Már nem pár kiló krumplit, hanem ezermilliárdot szán szavazatvásárlásra a Fidesz

Régi, szép hagyomány a Fidesz körében, hogy valahogyan mindig pár hónappal a választások előtt kezdenek el krumplit osztani az időseknek. Ez történt 2010 januárjában, vagy 2017 decemberében is, amikor személyesen Rétvári Bence osztotta az ingyen burgonyát a nyugdíjasoknak – idézi fel a Magyar Ügyvéd Blog posztja. „De most minden korábbinál jobban rettegnek a hatalom elvesztésétől, ezért nem öt kiló krumplit adnak a nyugdíjasoknak, hanem elképesztő összeget, több mint ezermilliárdot költenek szavazatvásárlásra”.

Senki nem tudja, hogy ennek mi lesz a következménye. Ha hatalmon marad a Fidesz, akkor megállapíthatják, hogy esetleg Beke Katát, az Antall-kormány azóta sajnos elhunyt oktatási államtitkárát idézzük: Jézus, Mária, győztünk! Ha az ellenzék nyer, valahogyan megoldást kell találni az agyament költekezés okozta hiány csökkentésére. Könnyen lehet, hogy oda jutnak, mint a folyamatosan szapult Gyurcsány Ferenc, aki annak idején azt az álláspontot képviselte, hogy az osztogatás fenntarthatatlan.

Soha nem látott pénzeket szórnak szét ugyanakkor 2022 első két hónapjában. Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiós szózatában arról beszélt: „harcol azért” – nem tudjuk, kivel – , hogy jövő februárban ne csak a kétheti, hanem a teljes 13. havi nyugdíjat kapják meg az idősek. Ez 320 milliárd forintjukba kerülne az adófizetőknek.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig egy videóban jelentette be: a kormány már döntött arról is, hogy a gyermekes adófizetők jövő februárban visszakapják az idén befizetett adójukat. Ez mintegy 600 milliárd forintot jelent. Arról is határoztak, hogy a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak a 2023-ban esedékes féléves bérkompenzációt szintén kifizetik a választás előtt – mintegy 250 milliárd forint értékben.

A kormány tehát fél évvel az országgyűlési voksolás előtt több mint ezermilliárd forint kifizetéséről döntött a 2022-es költségvetés terhére. Úgy, hogy ezekre egyetlen fillér sem szerepel a büdzsében – összegzi az írás, amely emlékeztet arra, hogy a minimálbér tervezett emelését meg ne is számítsuk bele, hiszen az alapvetően a vállalkozásokat sújtja, mivel nagyjából egymillió foglalkoztatott keres a minimálbérnél és a szakmunkás bérminimumnál kevesebbet.

A kabinet mellesleg a múlt héten 4,5 milliárd euró értékben vett fel hiteleket, amelynek egyik célja már a jövő évi kiadások finanszírozása. Az uniós helyreállítási alapból nem kértek, miközben ebből Magyarország 17 milliárd eurós forráshoz juthatna vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában. Amúgy a hitelrész kamata olyan nulla százalék. Csakhogy ehhez teljesíteni kellene a jogállamisági követelményeket, de Orbán nem hajlandó elviselni az ellenőrzést – mutat rá Magyar György.

„A nemzetvezető tehát inkább harcol Brüsszellel, és adósságcsapdába kergeti az országot, miközben korábban, valamikor 2011-ben azt nyilatkozta: „egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal vagy adóssággal”. Karddal szerencsére senki nem támad ránk, de az azért elgondolkodtató, hogy a nemzeti jövedelemhez viszonyított államadósság mértéke csúcsokat dönt” – zárja a blogbejegyzést Magyar György.