Matolcsy György reagált a „Küklopsz-kritikára"
Tóth Bertalan a közelmúltban azt kérdezte Matolcsy Györgytől, hogy jogosnak érzi-e Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kritikáját, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank „Küklopsz üzemmódban” működik, nem figyel másra, csak inflációs céljára.
Az MSZP frakcióvezetője szerint a magyar gazdaság és költségvetés számára nehezen alakul az idei év, a kormány lassan szinte havonta kényszerül újratervezésre: a tervezett GDP-növekedés üteme csökken, a költségvetési hiány nő, a beruházások volumene drámai mélységekbe zuhant, Nagy Márton szerint azonban a problémákért nem ő felelős, hanem a jegybank, mert nem támogatja a növekedési célokat.
„A nagy kérdés, hogy a jegybank mikor ereszt ki és nyitja meg a pénzcsapokat. Jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Bank nem foglalkozik a hitelösztönzéssel, sem NHP, sem NKP, (…) Amikor Matolcsy György 2013-ban jegybankelnök lett, egyből hitelösztönzéssel kezdett. Most nagyon hasonló állapotok vannak a gazdaságban, például 2-3 százalékos reálkamatok. Véleményem szerint ebben a reálkamat- és makrogazdasági környezetben megengedhető célzott hitelösztönző program” – fogalmazott Tóth Bertalan. Az MSZP politikusa az alábbi kérdésekre várt választ:
– Küklopsz üzemmódban működik-e a jegybank?
– Van-e lehetősége az MNB-nek célzott hitelösztönző programok indítására?
– A Költségvetési Tanács tagjaként mi a véleménye arról, hogy a kormány képtelen megtervezni és tartani az Országgyűlés által elfogadott költségvetést?
– Mi az álláspontja arról, hogy egyes állami beruházásokat ismét el kellett halasztani, immár 2027-ig?
– Mit kellene tennie a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a gazdasági problémák kezelése érdekében?
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője
Matolcsy György pontról-pontra válaszolt – vette észre a 24.hu. A jegybank elnöke azt írta a Küklopsz-kritikáról, hogy a Magyar Nemzeti Bank feladatait a jegybanktörvény egyértelműen meghatározza, úgy fogalmaz: „az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. Az MNB nem tesz, de nem is tehet mást, az inflációs cél elérésére fókuszál.
Matolcsy György szerint az áremelkedés üteme 2024 első felében szinte végig a toleranciasávon belül maradt, de továbbra sem dőlhetnek hátra, a tapasztalatok szerint „aki túl korán hirdet győzelmet az infláció felett, az a magas infláció visszatérését kockáztatja. Az árstabilitás csak úgy állhat helyre fenntartható módon, ha az inflációs várakozások a jegybanki célnak megfelelő, alacsony szinten horgonyzottak.”
A tartósan magas árdinamika tapasztalatai miatt a lakosság inflációs félelmei csak lassan csökkennek, ezért előretekintve is indokolt az óvatos, türelmes monetáris politikai megközelítés.
Az elnök emlékeztetett rá, a jegybanktörvény meghatározza az árstabilitásnak alárendelt, további feladatokat is, a jogalkotó világos hierarchiát állított fel, az MNB minden további feladatát csak az árstabilitási cél teljesítésével konzisztens módon láthatja el. A kormányzati gazdaságpolitika és a gazdasági növekedés támogatásáról azt írta, a jegybank úgy tud leghatékonyabban hozzájárulni a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez, ha „segíti az óvatosságot kiváltó feszültségek oldódását, vagyis az árstabilitás tartós helyreállításával és a pénzügyi piaci stabilitás megőrzésével biztonságos és kiszámítható gazdasági környezetet teremt, amely a lakossági és üzleti bizalom erősödésének előfeltétele”.
A Költségvetési Tanács tagjaként úgy látja, a kiszámítható költségvetési gazdálkodás a nemzetgazdaság eredményes működésének alapfeltétele. A testület az elmúlt időszakban többször is foglalkozott a költségvetési tervezés kiszámíthatóságával. Idén a kormányzati beruházásokra fordított kiadások mérséklése hozzájárul a költségvetési hiány csökkentéséhez, ám fontos lenne figyelembe venni a beruházások szerkezetét, az MNB szerint a gazdaság versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából kiemelt jelentőségűek a digitális és zöld beruházások, valamint az ezekre fordított összegek hatékonysága.
