A tranzitdíj emelésekor nem nő az üzemanyag ára, de csökken a rezsialapba befizetendő összeg

„...az ukránok egyik napról a másikra ezt megemelték. Három és félszeres áron vagyunk kénytelenek behozni az üzemanyagot a csővezetéken keresztül...ezt a magángazdaság intézi, de a magángazdaság szereplői, akik 48 milliárd forinttal többet fizetnek, ezt azonnal beépítik az árakba, ez meglöki a benzin árát, és növeli az inflációt is, nagyjából fél százalékkal...mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy eltérítsük az ukránokat attól, hogy ezt a politikát folytassák, és az egekbe emeljék a csőhasználatért fizetett díjat, és ezzel nehéz helyzetbe sodorják a magyar családokat és a magyar gazdaságot” – ezt fejtegette múlt pénteken Orbán Viktor. A Kossuth Rádiónak adott hagyományos pénteki interjúnak nevezett szózatában – még amúgy köznapi szövegként – azt is hozzátette, hogy nem káromkodik, mert egy miniszterelnök ne káromkodjon, de erőseket gondol erről.

A nyilatkozata után szakértők cáfolták a miniszterelnök szavait. A Hírklikknek nyilatkozó Holoda Attila szerint nem mondott igazat Orbán Viktor, hiszen a tranzitdíj emelésének hatása kizárólag a magánvállalat MOL nyereségében csapódik le, a vállalatban ugyan van állami tulajdonú részvény is, de abból nem a magyar állam polgárai részesülnek, hanem azok az alapítványok, amelyekbe kimentették az állami vagyont. Az energiaipari szakértő emlékeztetett rá, hogy a tranzitdíjak egyébként sem jelennek meg közvetlenül az üzemanyagárban, s közvetetten is csak literenként egy-két forinttal emelik azt. 

De vajon pontosan hogyan is képezik az üzemanyagok árát Magyarországon? Egy olyan szakértőt kértünk arra, hogy igazítson minket el ebben az összetett „képletben”, aki egyfelől ismeri a MOL árképzési gyakorlatát, miután évtizedeket dolgozott a cégnél, másfelől pedig gyakorló benzinkút-tulajdonosként a másik oldalról is szerteágazó tapasztalatai vannak. Voll László volt a segítségünkre.

„Függetlenül attól, hogy mit mond Orbán Viktor, csupán pár forintot jelent a nyersolaj árában az ukrán vezetéken történő 21 eurós tonnánkénti tranzitdíj áremelése, ami amúgy másfél év alatt emelkedett 9 euróról 21 euróra” – szögezte le, hozzátéve: a tranzitdíj költsége semmilyen szerepet nem játszik a nagykereskedelmi árban, a finomítótól a nagykereskedelem a mindenkori nemzetközi termékjegyzékek havi átlagára alapján veszi át az üzemanyagot. A tranzitdíjnak semmi köze ahhoz, hogyan alakul a nagykereskedelmi ár. A tavaly megszületett kormányrendelet, amely arról intézkedett, hogy a brent és az uráli nyersolaj nemzetközi jegyzése közötti – a MOL-nak árelőnyt jelentő – különbség 95 százalékát be kell az olajipari vállalatnak fizetnie a rezsivédelmi alapba. Mint a szakértő rámutatott: amikor a tranzitdíj elkezd emelkedni, akkor a nyersolaj árelőnye csökken, s a 95 százalék egy alacsonyabb összegre rakódik, azaz mérséklődik a MOL által befizetendő összeg – mindezt azon túl, hogy a nemzetközi jegyzésben a korábbi 35-40 dolláros különbség a két nyersolaj között már eleve lecsökkent 15 dollárosra, és ezt az árelőnyt mérsékli az emelkedő tranzitdíj is. „Ez azt eredményezi, hogy a MOL kevesebbet fog befizetni a rezsivédelmi alapba, ami tényleg fájni fog Orbánnak, de nem amiatt, mert ezáltal magasabb az üzemanyagár” – szögezte le Voll László.  Mint magyarázta: a rezsivédelmi alapba történő befizetésben az játszik szerepet, hogy a MOL milyen áron veszi a nyersolajat, mert attól függően nő vagy csökken a saját nyeresége. 

Ami pedig azt az immár általánosan ismert tételt illeti, hogy az üzemanyagok hazai kiskereskedelmi árának durván a fele az államhoz jut adók formájában, a szakértő által mondottakból is világossá válik. Mint Voll László ugyanis kifejtette: a MOL nagykereskedelmi árában szerepel egyrészt egy 27 százalékos áfa, továbbá a termékárnak megfelelő jövedéki adó, ami a benzinnél literenként 120, a gázolajnál pedig 110,35 forint. Ennek nettó 32 forintos emelését helyezte a kormány kilátásba 2024 januárjától, de szerinte az emelés ennél kisebb lesz. Ezt amiatt gondolja, hogy az Európai Unió euróban állapította meg a minimum kivetendő jövedéki adót, a nem eurót használó országokban – mint Magyarország is – pedig a következő év minimumadóját az adott ország október első hivatalos eurójegyzése alapján számolják ki. Ez azt jelenti, hogy ha az euró-forint árfolyam 380 lesz, akkor nem kell 32 forintot emelni, elég lesz körülbelül 15 is. A kormány ugyan 425 forintos árfolyammal számolt, s az alapján jelezte előre a nettó 32 forintos emelést, bizonyára azt gondolva, hadd rágódjanak rajta az emberek, s ha majd októberben kiderül, hogy nem kell ennyit emelni, az jó színben tünteti fel a családbarát kormányt.

