Orbánig vezethetnek a szálak: a Fidesz csúcsán dőlhettek el a milliárdos ügyek
A kisvárdai Seszták Miklós letartóztatása és a lakásán talált páncélszekrények ügye újabb kérdéseket vet fel a NER vidéki hatalmi hálózatáról és a korrupciógyanús pénzek útjáról. A Klikk TV Hideg fejjel című műsorában Pusztai Erzsébet, Baka F. Zoltán és Juhász Ferenc arról beszélgetett, hogyan válhatott Kisvárda egyetlen politikai szereplő befolyási övezetévé, miért maradhattak következmények nélkül az évek óta látható visszaélések, és meddig vezethetnek a mostani vizsgálatok.
Seszták Miklós birodalma és a páncélszekrények titka
Kisvárda az elmúlt években a helyiek által Kelet-Magyarország Felcsútjaként emlegetett településsé vált, ahol Seszták Miklós korábbi KDNP-s miniszter megkerülhetetlen szereplője volt a politikai és gazdasági döntéseknek. Juhász Ferenc, aki maga is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből származik, úgy fogalmazott, Kisvárda környékén régóta nyilvánvaló volt, hogy Seszták nélkül nem születhetett döntés. Befolyása nemcsak a fejlesztésekre, hanem személyi kérdésekre és intézményi ügyekre is kiterjedt.
A volt miniszter letartóztatása mellett különös figyelmet kapott a lakásán talált két nagy méretű, professzionális páncélszekrény, amelyekben a hírek szerint akár kilencmilliárd forintot is tarthattak. A résztvevők szerint a nagyságrend különösen figyelemre méltó, hiszen a korrupciós ügy, amely miatt Sesztákot őrizetbe vették, 12 milliárd forintnyi pénzről szól. Baka F. Zoltán ugyanakkor korábbi személyes benyomásaira hivatkozva azt mondta, nem gondolja, hogy Seszták a teljes hálózat irányítója lett volna. Inkább olyan közreműködőnek tartja, aki a helyi üzletekben fontos szerepet játszott, de a legnagyobb haszon nem feltétlenül nála csapódott le.
A falnak is füle van: félelemben tartott vidéki települések
A beszélgetésben szóba került az is, milyen légkör alakult ki Kisvárdán és a hozzá hasonló vidéki településeken. Baka F. Zoltán egy személyes történettel érzékeltette a helyi hatalom erejét: amikor a választás előtt újságírói információgyűjtéshez kért segítséget kisvárdai ismerőseitől, még név nélkül sem vállalták a nyilatkozatot. Azt mondták neki, hogy „itt a falnak is füle van”, és tartottak attól, hogy hátrány érheti őket, ha nem a megfelelő módon viselkednek.
A résztvevők szerint ez a NER helyi működésének egyik jellemző következménye volt. A központi hatalomgyakorlás mintájára vidéken is kialakultak a saját kiskirályságok, ahol a helyi vezetők széles mozgástérrel rendelkeztek, amennyiben biztosították a választási eredményeket. A személyes függőségi viszonyok, a munkahely elvesztésétől való félelem és az anyagi kiszolgáltatottság különösen erősen érintette a legszegényebb rétegeket. A politikai támogatás így sok helyen a mindennapi megélhetés kérdésévé is vált.
Közpénzekből finanszírozhatták a Fidesz választási kampányát
A műsorban különbséget tettek Seszták Miklós és Hankó Balázs ügye között. Utóbbi esetében arról beszéltek, hogy a költségvetési forrásokat a Fidesz választási kampányának támogatására használhatták fel. Pusztai Erzsébet szerint a vidéki választókerületekben célzottan 80–100 millió forintot juttattak olyan szereplőkhöz, akik ebből embereket fizettek, rendezvényeket szerveztek, esetenként pedig szakmai tevékenységnek álcázott kampányfeladatokat finanszíroztak. A politikus úgy vélte, a korábbi választásokon is hasonlóan működhetett a rendszer, a mostani kampányban azonban különösen feltűnővé vált a pénzek mozgósítása.
A résztvevők szerint a történtek nem egyszerűen egy-egy politikus önálló akciójára utalnak, hanem egy felülről szervezett rendszer működésére. Úgy vélték, a választás közeledtével tapasztalható kapkodás összefügghetett azzal, hogy a Fidesz belső mérései már komoly támogatottságvesztést jelezhettek. A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendszer piramisszerűen működött, amelynek csúcsán Orbán Viktor állt, és a nagyobb ügyekben nélküle nem szívesen születtek döntések. Ugyanakkor a politikai felelősség és a büntetőjogi felelősség nem azonos: amíg senki nem vallja azt, hogy közvetlenül a volt miniszterelnöktől kapott utasítást, addig jogilag nehéz lehet őt felelősségre vonni.
A beszélgetés végén az új legfőbb ügyész ígéretéről is szó esett, miszerint megnyitják azokat az aktákat, amelyeknél felmerülhetett a felsőbb utasításra történő ügyintézés gyanúja. Pusztai Erzsébet arra számít, hogy az ügyészségen belülről is érkezhetnek információk a korábban félretett ügyekről, különösen akkor, ha megszűnik a szervezeten belüli vezetői nyomás. A műsorvezető végül azt a kérdést vetette fel, hogy véget érhet-e a vidéki kiskirályok korszaka. A vendégek ebben csak reménykedni tudtak.
