatot kaptunk. Ami nem kicsit aggasztó: a kosarunkba kerül 28 termék fele 10 százalék feletti mértékben drágult, s csupán három olyan akadt, ami olcsóbbá vált az előző év februárjához képest.
Karalábé, csirkeaprólék, tojás, karfiol és vaj – ezek azok a termékek, amelyekért most februárban akár majdnem a felével-harmadával többet kellett fizetnünk, mint egy évvel korábban – legalábbis a mi metodikánk alapján (erről a cikk végén olvashatnak bővebben). A skála másik végén a liszt, a (mirelit) spenót és a paradicsom található, 24, 7 és 5 százalékos árcsökkenéssel, miközben két termék (kelbimbó és párizsi) ára változatlan maradt.
Forrás: Hírklikk-gyűjtés
A fenti tételekből állt össze az összességében 13,1 százalékos drágulási ütem, ami több mint egy éve (pontosan 2023 novembere óta) a második legdurvább havi adat. Ahogy az alábbi grafikon is mutatja, a trend pedig ismét emelkedőben van – még úgy is, hogy komoly havi ingadozásokat tapasztalhatunk.
Forrás: KSH, Hírklikk
Miután pedig a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatainak a trendvonala is hasonló – jóllehet, alacsonyabb havi ütemekkel és csak tavaly április óta tartó emelkedéssel – nem véletlen, hogy a kormány közvetve már maga is elismerte, hogy mégsem sikerült legyűrnie az inflációt (mondjuk, elég lett volna megkérdezni erről a szakértőket, jóval korábban már elmondták volna Nagy Mártonéknak). Ők pedig ismét a probléma tőlük megszokott félrekezelésébe fogtak: bonyolult és nagyon korlátozott, a leendő kihasználtságot illetően kétes kimenetelű, a problémát messze nem kezelő intézkedéseket lebegtettek be. Egyrészt korlátozott összegű áfa-visszatérítést ígérnek az év második felétől a nyugdíjasoknak (végtére is jövőre választások lesznek, és propagandacéljaikra jól ki lehet aknázni), meglebegtették az egyszer már eredménytelennek bizonyult hatósági árak ismételt bevezetését, és persze megfenyegették a nagy multi kereskedelmi láncokat.
Mindenesetre érdekes lesz megnézni, hogyan alakult februárban az infláció Magyarországon, s kiváltképpen azt, milyen volt az élelmiszerek drágulási üteme (az adatot a KSH március 11.-én teszi majd közzé). De borítékolhatóan ez utóbbi meg fogja haladni a januárban közzétett 6 százalékos dinamikát.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak bő két és fél évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2025. februári – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén februárban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
