Újabb ügyek kerülhetnek elő a Polt Péter vezette ügyészség korszakából
A büntetőeljárásokban nem a gyanúsítás vagy a közéleti híresztelések, hanem a bizonyítékok döntik el, ki követett el bűncselekményt – hangsúlyozta Horváth Béla ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A jogász a Matolcsy Ádám elleni nemzetközi körözés, a Seszták Miklóshoz kapcsolódó nyomozás, a felszámolói rendszer működése és az ügyészség korábbi gyakorlatának kérdéseiről is beszélt.
Matolcsy Ádám számára egyre szűkülhet a menekülési lehetőség
Matolcsy Ádám nemzetközi körözése kapcsán Horváth Béla arról beszélt, hogy a korábban menedéknek tekintett országokban is egyre nehezebb elrejtőzni a magyar hatóságok elől. A körözött személy felkutatását időközben átvette a Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési osztálya, amely kiemelt büntetőügyekben jár el, tapasztalt nyomozókkal és széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel. Az ügyvéd szerint ma már nehéz olyan országot találni, ahol egy körözött személy tartósan biztonságban érezheti magát.
Thaiföld és Dubaj korábban kedvelt tartózkodási helynek számított, ám a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokat fejlődött. Magyarországnak több mint negyven országgal van kétoldalú megállapodása, de a kiadatás olyan államokkal is működhet, amelyekkel nincs külön egyezmény. Ilyenkor a viszonosság elve alapján járhatnak el a hatóságok, ha a kiadatás törvényi feltételei fennállnak.
Horváth kitért Tasnádi Péter figyelmeztetésére is, amely szerint Matolcsy Ádámot nemcsak a rendőrség, hanem az alvilág részéről is fenyegetheti veszély a család vagyonának nagysága miatt. Az ügyvéd ezt nem tartotta alaptalan felvetésnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a célkörözési osztály önmagában is komoly veszélyt jelent a körözött személy számára. A bujkálás ráadásul hosszú távon nehezen fenntartható, hiszen a családdal, barátokkal való kapcsolattartás könnyen a nyomára vezethet.
Seszták a felszámolói névjegyzék összeállításában is részt vett
A Seszták Miklós nevéhez kapcsolódó ügyben előkerült, 16,5 tonnás páncélszekrényről és a benne állítólag tárolt milliárdokról Horváth azt mondta: a híreszteléseket és a bizonyítékokat külön kell választani. A helyszínen a hatóságok már nem találtak pénzt, a nyomkereső kutyák jelzéseiről pedig szakvéleménynek kell készülnie. Az ügyvéd szerint addig nem lehet tényként kezelni a kilencmilliárd forint jelenlétéről szóló állításokat, amíg azokat nem támasztják alá bizonyítékok.
A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy Seszták Miklósnak már minisztersége előtt fontos szerepe volt a felszámolói névjegyzék összeállításában. 2013-ban és 2021-ben is ő vezette azt a bizottságot, amely elbírálta a felszámolói névjegyzékbe jelentkező cégek pályázatait. Ez azért lényeges, mert a felszámolók kiválasztása jelentős gazdasági érdekeket érint.
A felszámoló fizetésképtelenné vált vállalkozások esetében veszi át a társaság törvényes képviseletét, értékesíti a vagyont, behajtja a követeléseket, és gondoskodik a hitelezők kielégítéséről. Munkájáért törvényben meghatározott díjazás jár, de az eljárás során jelentős vagyoni értékek felett rendelkezik. Horváth szerint a felszámolási és végrehajtási területen is komoly pénzek mozognak, ezért különösen fontos, hogy kik és milyen szempontok alapján kerülhetnek be ezekbe a rendszerekbe. Hozzátette, hogy a felszámolói tevékenység önmagában nem jelent bűncselekményt, de a rendszer működésének ellenőrzése elengedhetetlen.
A korábban félretett ügyeket is elő kell venni
Az új legfőbb ügyész parlamenti megszólalását Horváth Béla pozitív fejleménynek nevezte. Szerinte az ügyészség korábbi működésének felülvizsgálata több büntetőeljárás sorsára is hatással lehet. Nemcsak olyan esetekről van szó, amelyekben indokolatlanul indult eljárás, hanem olyanokról is, amelyekben a gyanú ellenére nem történt érdemi nyomozás.
Az ügyvéd tapasztalatai szerint előfordult, hogy egy ügy el sem jutott a büntetőeljárás megindításáig, más esetekben pedig már volt ügyszám és eljáró hatóság, az ügy mégis eltűnt a rendszerben. Úgy látja, bizonyos ügyek az ügyészség csúcsáról pattantak vissza, holott indokolt lett volna a kivizsgálásuk. Polt Péter esetleges felelősségéről szólva ugyanakkor hangsúlyozta: egyes ügyekben az eljárás megindításának elmaradása mindenképpen kérdéseket vet fel, de személyes büntetőjogi felelősséget csak bizonyítékok alapján lehet megállapítani.
A Fidesz politikai önkényről szóló állításaival sem értett egyet. Horváth nem látja annak jeleit, hogy jogellenes önkényuralom alakulna ki, inkább azt tapasztalja, hogy a hatóságok egyre inkább ügyelnek a törvényes eljárásokra. Ugyanakkor komoly kérdésnek nevezte, hogy a választások után miért kerültek elő hirtelen olyan ügyek, amelyekben korábban is rendelkezésre állhattak információk. Ha ezek politikai nyomás miatt maradtak a fiókban, az elfogadhatatlan. Az új legfőbb ügyész által ígért felülvizsgálatoknak ezért a korábban elmaradt nyomozásokra is ki kell terjedniük.