A fentieken túl, a MOL által kialakított nagykereskedelemi árban benne van – s ezt nehéz forintosítani – a nagykereskedelmi üzletág és a szállítmányozás költsége, plusz az az engedménytömeg, amit az olajtársaság ad az eltérő mennyiségekre szerződő partnereinek. A nagykereskedelmi üzletágnak ezt is ki kell termelni – folytatta az árképzés „titkainak” megvilágítását a szakértő.

További plusz elemként 2021-től a kormány rápakolt egy kiskereskedelmi plusz adót is, aminek 2022-ban a mértéke 2,5, az idén 4,1 százalék, ami jövőre már 4,5 százalék lesz. Azaz jövőre a MOL nem 27, hanem már 31,5 százalékos forgalmi adót fizet be a költségvetésbe. Mindez tetemes összeg, tekintve a MOL százmilliárd forint feletti éves bevételét – jegyezte meg a szakértő.

Van egy új elem is a nagykereskedelmi árak kialakításában, mégpedig szintén az államkasszába befizetendő úgynevezett energiahatékonysági adó, amelynek az értéke 50 ezer Ft/Gj. Literre vetítve ez például 2023-ban mintegy 8,5 Ft/liter külön adót jelent.

A MOL által meghatározott nagykereskedelmi árból következik a következő lépcsőben a kiskereskedelmi ár, ami a benzinkutak építésének, fenntartásának stb. a költségeit is tartalmazza, meg persze a nyereséget (miként a nagykereskedelemben és a finomítóknál is) – vezetett be az áralkotás további rejtelmeibe Voll László. Mint rámutatott: a kiskereskedelmi árrés 2021-ben mintegy 30-50 forint között mozgott, 2022-ben a gázolaj esetében megnőtt nettó 100, a benzinnél 140 forintra. Ez volt az az időszak – idézte fel –, amikor a MOL egyedül maradt a piacon, miután a kormány ársapkát tett a benzinre és a dízelre, aminek a fejében kapott kedvezményt a kormánytól: a kormány literenként 25 forinttal – összesen körülbelül 150 milliárd forint értékben – csökkentette a jövedéki adót, és átmenetileg a befizetendő MSZKSZ díjat. Mint ismert, akkor volt a legmagasabb a kiskereskedelmi árrés, ám miután tavaly decemberben a kormány eltörölte az ársapkát, ami után egy-másfél hónappal a régi importőrök ismét aktivizálódtak, amire a MOL nekiállt a kiskereskedelmi árrés mérséklésének. Az árrés jelenleg 80-100 forint körül van. A MOL egyébként az árváltozás előtti öt napos átlagokkal számol, a mediterrán jegyzés dollár/tonna átlag értékét és a megelőző öt nap forint/dollár árfolyamát nézi, annak alapján számolja ki, hogy az árat emeli, csökkenti, vagy nem változtatja – mondta.

Az üzemanyag árának összetevői

Az államhoz folyik be:

Áfa – 27 %
Jövedéki adó – fix díj, a benzinnél 120Ft/l, a gázolajnál 110,35 forint 
Jövedéki adót terhelő áfa – 27%
Készletezési díj – fix díj, forintban (pár forint)

(a MOL nyereségét csökkenti, s szintén az államhoz folyik be brent és az uráli nyersolaj nemzetközi jegyzése közötti különbség 95 százaléka)

Az úgynevezett EKR energiahatékonysági adó 50 000 Ft./Gj.

Az üzemanyag árában érvényesül:

Termék ára (Platts jegyzés alapján), + dollár/forint árfolyam + szállítási díj + nagykereskedelem költsége, a kutak létesítési és fenntartási költségei, valamint egy elvárható profit szint.

Árrés:

Nettó nagykereskedelmi árrés: benzin esetében a múlt hétvégén 45,0 Ft/l, a gázolajnál 59,0 Ft/l.
Nettó kiskereskedelmi árrés: benzin esetében szintén a múlt hétvégén 75,0 Ft/l, a gázolajnál 58,0 /l.

A fentieket bárki kivetítheti arra az árra, amivel szerdától találkozik a kutakon. Ugyanis ismét komolyabb áremelkedés előtt állunk: a holtankoljak.hu azt tudatta, hogy szerdán a benzin ára bruttó 7, a gázolajé pedig bruttó 10 forinttal drágul. Ha ez érvényesül a benzinkutak áraiban is, akkor szeptember 20-tól a 95-ös benzin literenkénti átlagára 662 Ft/literre változik, a gázolajé pedig 686 Ft/literre.