"16 évig mi voltunk politikai foglyok ebben az országban”

Orbán Viktor még nem adta fel a visszatérés reményét

Orbán Viktor szerbiai látogatása, különösen Aleksandar Vučić társaságában tett megjelenése is témát adott a beszélgetésnek. A vendégek szerint a két politikus helyzete között vannak párhuzamok, hiszen mindketten választási vereséget szenvedtek, a politikai rendszereik lebontása azonban eltérő körülmények között történik.

Komlódi Gábor arra figyelmeztetett, hogy Orbán Viktort nem szabad idő előtt leírni. Szerinte a magyarországi hatalomkoncentráció olyan méreteket öltött az elmúlt években, amelyek lebontása komoly feladatot jelent. „Ez az Orbán-meccs még nincs lejátszva” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a demokratikus átmenet sikeréhez továbbra is körültekintésre és határozottságra van szükség.

Lánczi Richárd ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerb és a magyar politikai rendszert nem lehet egyszerűen azonosítani. Szerbiában a kormánypárt tagsága a társadalom és az államigazgatás legalsóbb szintjein is meghatározó szerepet játszott, Magyarországon viszont másképpen épült fel a hatalmi struktúra. A közös pont inkább az, hogy a térségben több, korábban meghatározó politikai vezető is választási vereséget szenvedett.

Magyarországon a rendszer maga tette törvényessé a visszaéléseket

A műsorvezető felvetette, hogy míg Szerbiában a kormányváltás után a rendőrség korábbi vezetői közül is kerültek emberek őrizetbe, Magyarországon egyelőre elsősorban a politikai és gazdasági szereplők felelősségre vonásáról esik szó. Felmerült, hogy a korrupciós ügyekben közreműködő intézményi szereplők elszámoltatása mikor következhet.

A vendégek szerint azonban a két ország közötti különbségeket itt is figyelembe kell venni. Szerbiában konkrét ügyek, köztük a tüntetéseken alkalmazott rendőri fellépés és egy ember halálának körülményei miatt indultak eljárások. Magyarországon viszont a Fidesz olyan jogszabályi környezetet alakított ki, amelyben a hatalom számára kedvező döntések sokszor látszólag törvényes keretek között születtek.

Komlódi Gábor szerint a korábbi rendszer saját érdekeihez igazította a jogi környezetet, ezért nem feltétlenül volt szükség arra, hogy a rendőrség vagy az ügyészség minden egyes ügyben közvetlenül közreműködjön. A rendszer maga biztosította a működés feltételeit. A beszélgetésben felmerült Polt Péter korábbi legfőbb ügyész szerepe, valamint az is, hogy a politikai döntéshozók mellett a visszaéléseket lehetővé tevő kapcsolatrendszert is vizsgálni kell.

Csintalan: a magyaroknak ki kell gyógyulniuk az Orbán-korszakból

Csintalan Sándor szerint a társadalom egy részében még mindig erős a félelem attól, hogy a Fidesz visszatérhet, és helyreállhatnak a korábbi hatalmi viszonyok. Saját tapasztalataira hivatkozva elmondta, hogy a piacokon is gyakran találkozik olyan emberekkel, akik megnyugtatást várnak tőle a politikai változások tartósságával kapcsolatban.

„Amikor azt mondják Orbán Viktorék, hogy politikai foglyok vannak ma Magyarországon, az a rossz hírem, hogy 16 évig mi voltunk politikai foglyok ebben az országban” – jelentette ki. Szerinte a magyar társadalomnak a Stockholm-szindrómát is ki kell szenvednie magából. Példaként saját fiát említette, aki decemberben lesz 25 éves, vagyis mindössze kilencéves volt, amikor Orbán Viktor 2010-ben ismét miniszterelnök lett. Egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy nem ismer más politikai korszakot.

Csintalan úgy véli, hogy ha most tartanának választásokat, a Fidesz még az áprilisinál is gyengébb eredményt érne el. Állítása szerint már az idősebb korosztályban is a Tisza Párt vezet. A vendégek ugyanakkor arról is beszéltek, hogy a politikai változás nem jelenti automatikusan a korábbi rendszer teljes lebontását. A felelősség kérdése különösen nehéz lehet, hiszen a korábbi hatalom szereplői sokszor maguk is törvényesnek tekintették a működésüket. Ennek kapcsán a nürnbergi pereket is felidézték: a vádlottak között olyanok is voltak, akik meggyőződéssel vallották ártatlanságukat.