Márki-Zay Péter: amikor a Fidesz meghekkelte a magyar demokráciát, akkor sem volt polgárháború

HírKlikk 2021. október 26. 14:32 2021. okt. 26. 14:32

A korrupció felszámolására tért vissza a legszívesebben az Euronewsnak adott interjúban az ellenzéki pártok közös miniszterelnökjelöltje, Márki-Zay Péter. De kérdezték az Alaptörvény érvénytelenítésére vonatkozó kijelentéseiről, hogy miért gondolja, hogy korrupcióellenes üzenettel választást lehet nyerni Magyarországon, illetve mit szól hozzá, hogy a nemzetközi sajtón futótűzként ment végig, hogy ő a magyar Donald Trump. Még Lengyelország vezetőjéről is volt pár kedves szava.

„A jelenlegi helyzetet nem tekintjük jogállaminak" – mondta az Euronewsnak adott interjúban Márki-Zay Péter. 

– Azon gondolkodtunk, hogy a kék szalag, amit ön és a támogatói hordanak, mit jelent?

– Ez az elszámoltatás és a korrupcióellenesség kék szalagja. A mi meggyőződésünk szerint a legnagyobb probléma az elmúlt 30 évben Magyarországon az, hogy egy következmények nélküli országgá vált, hogy egy választáson itt a legtöbbször az az igazi kérdés, ki mennyit fog lopni. Mi úgy gondoljuk, most egy olyan választásnak kell jönnie, ami után senki nem fog lopni, a korrupciót fel kell számolni. Olyan országot akarunk, ahol nem szervezik, hanem küzdenek a korrupció ellen.

– Meg lehet ezt tenni jogállami eszközökkel, mondjuk feles többséggel?

– Meg lehet tenni jogállami eszközökkel, sőt, csak akkor lesz Magyarországon jogállam, ha ezt megtesszük. A jelenlegi állapotot természetesen mi nem tekintjük jogállaminak. Egy olyan legfőbb ügyészünk van, aki nem küzd a korrupció ellen, hanem mentegeti a bűnözőket, egy olyan legfőbb ügyészünk van, akit bebetonoztak a hatalmába. Éppen a múlt héten, egy törvénymódosítással ezt még jobban megerősítették. Az ő kinevezését például mindenképpen illegitimnek tekintjük, hiszen a Fidesz kizárólagos hatalmon tartását szolgálta, mint ahogy sok más lépés is. A kizárólagos hatalomra törekvés pedig még a jelenlegi magyar Alaptörvény szerint is – nem, hogy a régi alkotmány szerint – alkotmányellenes.

– Tulajdonképpen amit Önök mondanak, az az, hogy ezt az alkotmányt valamilyen módon megsemmisíteni, érvényteleníteni lehet abban az esetben is, ha Önök csak egyszerű többséget szereznek a Parlamentben. Adott esetben sokak szerint, ez polgárháborús helyzethez is vezethet. Önt ez nem aggasztja? És mit felel ezekre az aggodalmakra?

– Először is semmi köze a polgárháborúhoz annak, hogy valami jogszerű vagy jogszerűtlen, hiszen amikor a Fidesz meghekkelte a magyar demokráciát, kisiklatta a jogállamot Magyarországon, akkor sem volt polgárháború. A polgárháborúval fenyegetés engem arra emlékeztet, amikor '89-ben Grósz Károly, az akkori kommunista vezető káosszal, anarchiával és fehérterrorral riogatott arra az esetre, ha a kommunista pártállamot felszámoljuk. Akik most ezt teszik, azok egy mostani tolvaj kommunista pártállamot, a Fidesz uralmát féltik, és egy polgárháborúval fenyegetés nem lehet tárgya annak a diskurzusnak, amit viszont igenis folytatnunk kell a jogállamiságról. És természetesen senki nem akar feles többséggel kétharmados szabályokat felülírni, egyszerűen ki kell mondani azt, amit egy kizárólag fideszes kinevezettekből álló alkotmánybíróság valamiért elfelejtett kimondani, hogy ezek a jogszabályok a megszületésük pillanatától kezdve érvénytelenek.

