Másfél hét alatt leáll az üzemanyag-ellátás, ha a kormány árstopot vezet be
„Ha be merik vezetni ismét a hatósági árat, azaz az árstopot, akkor másfél hét alatt leáll a normális üzemanyag-ellátás” – vélte Holoda Attila. Az energetikai szakértő szerint nem véletlenül szólalt meg a MOL az ügyben. Azért kerestük meg őt, mert az utóbbi napokban már nem csak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hanem Orbán Viktor kormányfő sem zárta ki az árstop bevezetését az üzemanyagokra. Holoda azonban úgy látja, a kormány nem fogja ezt meglépni, s – persze nem nyíltan, de – majd azt kommunikálják, hogy ’milyen rendesek vagyunk, hallgatunk a véleményekre, aminek a fejében csak azt várjuk el, hogy fizessétek szépen a hétszáz forintos üzemanyagárat’.
Megszaporodtak az üzemanyag-árstop esetleges ismételt bevezetésével kapcsolatos hírek az utóbbi napokban. Nagy Márton – a Portfolio beszámolója szerint – a Mol vezetőivel folytatott tárgyalásán világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését. Jelezte, hogy havi rendszerességgel kér jelentést az ágazat szereplőitől az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak mielőbbi moderálására tett ágazati lépésekről. A múlt heti egri Közgazdász Vándorgyűlésen pedig azt ecsetelte, hogy a kormány korábban abban reménykedett, hogy már októberben tíz százalék alatt lehet az infláció, de az üzemanyagárak emelkedése közbeszólt. Ezt figyeli a kormány, és ha kell, beavatkozik – olvashattuk a 444.hu tudósításában.
A lebegtetésben/fenyegetőzésben Orbán Viktor tette fel az i-re a pont. A Parlament őszi ülésszakát nyitó beszédében szó szerint a következőt mondta: „Ha pedig az üzemanyagárakat – melyek jelentősen növelik az inflációt – a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni.”
A fogadtatás vegyesnek mondható. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a 24.hu-nak nyilatkozva határozottan leszögezte, hogy a piaci folyamatok jelenleg nem indokolják, hogy a kormány ismét hatósági árat vezessen be az üzemanyagoknál. A lehetséges intézkedésekről, a piaci folyamatokról az ágazati szereplők egyeztetnek a kormánnyal, ezen a héten is volt tárgyalás – derült ki.
A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) közleményben foglalkozott a kérdéssel, leszögezve, hogy a „hazai üzemanyag-kereskedelem versenyen és a piaci kereslet-kínálat szabályain alapulva működik”. Grád Ottó, a szövetség főtitkára az rtl.hu-nak arról beszélt, hogy „ha a kormány visszavezeti a hatósági árakat, akkor nagyon rövid időn belül komoly hiányok alakulnának ki, elsősorban a gázolajpiacon, kiesne az import, és a hazai finomító a jelenlegi helyzetben biztosan nem képes megfelelő mennyiségű üzemanyaggal ellátni a piacot”.
Jó előre véleményt nyilvánított a lakosság is. A Publicus készített felmérést arról, hogyan fogadnák az emberek az újabb üzemanyag-árstopot. A Népszava által ismertetett közvélemény-kutatásból az derült ki, míg a teljes népességben nőtt, a kormánypárti szavazók körében csökkent az üzemanyag-ársapka újbóli bevezethetőségébe vetett hit. A magyarok 57 százaléka szerint az Orbán-kormánynak lenne lehetősége visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat – derül ki az augusztus végén-szeptember elején végzett felmérésből (akkor még az Orbán-kabinet elvetette az ársapka újbóli bevezetésének szándékát, illetve szükségességét). Az üzemanyag-árstopot a legkevésbé a Fidesz-KDNP-szavazók támogatták (37 százalék), míg az ellenzékiek kétharmada szerint Orbánék, ha akarnák, visszaállíthatnák a hatósági üzemanyagtarifákat.
De vajon mekkora az esélye annak, hogy a kormány – a 2021. november 15-e és 2022. december 6-a között fenntartott, akkor literenként 480 forintos árstophoz hasonlóan – ismét hatósági árat vezet be? Az tény, hogy az üzemanyag ára az egeket verdesi: mint a holtankoljak.hu legfrissebb közleményéből láthatjuk, a pénteki árcsökkenés ellenére a 95-ös benzin literje 647, a gázolajé pedig 678 forint. De vajon tényleg a hatósági ár bevezetésével kellene megfékezni az üzemanyagok árának magasrepülését? És ezzel az inflációt? Holoda Attilától először azt kérdeztük, elképzelhetőnek tartja-e, hogy valóban ismét hatósági árassá teszi az Orbán-kormány a benzint és a gázolajat?
„Erről a kormányról mindent, és annak az ellenkezőjét is el tudom képzelni” – szögezte le az energetikai szakértő, aki szerint ezt akár meg is léphetik, habár nem lenne okos dolog. A helyzet ugyanis egészen más, mint 2021. novemberében volt: akkor nem volt előzménye, senki nem tudta, merre fejlődik a helyzet. Most azonban az ország ellátásába besegítő nagykereskedők azonnal lépnének – figyelmeztetett. Már aki teheti, mert például a MOL nem teheti meg, hogy más piacra menjen, nem véletlen, hogy megszólalt az ügyben – jegyezte meg. Beszámolt arról is, hogy több benzinkutas azt mondta neki, ha a kormány ismét bevezeti a hatósági árat, akkor azonnal bezár, nem húzza az időt, mint a múltkor, amikor végül a belebegtetett kompenzációból a kiesett veszteségüknek csak egy nagyon minimális részét kapták meg.
