Marosán György: a 21. század a kommunizmusé lesz
Fizikus, filozófus, közíró – ezúttal rendhagyó vendéget faggatott a közéletünk aktuális kérdéseiről Bolgár György a Klikk TV TÍZ című műsorában.
„Nem tudom, milyen kérdések állnak előttem, de rögtön az jut eszembe, amit talán hatvan éve úszóedzőm, Sárosi Imre mondott, hogy belőlem úgyis házmester lesz, aki mindenhez ért és semmit sem tud” – nyitott rögtön ironikus felütéssel Marosán György.
Első hallásra a fizika és a filozófia tán nem édestestvérek, de – mint fogalmazott – „engem mind a két kérdés nagyon érdekelt és édesapám könyvtárában találkoztam Fényes Imre Mikrofizika című könyvével, s ezzel beleszerettem a fizikába. A másik fontos fordulópont az volt, amikor édesapám, látva, hogy mozgékony gyerek vagyok, levitt az uszodába, hogy a sport kivegye az energiámat. Az ottani társakon keresztül pedig eljutottam az Apáczai gimnáziumba, ami végig kísérte az életemet.”
Az előző rendszerben megélt és a nyolcvanas évtized végi kacskaringós életpálya az elmúlt harminc évben a Külkereskedelmi Főiskolán tanítva telt, ami élete egyik legjobb döntésének bizonyult. „Többek között azért, mert egészen új tárgyat, stratégiai menedzsmentet kezdtem el tanítani és ez egy csodálatos terület, főként, hogy időközben a filozófiai tudományok kandidátusaként több rokontémához is kapcsolhattam.”
Az elmúlt évek közéleti írásai azonban főként rendszerkritikák és „rendszerprognózisok” voltak. Olyan általános érvényű kérdések, amik a mindennapi életünket befolyásoló alapvető témákkal foglalkoznak és nehéz megtalálni rájuk a válaszokat. Sőt: válság válságot követ. Hol tartunk most?
„Az a kérdés, honnan nézzük a válságokat. Valahol megfogalmaztam, hogy ’nincs ellenállhatatlanabb, mint amikor egy eszmének eljön az ideje’. Ennek a fonákja, hogy nincs frusztrálóbb, amikor egy olyan ellenállhatatlan eszme híve vagy, aminek nem jött el az ideje.”
Marosán szerint eljött az az idő, amikor a filozófusok gondolatait meg kell valósítani, „csakhogy nem azon mód, mint egy tervet. Most egy olyan korszak jön, amikor kísérletezni, próbálkozni lehet, az egész világ óriási átalakulásban van, miközben több válság is egymásba csúszik. Talán nem ijesztem meg nagyon a nézőket, de meglehet, hogy a 21. század a kommunizmus százada lesz, legfeljebb nem úgy, ahogy azt sokan képzelték, hanem egy alkotó közösségként. Talán olyanformán, amint történt ez Epikurosz kertjében, ahol emberek összejöttek, alkottak, beszélgettek. S ne az legyen érdekes, hogy például kinek milyen típusú luxusjárműve van.”
Azt elismerte, hogy a világunk jelen állapota nem ezt a lehetőséget érzékelteti, leginkább különböző érdekek, konfliktusok csapnak össze a világpolitikában. Ezzel együtt úgy véli, hogy „az átalakulás ilyen konfliktusokkal jár. Azt gondolom, hogy az emberiség meg tudja oldani ezeket a problémákat. Talán provokatívnak tűnik, de idézném a ’ha majd a bőség kosarából...’ kezdetű gondolatot. Emberek, eljött a ’ha majd’ korszaka.”