– Meglehetősen megosztott az ország, és ha az ország egyik felét az utcára viszik, akkor ebből nem lehet nagyobb baj annál, mint ami már most is van?

– Ha valaki ezt kérdezi, akkor ez azt jelenti, hogy őszerinte ne állítsuk helyre a sajtószabadságot, ne állítsuk helyre a demokráciát, ne váltsuk le a tolvajokat? Az, hogy valaki attól fél, hogy a Fidesz erőszakos eszközökkel is hatalmon akar maradni nem lehet indok arra, hogy mi elfogadjunk egy teljesen illegitim hatalmat Magyarországon.

A kritikus harmadik harmad

– Térjünk vissza most az előválasztásra, ahol Ön – sokak meglepetésére – aratott győzelmet, méghozzá úgy, hogy két esélyesebbnek tartott jelöltet is maga mögé utasított. Ön szerint mi ennek a sikernek a titka?

– Én azt látom, hogy Magyarországon egy három osztatú politikai tér jött létre az elmúlt időben. Amikor ellenzékről beszélünk, fontos megkülönböztetni azokat az ellenzéki szavazókat, akik már bárkire hajlandók szavazni a Fidesz ellenében. Van egyharmadnyi voksoló, aki bármit meg fog tenni, hogy Orbán Viktor maradjon hatalmon, de van egy kritikus harmadik harmad, amely a mostani kormányt már nem tudja támogatni. Kiábrándult fideszes, bizonytalan, vagy passzív szavazókról van szó. Az ő számukra – ugyanúgy, ahogy Hódmezővásárhelyen 3,5 évvel ezelőtt – egy olyan változást kínálunk – kínálok én személy szerint is –, ahol nem az lesz a kérdés, hogy jobb vagy baloldaliak hazudnak, lopnak, csalnak. Nagyon sok tekintetben az Egyesült Államok nekem pozitív példa. Ott a politikai kampányok nem csak egymás lejáratásáról szólnak, hanem bizony nagyon sok pozitív érték van abban a kultúrában nap mint nap. Mi nagymértékben támaszkodtunk ezekre az értékekre, az önkéntességre, az adakozásra, az önzetlenség kultúrájára, a szeretet, az elfogadás kultúrájára. Azt gondolom, hogy ennek volt olyan ereje ebben a kampányban, hogy sikerült azokat a bizonytalanokat megnyerni, akik nélkül Hódmezővásárhelyen sem tudtunk volna győzni. Hódmezővásárhelyen, ha a korábbi ellenzéki pártszavazókat összeadjuk, akkor 6000 a számuk. A Fidesz mindig 9-10 000 szavazattal, kétharmaddal nyert Hódmezővásárhelyen. Nekünk úgy sikerült nyernünk – mind a kétszer az elmúlt négy évben –, hogy 13 000-nél is többen szavaztak, tehát a 6000-es ellenzéki bázist sikerült megduplázni, nyilván azért, mert egy új politikai kultúrát szeretnénk bevezetni.

– Nem lát abban nehézséget, hogy a szavazóinak jelentős többsége baloldali, liberális ember lesz, miközben ön vállaltan jobboldali, konzervatív politikus? Hogyan tudja ezt a szövetséget a választásig egyben tartani?

– A legfontosabb stratégiai innováció éppen ebben rejlik, Hódmezővásárhelyen is úgy tudtam győzni - egyébként ugyanúgy mint Magyarország, Hódmezővásárhely is legalább kétharmadban jobboldali emberekből áll – az én támogatóimnak többsége egyébként Hódmezővásárhelyen is baloldali ember, ők is elfogadták és többször megtapasztalták, hogy amennyiben a teljes jobboldali és baloldali ellenzék támogatásával olyan embert indítunk el, aki még a jobboldaliaknak és a volt fideszeseknek is elfogadható és hiteles alternatívát kínál, akkor le tudjuk győzni a Fideszt.

– Az már úgy látszik, bebizonyosodott a magyar választásokon, hogy a korrupcióellenesség nem biztos, hogy tömegeket mozgat meg. Az emberek mintha elfogadták volna, hogy a korrupció adott, és beárazták ezt. Mivel tud versenyre kelni azzal, hogy a Fidesz elképesztő mennyiségű adóengedményt és hasonlókat ígér az elkövetkező időszakra?