„Ha be merik vezetni, akkor most másfél hét alatt leáll a normális üzemanyag-ellátás” – figyelmeztetett Holoda Attila, emlékeztetve arra, hogy a 2021-es bevezetés után jóval később alakult ki az üzemanyaghiány. Ám szerinte a kormány nem fogja ezt meglépni, igaz, utóbb majd azt kommunikálja, hogy ’milyen rendesek vagyunk, hallgatunk a véleményekre, aminek a fejében csak azt várjuk el, hogy fizessétek szépen a hétszáz forintos üzemanyagárat’ – fejtegette Holoda, rámutatva: ezt persze soha el nem fogják ismerni.
Óriási hibának tartja, hogy a kormány azt hiszi, mindenki MOL, s nem veszi figyelembe, hogy az egyensúlyt a MOL más nagykereskedőkkel együtt tartja fent. A többiek pedig megtehetik, hogy csak akkor hozzák be az üzemanyagot, ha az nekik megéri, ha nem, akkor kivonulnak és átmennek egy másik piacra. Megjegyezte, hogy a nagykereskedők még így is elég óvatosak voltak az ársapka kivezetése utáni visszatéréssel, aminek éppen az a félelem volt az oka, mert tisztában vannak azzal, a kormány bárkivel, bármikor, bármit megtehet.
Holoda felrótta a kormánynak, hogy az úgy tesz, mintha az ársapka lenne az egyetlen lehetősége az üzemanyagok árának a féken tartására. Pedig dehogy! – húzta alá. Adókat is lehet csökkenteni és lehet erősíteni a forintot, valamint helyrehozni a gazdaságot – sorolta. Ám ezeket a másoknak logikusnak tűnő lépéseket a magát családbarátnak hirdető kormány nem teszi meg, láthatóan soha nem akar lemondani az adókról. Nagy elánnal propagálja az szja-kedvezményeket, amikről mindenki tudja, hogy csak a magas jövedelműeknek kedveznek, közben meg a szegényeket vastagon megadóztatják: a szegények adójának is nevezett 27 százalékos áfa terhe mindent és mindenkit agyoncsap – mutatott rá. „A kormánynak azonban akkora szüksége van ezekre az adóbevételekre, mint a falat kenyérre, merthogy egyszerűen nincs más egyéb normális bevétele, ezért mindenkit halálra adóztat, beleértve a szóban olyan nagyon megvédett családokat is, akik az üzemanyag minden literjében vastagon fizetik az adókat”.
Merthogy a benzin és a gázolaj árának majdnem a fele adó: jövedéki és általános forgalmi adó, amit kivetnek minden alatta lévő adótételre, továbbá a kiskereskedőket az árbevételtől függően sújtó adó, valamint az EKR energiahatékonysági adó – emlékeztetett a szakértő. Mindez együtt durván az üzemanyagár 45-46 százalékát teszi ki, azaz ilyen súlyt képvisel az adótartalom. És akkor még nem említettük a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrést. Összességében maga az üzemanyag-ár, az, amibe kerül 30 százalék körüli értéken van csupán – vezette le Holoda. (Erről a témáról korábban nyilatkozott a portálunknak Voll László gyakorló benzinkút-tulajdonos, aki korábban évtizedeket dolgozott a MOL-nál – cikkünket itt olvashatják.)
Hasonló az üzemanyag-árstop mostani belengetése ahhoz, ahogyan a kormány megfenyegette a bankokat egy extra adó kivetésével, ha nem hiteleznek eleget. A bankoknak – szembemenve a saját érdekükkel – kötelezően hirdetniük kellett az állampapírt, át kellett oda terelni a befektetések egy részét, majd most megkapják a kormánytól, hogy hitelezzenek többet, miközben a hiteleket ők a náluk lévő betétekből nyújtják. Ugyanezt játsszák el most az üzemanyag-kereskedőkkel is – magyarázta Holoda, felróva a kormánynak, hogy egyáltalán nem érdekli, hogyan élnek meg a bankok vagy az üzemanyag-kerekedők.
A lebegtetés amúgy is jellemzi a kormányt, amely ezt teszi a jövedéki adó emelésének mértékével is – jegyezte meg. Először bedobták, hogy nagyon megemelik januártól, majd Gulyás Gergely a kormányinfón már azt közölte, hogy felülvizsgálják az eredeti terveket. De ez miért jó nekik? – kérdeztük. „Mert ezzel a látszatintézkedéssel úgy tesznek, mintha intézkednének – és ez propagandajelleggel eladható”. Menetközben pedig megnézik a hatást, a reakciókat.
„A kormánynak továbbra is az a politikája, hogy átvágják az embereket, eljátsszák, hogy mindent az emberekért tesznek, de egyvalamiről, az adókról, az adóbevételekről azért nem hajlandók lemondani”. Ha csökkenteni akarnák az üzemanyagok árát, akkor mérsékelni kellene az áfáját, mondjuk 15 százalékosra, de erre soha nem lesz hajlandó, soha nem is beszélnek róla – vonta le a következtetést Holoda Attila.