Ursula von der Leyen: olyan uniós költségvetést akarunk, amely biztosítja Európa cselekvőképességét

Az Európai Parlament új uniós költségvetésről szóló plenáris vitája keretében von der Leyen hangsúlyozta: az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy „a rögtönző jelenlegi helyzet nem tartható fenn".

Mint mondta, a javasolt, közel 2000 milliárd eurós keret a valaha benyújtott legnagyobb uniós költségvetési javaslat, amely a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó közös hitelfelvétel visszafizetését is megkezdi, miközben új saját forrásokat vezet be.

Von der Leyen kiemelte, hogy Európának nemcsak többet, hanem jobban is kell befektetnie. Az Európai Bizottság ezért a költségvetés első pilléreként nemzeti és regionális partnerségi terveket javasol, amelyek „egy koherens tervbe" egyesítik a kohéziós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati, szociális és migrációs forrásokat.

A tervezet legalább 218 milliárd eurót biztosítana a kevésbé fejlett régióknak, 294 milliárd eurót a gazdák jövedelemtámogatására, valamint 2 milliárd eurót a „halászoknak és a halásznőknek".

A bizottság elnöke megerősítette, hogy a közös agrárpolitika (KAP) továbbra is „szilárd alapokon áll", és központi eleme marad az uniós költségvetésnek. Mint mondta, nemcsak a gazdák jövedelemtámogatása marad garantált, hanem a tagállamoknak és a régióknak a vidéki területeket is támogatniuk kell.

„Egy új vidéki célkitűzés biztosítja a finanszírozást ezeken a területeken" – tette hozzá. Az új KAP-rendszerben a gazdák jövedelme az inflációhoz igazodik majd.

Von der Leyen az új költségvetés második pilléreként a versenyképességi alapot nevezte meg, amely a jövő gazdaságát meghatározó stratégiai technológiákba fektetne, és szorosan kapcsolódna a Horizont Európa kutatási programhoz.

A harmadik pillér, a Globális Európa, 75 százalékos forrásnövelést kapna, hogy támogassa az energiaellátás biztonságát, a nyersanyag-ellátást, a humanitárius segítségnyújtást és az EU bővítési partnereit, köztük Ukrajnát, Moldovát és a Nyugat-Balkánt.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy milliárdok maradjanak felhasználatlanul" – figyelmeztetett von der Leyen, hozzátéve, hogy a bizottság előrejelzései szerint a jelenlegi költségvetés 340 milliárd eurónyi forrása nem jut el a kedvezményezettekhez 2027 végéig.

Von der Leyen szerint meg kell újítani az uniós források felhasználásának módját, és ez az új javaslat legfőbb célja.

Hangsúlyozta, hogy a többéves pénzügyi keret tárgyalásai hosszú és nehéz folyamatot jelentenek majd, amelyben az Európai Bizottság és az uniós parlament szoros együttműködésére, valamint minden tagállam aktív részvételére lesz szükség.

Győri Enikő a Fidesz EP-képviselője a vitában tett felszólalásában hangsúlyozta: „néhány önjelölt EP-képviselő és bizottság színjátékáról" van szó, akik hangzatos ígéreteket tettek a gazdáknak, de a szabályokat felrúgva tárgyaltak, és végül „a nagy semmit" érték el. Mint mondta, ez az eredménye „a Tisza Pártot és a Demokratikus Koalíciót is magába foglaló nagy koalíció" tevékenységének.

A képviselő kiemelte, a tervezett többéves pénzügyi keret főösszege nem változik, így a gazdák nem jutnak több forráshoz.

„A közös agrárpolitika forrásait közel 20 százalékkal csökkentenék, és a hagyományos politikákkal egyetlen közös alapba vonnák össze" – fogalmazott. Szerinte az úgynevezett vidéki célkitűzés nem pótolja a KAP második pillérének elvesztését.

Győri Enikő hozzátette: az új forráselosztásból egyértelműen látszik, hova kerülne a pénz – „Ukrajnába és hiteltörlesztésre" –, miközben a kondicionalitási mechanizmus kiterjesztésével „még inkább pofára lehet majd osztogatni" a támogatásokat.

A politikus szerint „felrúgják az évtizedek óta jól működő költségvetési eljárás írott és íratlan szabályait", és csökkentették a tagállami szuverenitást képviselő Európai Tanács szerepét azzal a céllal, hogy a vétó lehetőségét kiiktassák – mindezt az egyhangúságot igénylő szerződésmódosítás nélkül.

„Ez volna az út az Európai Egyesült Államok felé" – figyelmeztetett Győri Enikő, aki felszólította a bizottságot, hogy dolgozzon ki új javaslatot, amely tiszteletben tartja az uniós szerződéseket, a tagállamok jogait, a versenyképességet, valamint a gazdák és a régiók érdekeit.

„Von der Leyen javaslata csak a halásznőknek jó, hogy az ő szavaival éljek" – zárta felszólalását Győri Enikő.