– Térjünk vissza arra, hogy valóban elfogadták-e az emberek a korrupciót. Énszerintem azt fogadták el, hogy minden politikus korrupt. Ha ezt az axiómát felülírjuk, ha bebizonyítjuk nekik, hogy vannak tisztességes politikusok, és hogy tisztességes politikusokkal a politika is megtisztítható, akkor egészen más mozgásterünk van, akkor már a választás kimenetele egyáltalán nem az, mint eddig. Én azt gondolom, hogy ahogy Hódmezővásárhelyen megtettük, úgy országosan is ezt az új kultúrát, ezt a megtisztított kultúrát kell képviseljük, mi se a jobb-, se a baloldaltól, se 2010. előtti, se 2010. utáni politikusoktól nem fogjuk elfogadni a lopást. Akkor, amikor Karácsony Gergellyel szövetséget kötöttünk, sok fontos kérdésben megállapodtunk. Megállapodtunk az euró bevezetéséről, az alkotmányozásról – amely részvételi alkotmányozás kell legyen –, de megállapodtunk az elszámoltatásról is. Az elszámoltatást pedig Hadházy Ákosra bíztuk. Ő egy olyan lelkes hazafi, korrupcióellenes harcos, mint például az Európai Unió Ügyészségének élére kinevezett Kodruta-Kövesi asszony, aki elkötelezett mindenféle korrupció gyökeres felszámolására. Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországon az ő személye a garancia arra, hogy valóban megváltoztatható a kultúra, valóban elkezdhetjük a korrupció felszámolását.

Nem tartom megtisztelőnek, ha Trumphoz hasonlítanak

– Önt az elmúlt időszakban többször hasonlították Donald Trumphoz, olyan szempontból, hogy ő ugyancsak külsősként nyerte meg a republikánus előválasztást, de azt is tudom, hogy ön Barack Obama kampányát tekintette bizonyos szempontból inspirációnak. Mit szól a Trump-párhuzamhoz?

– Vannak dolgok – mondjuk, hogy függetlenek vagyunk, az üzleti életből jövünk, és férfiak vagyunk, tehát nyilván egy csomó mindent fel lehet sorolni, ami közös. Én különösképpen nem tartom megtisztelőnek a Trump elnök úrhoz való hasonlítást. Nekem az igazmondás és az emberek egyenlő jogainak elismerése olyan alapértékek, amelyeket Trump elnök kommunikációjában nem mindig véltem felfedezni.

– Orbán Viktornak az egyik uniós, illetve nemzetközi témája a migráció és a közös migrációs politika elutasítása. Önnek mi az álláspontja ebben a kérdésben?

– A Fidesz sokszor megpróbálja az ellenfeleit azzal lejáratni és azzal a gyűlölet céltáblájává tenni, hogy ők mind migránsokat akarnak befogadni, ami nyilván nincs így. Az ellenzéki pártok abban állapodtak meg, hogy a kerítést megtartjuk, hogy a kerítés egy legitim eszköz arra, hogy az illegális migrációt kordába lehessen szorítani meg lehessen fékezni. Orbán Viktor – annak ellenére, hogy gyűlöletkampányokat folytat a migránsok ellen – ezt nyilvánvalóan vissza kell utasítsuk – a lehető leggyorsabban növelte a befogadott migránsok számát. Magyarországon csak 2019-ben már 55 ezer EU-n kívüli migránsnak adtak tartózkodási engedélyt. De különösen felháborító számunkra, és ezt az új kormány azonnal felül fogja vizsgálni, hogy Orbán Viktor, illetve Rogán Antal baráti köre egy letelepedési kötvényprogram keretében, 20 000 migránsnak adott letelepedési engedélyt, olyanoknak is közöttük, akik jól ismert, nemzetközileg körözött iszlamista terroristák vagy bűnözők voltak.

Azt a gyakorlatot, amit Orbán folytatott, mindkét irányban meg kell akadályozni és meg kell változtatni. Nem szabad gyűlöletkampányokat folytatni, nem szabad embertelen körülmények közt tartani embereket, családokat semmilyen indokkal. Ugyanakkor az Orbán által befogadott bűnözőket, terroristákat el kell távolítani az országból és az EU-ból.

– Ön hogyan viszonyulna Kínához és Oroszországhoz?

– Hát egyrészt baráti szeretettel és testvériséggel – ez nem kérdéses. Másrészt az sem kérdéses, hogy a nyugati országok vagy az Egyesült Államok is kereskedelmi kapcsolatokat folytatnak ezen országokkal. A nagy különbség az, hogy ezek az országok a saját nemzeti érdekeiket követve folytatnak kereskedelmi kapcsolatokat, míg Orbán Viktor csak a korrupciót tartja szem előtt, amikor kapcsolatokat folytat, és a hazáját, az Európai Uniót elárulja. Nekünk egy olyan tisztességes becsületes vezetőre van szükségünk – nem csak ennek az országnak, hanem az Európai Uniónak is –, amely Putyin érdekében nem fogja elárulni az Európai Uniót és az Észak-Atlanti Szövetséget.

Az illiberalizmus hosszú távon korrupcióhoz és lemaradáshoz vezet

– Az Európai Unióban Magyarország és Lengyelország véd- és dacszövetségben van jogállamisági ügyekben. Ha ön vezetné Magyarországot, akkor fennállna még ez a véd- és dacszövetség, vagy megszűnne?

– Hát először is szeretném kifejezni a legmélyebb tiszteletemet és szeretetemet a lengyel népnek. Én – katolikusként – végtelen tisztelettel tekintek a lengyelek vallásosságára, arra, hogy ők a kommunizmus alatt is hősiesen megőrizték a vallásosságukat. Hogy ma is, ha Lengyelországban hétköznap bemegyek egy templomba, ami nyitva van, akkor ott nem vagyok egyedül, ott vannak emberek és imádkoznak. Az is egy óriási különbség Orbán Viktor és Lengyelország vezetője között, hogy az egy puritán, katolikus ember, aki nem lop. Azt gondolom, hogy ezeket az értékeket kellene Magyarországnak inkább átvennie Lengyelországtól, amely soha nem fogadta el, hogy Putyin határozza meg a nemzeti politikát Lengyelországban. Ezért arra kérem a lengyel népet, fogadják el, hogy mi sem szeretnénk, ha Putyin határozná meg a nemzeti politikát Magyarországon. Hogy minekünk inkább a lengyel oktatás és gazdaságfejlesztés csodálatos eredményeit kellene átvenni.

És természetesen továbbra is ki kell fejezzem, hogy sem a lengyel, sem a magyar illiberalizmus nem lehet példa. A jövőre nézve, fogadják el a lengyel testvéreink is, hogy az illiberalizmus hosszú távon korrupcióhoz, lemaradáshoz és szegénységhez vezet.

– A térségben több hasonló történetet lehet megfigyelni, beszélhetünk Klaus Iohannisról, aki bizonyos mértékben outsiderként lett román elnök. A szlovák miniszterelnöké hasonló történet. Andrej Babist kis pártok összefogása győzte le Csehországban, de akár Emmanuel Macront is mondhatnám, aki sikeresen szakított ki egy nagy pártot a politikai középből Franciaországban. Van ezek között a történetek között olyan, amit Önök figyelemmel követnek vagy mintának tekintenek?

– Mindegyiket figyelemmel követjük, rendkívül büszkék vagyunk arra, ha egy autoriter vagy egy korrupt vezető megbukik Európában, bármelyik országban. Azt azonban látni kell, hogy mindezek a példák, amiket ön elmondott, ezek egyike sem egy Orbánéhoz hasonló, autoriter rendszerben születtek, ahol gyakorlatilag felszámolták a sajtószabadságot, ahol az igazságszolgáltatást teljes egészében alárendelték a politikai céloknak, és ahol például egy választási törvényt egy nap alatt át tudnak írni, ahol egyetlen egy párt fogadta el a választási törvényt és az alkotmányt is, csak egy párt képviselői ülnek az alkotmánybíróságban vagy a médiatanácsban. Egy ennyire autoriter, ennyire gyűlöletkampányokra, propagandakampányokra épített uralmat látunk, itt a győzelem sokkal nehezebb lesz.

Forrás: Euronews